A sopszkát nyáron muszáj elkészíteni, a friss zöldségek ilyenkor a legzamatosabbak. A salátában a juhsajt, a paprika és a paradicsom dominál, ez az összeállítás nem véletlen, hisz a bolgár zászló színére utal. Leggyakrabban a görög salátához hasonlítják, bár az íze egészen más. Önmagában frissítő, könnyed fogás, és sült, rántott húsok mellé köretként is kínálhatod. Könnyű, mégis laktató sopszka saláta, ahogy Bulgáriában készítik: sült húsok mellé nincs finomabb - Recept | Femina. Sopszka saláta receptje Hozzávalók A salátához 15 dkg juhsajt 1 db kígyóuborka 2 db paradicsom 1 db zöld kaliforniai paprika 1 db vöröshagyma Az öntethez 2 evőkanál olívaolaj 0. 5 db lime só bors Elkészítési idő: 10 perc Elkészítés: A zöldségeket alaposan mosd meg, és itasd le róluk a nedvességet. Vágd fel ízlés szerint a paradicsomot, a kicsumázott paprikát, az uborkát és a hagymát, majd tedd egy tálba. Az öntethez az olívaolajat keverd össze a lime levével, és ízlés szerinti sóval, borssal. Locsold meg a zöldségeket az öntettel, és óvatosan forgasd össze. Tedd a hűtőbe egy-két órára, hogy az ízek jól összeérjenek. Tálalás előtt szórd meg a reszelt sajttal.
Hozzávalók • 4 paradicsom • 2 húsos zöldpaprika • 2 kisebb lilahagyma vagy fél csokor újhagyma • 1 kisebb kígyóuborka • fél csokor petrezselyem • fél kiskanál só • 1 kiskanál porcukor • 1 kiskanál 10%-os ételecet • 1 evőkanál olívaolaj • csipetőrölt fekete bors • 15 dkg fehér juhsajt vagy kecskesajt Elkészítés módja 1. A paradicsomok szárát kimetsszük, a paprikákat kicsumázzuk, a hagymát megtisztítjuk. Az uborkával együtt jól megmossuk, kis kockákra vágjuk, és a fölaprított petrezselyemmel összekeverjük. 2. Kb. 1 deci vízben a sót és a cukrot kiskanállal kevergetve föloldjuk. Az ecetet, az olajat belecsorgatjuk és a zöldségekre öntjük. Tetejét megborsozzuk, végül a kis kockákra vágott sajtot is rászórjuk. Sopszka saláta Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Sopszka saláta recepthez fűződő történet, jótanács A saláta készítésének másik módja – elsősorban Bulgáriában és Romániában –, hogy a paprikát sütőben vagy a tűzhely lapján megsütjük, majd amikor kihűlt, kockákra vágjuk. Ezután a többi zöldséggel meg a sajttal összeforgatjuk, olajjal és ecettel meglocsoljuk, megsózzuk, megborsozzuk.
Néhány receptben említik az olívabogyót és a petrezselymet is, ezeknek azonban a sopszka esetében kizárólag díszítő funkciójuk lehet. A salátásításhoz egy pici étolajat (nem olíva olajat! ) használnak a bolgárok, illetve egyes iskolák pár csepp borecetet. Bulgáriában az "igazi" sopszka kérdése társadalmi ügy. Komoly törésvonalak húzódnak mondjuk a paprika vagy az ecet támogatói és ellenzői között, mondhatni ősellenségei egymásnak. Ha kicsit nem figyelünk oda, rögtön egymás torkának esnek. A sopszkát természetesen bármivel lehet turbósítani, csak akkor már nem sopszkának hívják. Sopszka saláta recept Hajdu Istvan konyhájából - Receptneked.hu. Elterjedt változat például az ovcsarszka szalata (oвчарска салата), magyarul pásztor saláta, ami hagyományosan vékonyan csíkozott sonkát, apróra vágott gombát és félbevágott főtt tojást hoz pluszban a sopszka hagyományos összetevői mellett. A végére egy kérdés maradt: honnan kapta a nevét a saláta? A sop egy népcsoport megnevezése a bolgár-szerb-macedón hármas határ (Sopluk) környékén. Sajátos nyelvük jobban hasonlít a bolgárra, mint a szerbre vagy a macedónra, és magukat is tipikusan bolgárnak tartják, de mind a nyelvük, mind a kultúrájuk igazi balkáni keverék.
A bolgár köztudat makacs, fafejű embereknek tartja őket, ezt a vélt vagy valós tulajdonságukat több vicc és történet is megörökíti. Körülbelül úgy mesélik a sopos vicceket, mint mi a székely vicceket. Egy tipikus példa: a sop bemegy a városba soppingolni (bocs a rossz szóviccért), és illatos szappanokat lát meg egy asztalon. Vesz egy darabot, és mivel az illat alapján azt hiszi, valamilyen édesség, elkezdi majszolni. Sopszka saláta receptions. A szája azonban hamarosan habzani kezd, amit így reagál le: "Habzol vagy sem, pénzt adtam érted, hát meg is eszlek. " (Na, a szappan azóta nem része a sopszka receptjének. ) **** Ha tetszett a bejegyzés, lájkolj be minket a Facebook-on, és nem maradsz le egyetlen vadítóan izgalmas új bejegyzésről sem. Blagodarja:-)
Abban is teljes az egyetértés, hogy a saláta tetejére a végén sajt jön. A világ vezető sopszkológusai durvára reszelt, juhtejből készült szirenét (fehér sajtot) használnak, de van némi támogatottsága a kecske- vagy tehéntej szirenének is, egy szűk szakadár csoport pedig nem reszeli a sajtot, hanem azt is kockákra vágja. A szirene durva, morzsolódó, 30-35% zsírtartalmú fehér (esetleg enyhén sózott) sajt, amit az imént felsorolt állatok mindegyikének a tejéből előállítanak. Rokona a görög fetának, de kevésbé krémes, könnyebben reszelhető. Szirenét Magyarországon több helyen is lehet kapni, a nagyobb hipermarketek is tartják, de legrosszabb esetben a netről is rendelhető. Mértékadó források említik a hagymát is a hozzávalók között. A hagymák közül kizárólag a vöröshagyma képzelhető el a sopszkában: vastag szeletekre kell vágni, és azokat negyedelni. A zöldpaprika szerepeltetése a mixben ugyanakkor korántsem magától értetődő, viszont a hardcore paprika pártiak néha egyenesen sült paprikát darabolnak bele.
2/10 Gando Primary School, photo courtesy of Erik-Jan Owerkerk A Burkina Faso-i Gando-ban született és a németországi Berlinben élő Francis Kéré az építészet folyamatán keresztül közösségeket formál és alakít át. A társadalmi igazságosság és elkötelezettség iránti elkötelezettségén, valamint a helyi anyagok intelligens felhasználásán keresztül a természeti klímához való kapcsolódás és az arra való reagálás érdekében olyan perifériára szorult, korlátozásokkal és nehézségekkel terhelt országokban dolgozik, ahol az építészet és az infrastruktúra hiányzik. Kortárs iskolai intézményeket, egészségügyi létesítményeket, lakásokat, polgári épületeket és köztereket épít, gyakran olyan országokban, ahol az erőforrások törékenyek és a közösség létfontosságú, munkáinak kifejezőereje meghaladja az épület értékét. "Azt remélem, hogy megváltoztatom a paradigmát, arra ösztönzöm az embereket, hogy álmodjanak és kockázatot vállaljanak. Attól még, mert gazdag vagy, nem szabad pazarolnod az anyagot. Attól még, mert szegény vagy, törekedned kell arra, hogy minőséget teremts" – mondja Kéré.
A Burkina Faso-i Gando-ban született és a németországi Berlinben élő Francis Kéré az építészet folyamatán keresztül közösségeket formál és alakít át. A társadalmi igazságosság és elkötelezettség iránti elkötelezettségén, valamint a helyi anyagok intelligens felhasználásán keresztül a természeti klímához való kapcsolódás és az arra való reagálás érdekében olyan perifériára szorult, korlátozásokkal és nehézségekkel terhelt országokban dolgozik, ahol az építészet és az infrastruktúra hiányzik. Kortárs iskolai intézményeket, egészségügyi létesítményeket, lakásokat, polgári épületeket és köztereket épít, gyakran olyan országokban, ahol az erőforrások törékenyek és a közösség létfontosságú, munkáinak kifejezőereje meghaladja az épület értékét. "Azt remélem, hogy megváltoztatom a paradigmát, arra ösztönzöm az embereket, hogy álmodjanak és kockázatot vállaljanak. Attól még, mert gazdag vagy, nem szabad pazarolnod az anyagot. Attól még, mert szegény vagy, törekedned kell arra, hogy minőséget teremts" – mondja Kéré.
A leválasztott tető az afrikai épületeinek tetőzetére emlékeztet, de a pavilon belsejében az esővíz a szerkezet közepébe folyik, kiemelve a világszerte tapasztalható vízhiányt. A jelenleg építés alatt álló, közparkban álló Benini Nemzetgyűlés (Porto-Novo, Benini Köztársaság) a palaverfa ihlette. Míg a parlament belül ülésezik, a polgárok az épület tövében lévő hatalmas árnyék alatt is összegyűlhetnek. 10/10 Léo Doctors' Housing, photo courtesy of Francis Kéré Kéré számos épített műve Afrikában található, többek között a Benini Köztársaságban, Burkino Fasóban, Maliban, Togóban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban. Pavilonokat és installációkat készített Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Jelentős művei közé tartozik még a Xylem a Tippet Rise Művészeti Központban (2019, Montana, Egyesült Államok), a Léo Orvoslakás (2019, Léo, Burkina Faso), a Lycée Schorge Középiskola (2016, Koudougou, Burkina Faso), a Mali Nemzeti Park (2010, Bamako, Mali) és az Opera Village (I. fázis, 2010, Laongo, Burkina Faso).
E projekt sikere 120-ról 700-ra növelte az iskola diáklétszámát, és katalizáltorként hatott a tanári lakások (2004, Gando, Burkina Faso), egy bővítmény (2008, Gando, Burkina Faso) és egy könyvtár (2019, Gando, Burkina Faso) építését. 4/10 National Park of Mali, photo courtesy of Francis Kéré A 2022-es zsűri közleménye ezt írja Kéréről: "Belülről tudja, hogy az építészet nem a tárgyról, hanem a célról szól; nem a termékről, hanem a folyamatról. Francis Kéré egész munkássága a helyben gyökerező materialitás erejét mutatja meg. A közösségek számára és közösségekkel együtt épített épületei közvetlenül e közösségekéi – készítésükben, anyagaikban, programjaikban és egyedi karakterükben. " Az általános és középiskolákban végzett munkájának eredménye számos intézmény létrehozását katalizálta, amelyek mindegyike a bioklimatikus környezet és a helyi sajátosságokra jellemző fenntarthatóság iránti érzékenységet mutatja, és sok generációra van hatással. A Startup Lions Campus (2021, Turkana, Kenya), egy információs és kommunikációs technológiai campus, helyi kőbánya kövét és egymásra épített tornyokat használ passzív hűtéshez, hogy minimalizálja a technológiai berendezések védelméhez szükséges légkondicionálást.