2 Munkaidő-rendszerek 246 10. 3 Az erőforrás és teljesítmény értékelése 253 10. 1 Megfelelés-vizsgálat 253 10. 2 A vezetők teljesítmény-értékelő munkája 256 10. 4 Munkaerő-fejlesztés, képzés 259 10. 4. 1 Életpálya-tervezés és felkészítés 260 10. 2 Képzés 263 11. A BÉRGAZDÁLKODÁS, ÖSZTÖNZÉS ALAPJAI 267 11. 1 A bérezés alapelvei 268 11. 2 Egyéni bérezési (ösztönzési) formák 275 11. 1 Az időbér 277 11. 2 A teljesítménybér 279 11. 3 Csoport- és üzemi szintű ösztönzési formák 283 10. 1 Csoport-bérezés 284 10. 2 Belső vállalkozások 285 10. 3 Nagyobb szervezeti egységek érdekeltségi rendszerei 289 10. 4 Kapcsolt érdekeltség 292 11. 4 Eredmény- és vagyon-részesedés 294 11. 5 Más anyagi és nem-anyagi ösztönzők, juttatások 298 11. 6 Gazdaságossági vizsgálat 301 12. A MUNKAERŐ-MOZGÁS IRÁNYÍTÁSA 305 12. 1 A munkatársak megtartása 306 12. 1 Belső információs bázis 306 12. 2 A megőrzés eszközei 314 12. 2 Belső átcsoportosítás, mobilitás 315 12. 3 Létszám-leépítés 317 12. Dr lászló gyula. 1 A csoportos leépítés megelőzése 318 12.
Bírósá / Törvényszékek / Gyulai Törvényszék / Sajtóközlemény / Dr. Varga László a Gyulai Járásbíróság elnöke Megjelenés ideje: 2015. október 6., 14:55 Dr. Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnöke a Gyulai Járásbíróság elnöki állására kiírt pályázat eredményeként 2015. október 1-jétől dr. Varga Lászlót nevezte ki hat éves időtartamra a Gyulai Járásbíróság elnökévé. Az álláshelyre hárman nyújtottak be pályázatot. Dr. Varga László pályázatát a Gyulai Járásbíróság bírái jelentős többséggel támogatták. Dr. Szalai László főorvos – Endomedix Gyula | gasztroenterologia-kozpontok.hu. Dr. Varga László jogi egyetemi diplomáját 1991-ben a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg, majd az 1994. január 03. napján történt bírósági titkári kinevezéséig bírósági fogalmazóként dolgozott a Gyulai Városi Bíróságon. 1994. április 1. napjától büntető ügyszakos bíróvá nevezték ki, valamint 1994. július 1-jétől a fiatalkorúak ügyeiben eljáró tanács elnökévé is kijelölték. Bírói pályája alatt kirendelés folytán a Békés Megyei Bíróságon, a Békéscsabai Városi Bíróságon és a Szeghalmi Városi Bíróságon is folytatott ítélkezési tevékenységet.
Ha ez hamarabb van, mint hogy 25 éves lesz, akkor addig. Sőt, ha nem itthon tanul, hanem külföldi oktatási intézményben, akkor is fennáll a jogosultság) Egy esetben jár a 25. életéven túl is ellátás, ha sajnálatos módon valaki rokkanttá válik, mert ilyenkor már nem figyelik az életkort az árvaellátás megállapításánál. Azon sajnálatos esetben jár az árvaellátás, ha a gyermek szülője meghal, és szülő nélkül marad, továbbá a szülője nyugdíjas volt vagy betöltötte a korhatárt mikor a haláleset megtörtént. Az életkori határok, az összeg százalékos meghatározása mind módosítás nélkül maradtak a jogszabályban. Mivel szorosan kapcsolódik a nyugdíjjogosultsághoz, ezért a nyugellátásról szóló törvény szabályozza. Félárvasági ellátás igénylése? (9072122. kérdés). Ha a gyermek szülője meghal, akkor jogszabály által meghatározott feltételek esetében jár neki az árvaellátás. A jogosultságnál ugyanaz az alap, mint az özvegyi nyugdíj esetében. Számít az életkor és a szolgálati idő is. Ennek megfelelően, ha a szülő a 22 éves kora előtt halt meg és legalább kettő évet dolgozott; 22 és 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el és legalább 4 év ledolgozott év kell, hogy álljon a háta mögött ahhoz, hogy ellátást kapjon az árva.
Ha az elhunyt jogszerzővel lezajlott korábban nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés vagy kapott a szolgálati idejéről hatósági bizonyítványt, akkor az ezen 5. pontban foglalt okiratokat csak arra az időszakra vonatkozóan kell becsatolni az árvaellátás iránti igény bejelentéséhez, amelyeket a hatósági adategyeztetés nem érintett. Az árvaellátásról szóló tájékoztatómat ide kattintva olvashatja!
A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább tíz éven át eltartotta. A nyugdíjas szülő túlnyomó részben eltartottnak minősül, ha a nyugellátása a gyermeke, unokája halálának időpontjában nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A szülői nyugdíj legkorábban a jogszerző halálának napjától a megváltozott munkaképesség tartamára jár. A hatvanötödik életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni. Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Árvaellátás – Wikipédia. Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a hatvan százaléka, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna. Ha a jogosult saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke harminc százalék.
Jogszabályok: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54-56. §-a és a törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet 64. §-a. Á rvaellátás illeti meg elhunyt szülője után a gyermeket - 16. életévének betöltéséig, - ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, 25. életévének betöltéséig, feltéve, hogy az elhunyt szülő nyugdíjas volt, vagy nyugdíjjogosultságot szerzett, vagy a törvényben előírt szolgálati időt megszerezte. Árvaellátásra meghatározott feltételekkel a nevelt gyermek, a testvér, az unoka is jogosult lehet. Az árvaellátás összege - gyermekenként - annak a nyugdíjnak a 30 százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként megillette, vagy halála napján megillette volna. 60 százalékos mértékű az ellátás abban az esetben, ha mindkét szülő elhunyt, vagy az életben lévő szülő megváltozott munkaképességű. Az árvaellátás legkisebb összege havi 50 000 forint. Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás azt a gyermeket is megilleti, aki - betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága miatt (vagy gyermekvállalással kapcsolatosan) tanulmányait egyéni munkarendben végzi, vagy - huszonöt évesnél fiatalabb életkorban felnőttképzésben vesz részt (kivétel: távoktatás).
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt. Az árva részére legkorábban a jogszerző halála napjától lehet megállapítani az árvaellátást. A szülői nyugdíj megállapításának magyar szabályai Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – a szülő, illetve a nagyszülő lehet jogosult, ha – a szülő, nagyszülő a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és – a szülőt, nagyszülőt a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át, túlnyomó részben eltartotta. A szülői nyugdíj annak a szülőnek is megállapítható, aki gyermeke halálakor ugyan nem volt megváltozott munkaképességű, de a halál bekövetkezésétől számított tíz éven belül megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
> az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben tanulmányokat folytat; legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig. A kivételes árvaellátás havi 14 250 Ft-tól havi 42 750 Ft-ig terjedhet (a legkisebb öregségi nyugdíj 50-től 150 százalékáig). Igénybenyújtás Az árvaellátás a megyei (fővárosi) kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervének hatáskörébe tartozó ellátás. A kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani, személyesen a kormányablaknál is beadható. A kérelem elektronikusan is előterjeszthető. Visszamenőleg az igény legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Jogorvoslat Fellebbezési lehetőség nincs, de a véglegessé vált döntés ellen annak közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható. Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
A jogszerző idő legalább 2 év, ha a szülő a 22 éves kora előtt, tanulmányainak megszűnését követő 180 napon túl hunyt el; 4 év, ha a 22 éves életkor betöltését követően, de 25 éves kora előtt hunyt el; 6 év, ha a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves kora előtt hunyt el; 8 év, ha a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves kora előtt hunyt el; 10 év, ha a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves kora előtt hunyt el; 15 év, ha a 45 éves életkora betöltését követően hunyt el. Ha a szülő 22 éves életkorának betöltését megelőzően, iskolai tanulmányainak megszűnését követő 180 napon belül hunyt el, az árvaellátás megállapításához szolgálati idő nem szükséges. Kivételes árvaellátás állapítható meg méltányosságból - különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – akkor, ha a szükséges jogszerző idő nincs meg, de legalább a fele adott. A kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben megállapítható akkor is, ha > az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, > az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat, > az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint - legfeljebb 30 százalékos.