Több területen is egyszerűbbé válik a mezőgazdaságból élők dolga a január elsején életbe lépett jogszabályoknak és törvénymódosításoknak köszönhetően. A gazdaságok átadása mellett az öröklésre vonatkozó előírások is módosultak, ráadásul a földértékesítési folyamatokban is változást hozott az új év. Számos jogszabályváltozást hozott az új év a hazai mezőgazdaságban. Január elsején életbe lépett a gazdaságátadási törvény, amelynek köszönhetően az idősebb termelők egyszerűbben adhatják át a stafétát a következő generációnak. fotó: Az új szabályozás elsősorban az adminisztrációt könnyíti meg, hiszen egy szerződés keretében nemcsak a termőföld kerülhet a fiatal gazdákhoz, hanem egyúttal a haszonbérleti jogviszony, a hatósági engedélyek is. A szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások, hiteljogviszony átadása is sokkal egyszerűbbé válik. Az öröklésre vonatkozó előírások is módosultak. AZ ELŐVÁSÁRLÁSRA JOGOSULTAK SORRENDJE, ÉS AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSA - foldforgalmi.hu. A változások célja, hogy a régi örökségként cipelt osztatlan közös tulajdon okozta probléma – amelynek felszámolása érdekében jelentős intézkedéseket hozott a kormányzat – ne termelődjön újra.
Természetesen ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által készített okirat is alkalmas erre a célra, ha azt szabályszerű ellenjegyzéssel látják el és biztonsági ("zöld papír") dokumentumra készül. Mikó András arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly július 1-je óta a hirdetmények a kormányzati portálon találhatók, kifüggesztésük az önkormányzati hirdetőtáblán nem kötelező, csak tájékoztató jellegű! Nincs olyan kötelezettség sem, hogy közvetlenül értesíteni kell például a tulajdonostársakat. Az adásvételi szerződést elektronikus formában ugyanerre a honlapra kell feltölteni, ez alapján adható le az elővásárlási elfogadó nyilatkozat. Ennek jogvesztő határideje van, a hirdetmény ugyanis csak 60 napig van fent a honlapon, csak ez idő alatt tehető meg az elfogadó nyilatkozat. Termőföld elővásárlási jog gyakorlása 6. osztály. Ugyanilyen fontos, hogy az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot igazoló okiratokat is! Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem gyakorolt volna elővásárlási jogot. Mikó András a beszélgetésben azt is elmondja, hogy mivel lehet igazolni az elővásárlási jogosultságot, különös tekintettel az állattartó telepekre és az ökológiai gazdálkodásra, az elővásárlási ranghely lehetséges igazolására pedig példákkal is szolgál.
A közgyűlés úgy határoz, hogy az alábbiak szerint felhatalmazza az igazgatóságot saját részvény megszerzésére: A saját részvény megszerzésének módja: a saját részvény megszerzésére sor kerülhet visszterhesen és ellenérték nélkül, tőzsdei forgalomban, nyilvános ajánlat útján, vagy amennyiben jogszabály nem zárja ki, tőzsdén kívüli forgalomban is, ideértve a saját részvény megszerzésére jogosító pénzügyi eszköz által biztosított jog (pl. vételi jog, átcserélési jog, stb. ) gyakorlása útján történő megszerzést is. A felhatalmazás a társaság által kibocsátott valamennyi fajtájú és névértékű részvény megszerzésére jogosít. A felhatalmazás alapján megszerezhető részvények mennyisége (száma): a társaság tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg a mindenkori alaptőke 25%-át. A felhatalmazás időtartama a közgyűlési döntés napjától számított 18 hónap. Ha a részvény megszerzésére visszterhes módon kerül sor, az egy részvényért kifizethető ellenérték legalacsonyabb összege 1 forint, a legmagasabb összege nem haladhatja meg az alábbiak közül a legmagasabbnak a 150 százalékát: 1. Termőföld elővásárlási jog gyakorlása 9 osztály. a tranzakció napján a Budapesti Értéktőzsdén ("BÉT") a 4iG részvényekre megkötött ügyletek közül a legmagasabbnak az ára, vagy 2. a tranzakció napját megelőző 90 BÉT kereskedési nap 4iG részvényekre vonatkozó forgalommal súlyozott napi átlagárai közül a legmagasabb átlagár, vagy 3.
A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. A szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Korábban ismertettük, hogy baleset okozása után nem feltétlenül kell visszalépnünk bonus-malus besorolásunkban, tehát emiatt nem fog emelkedni kötelezőnk díja. Következik azonban a kérdés: akkor semmilyen következménnyel nem jár majd a jövőben, ha kárt okoztam? Szemet huny felette a biztosítóm és kész? A válaszunk nemleges, ugyanis vétett hibánk a kár megtérítésének ellenére nem marad nyom nélkül: úgynevezett károkozói pótdíjat szabhatnak ki ránk miatta a biztosítók. Ebben pedig napjainkban is több százezren lehetnek érintettek. Mi az a károkozói pótdíj? Az a "büntetés", amit a biztosítók rónak ki az üzembentartókra a gondatlan vezetésért. Elsődleges célja, hogy körültekintő és felelősségteljes közlekedésre motiválja a lakosságot, másfelől pedig a biztosítók beárazzák a "rossz" ügyfeleket, akik gyakran okoznak balesetet. Mi befolyásolja a károkozói pótdíj nagyságát? Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy egységes szorzó, vagy arány – minden biztosító egyedileg határozza meg a mértékét. Akad olyan biztosító, aki egy károkozás után még nem szab ki pótdíjat, ugyanakkor olyan is van, ahol már egy koccanás is markánsan érzékelődik a következő éves díjkalkulációban.
Nagyon sokan kiakadtak azon, hogy a magyar piacon tevékenykedő biztosítók a hagyományos bonus-malus besoroláson túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a következő évi KGFB (Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás) meghatározásokor. A biztosítók viszont azt állítják, hogy a 15 fokozatú bonus-malus rendszer egyszerűen nem jó ahhoz, hogy megfelelően árazzák a KGFB-t. A károkozói pótdíj miatt a Magyar Autóklub is kiverte a balhét, Magyarország egyik legnagyobb autós civilszervezete az alapvető jogok biztosához fordult az ügyben. A pótdíjjal felturbózott KGFB akár háromszorosa is lehet az eredetileg meghatározott alapdíjnak, és akkor is kivetik, ha a kárt okozó autós visszatérítette biztosítójának a kártérítést. A pótdíjjal kiegészített KGFB mértéke függhet az életkortól, a lakhelytől, a bónusz besorolástól, valamint a károkozás gyakoriságától és számától. Az Allianznál 29 százalékos áremeléssel kalkulálhat az is, aki mondjuk csak egyetlen alkalommal okoz kárt három éven belül (három vagy több kár okozása esetén az ötszörösére ugrik a díj).
Az alapvető jogok biztosa továbbá felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék.