Éléskamra, Mirelit, lisztéria-hisztéria Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, hogy az itt gazdálkodók szorgalmának és munkájának köszönhetően a bácskai térség mindig is az ország egyik legnagyobb éléskamrája volt. Megélhetésük, és a bajai Sugo Food Kft. -nél dolgozó több mint 100 munkavállaló és családja szempontjából is fontos volt, hogy ez az élelmiszeripari vállalkozás talpra álljon és megerősödjön. A vállalat tájékoztatása szerint a Sugo Food Kft. elődje 1966-ban kezdte meg működését az állami tulajdonú "Mirelit" egyik gyáregységeként. A vállalat több tulajdonosváltáson is átesett, legutóbb 2019-ben volt ilyen esemény. Tulajdonosváltás után: új nevet kapott a bajai hűtőház. A belga érdekeltségű Greenyard vállalat 2019-ig Greenyard Frozen Hungary Kft. néven üzemeltette a céget. A tulajdonosváltás hátterében a 2018-ban kirobbant európai lisztéria-botrány állt. A Roger & Roger 2019 májusában vásárolta meg az akkor éppen bezárás előtt álló bajai üzemet.
A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó Sugo Food Kft. 5, 4 milliárd forintból háromelemű beruházást, első ütemben új tortilla chips gyártóüzemet valósít meg bajai székhelyén. A fejlesztéshez a magyar kormány 1, 7 milliárd forint támogatást biztosít - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta: az élelmiszeripar remekül helytállt a világjárvány idején. A magyar élelmiszeriparban működő vállalatoknak és dolgozóiknak köszönhetően Magyarországon semmilyen ellátási probléma nem adódott, sőt a tavalyi év első 10 hónapjában további 8 százalékkal tudott növekedni az ágazat teljesítménye, és ma már 147 ezer embernek biztosítanak megélhetést az élelmiszeripari vállalkozások. A belga vállalatcsoport a mostani beruházással új közép-kelet-európai gyártóközpontot hoz létre Magyarországon. A vállalat a termelés során felhasznált alapanyagokat a dél-alföldi mezőgazdasági termelőktől szerzi be. Azonosították a halálos fertőzés forrásait a bajai hűtőházban | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Az itt előállított termékek 60 százalékát külső piacokon fogják értékesíteni. A belga vállalatok már több mint 500 milliárd forintnyi beruházással rendelkeznek Magyarországon.
A cégnek természetesen van a hasonló eseteket fedező biztosítása, de ezzel kapcsolatban csak azt közölte, hogy a károk felmérése elkezdődött. Mindenesetre a 9, 6 milliárd forint jóval meghaladja a bajai üzemet működtető magyar leányvállalat teljes éves árbevételét, amely a legutóbb közzétett, 2017 márciusában zárult pénzügyi évre vonatkozó beszámoló szerint 7, 9 milliárd forint volt. A Greenyard azt mondja, hogy a 30 millió euró kétharmada konkrét költség vagy elmaradt haszon (a tetemes mennyiségű élelmiszer visszaszállítását, tárolását és kezelését, az egész program megszervezését nyilván nem teljes egészében fizeti a biztosító, ráadásul hasonló szerződéseknél önrész is szokott lenni), az egyharmada pedig minden olyan, kevésbé megfogható elem, amely a cég jó hírének csorbulása miatt következik be. Eladja a Greenyard a bajai hűtőházát. Elég csak arra gondolni, hogy amikor a nagykereskedő forgalmazók vagy a kiskereskedelmi láncok leülnek tárgyalni a jövő évi szállításokról, akkor a Greenyard értékesítői milyen nehéz pozícióban lesznek.
Előzőleg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) vizsgálata tárta fel, hogy lisztériás mirelitzöldségek 2015 óta Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban 47 megbetegedést – közöttük kilenc halálesetet – okoztak. A járványért elsősorban a gyorsfagyasztott csemegekukoricát tették felelőssé, a termékek származási helyéül pedig a Greenyard-tulajdonú bajai hűtőházat azonosították. A megbetegedésekhez az is hozzájárult, hogy a fogyasztók nem rendeltetésszerűen használták fel a gyorsfagyasztott termékeket. Azokat ugyanis a használati utasítások ellenére felengedés után sokszor nyersen fogyasztották, és nem vettették alá hőkezeléseknek. Ez azért jelenthet komoly gondot, mert a mikrobák mínusz 18 celsius fok alatti hőmérsékleten sem pusztulnak el, így a termékek felengedése után újra virulensé válhatnak, és elszaporodásukkal az emberi egészséget is veszélyeztethetik. Az európai járványt okozó Listeria monocytogenes baktérium az élelmiszerekben gyakran előfordul, de megbetegedést csak nagyobb baktériumszám mellett okoz.
Kiemelte: a belga vállalatcsoport a mostani beruházással új közép-kelet-európai gyártóközpontot hoz létre Magyarországon. A vállalat a termelés során felhasznált alapanyagokat a dél-alföldi mezőgazdasági termelőktől szerzi be. A fejlesztések tehát újabb kereseteket jelentenek a helyi gazdálkodók számára – fűzte hozzá. Emellett a kapacitásbővülés és a "rágcsálni valók" iránti keresletnövekedés azt eredményezi, hogy az itt előállított termékek 60 százalékát már a külső piacokon fogják értékesíteni – sorolta. A tárcavezető emlékeztetett, ritkán tapasztalni belga tulajdonú cégek hazai fejlesztését, ugyanakkor a belga vállalatok már több mint 500 milliárd forintnyi beruházással rendelkeznek Magyarországon. Szijjártó Péter hangsúlyozta, a világjárvány az egészségügyi mellett rendkívül komoly gazdasági kihívásokat hozott, ebből fakadóan a magyar államnak az is feladatává vált, hogy megvédje a járvány miatt veszélybe került munkahelyeket. Emlékeztetett, az a stratégiai döntés született, hogy nem a munkanélküliséget, hanem a munkanélküliséggel szembeni harcot finanszírozza a magyar kormány.
Nagy a valószínűsége annak, hogy kisebb cégek nem is bírták volna el egy ilyen élelmiszerbiztonsági ügy következményeit, de a sok országban érdekelt, valódi nagyvállalatnak számító Greenyardnak sikerült átvészelnie a válságot. Mint ismert, tavaly az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tette közzé, hogy a bajai üzem fagyasztott zöldségei 47 megbetegedést és 9 halálos áldozatot okoztak Európában. A Nébih akkori tájékoztatása szerint a mikrobiológiai szennyeződést lokalizálták, így a hatóság az ellenőrzések nyomán az üzem higiéniai állapotát 2018 júniusában már kifogástalannak minősítette. Iparági szakértők többek között ebből kiindulva vélik úgy, hogy a bajai feldolgozó az élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan, minőségi termékek előállítására minden további nélkül alkalmas lehet. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az európai megbetegedésekben szerepet játszott az is, hogy a vásárlók a megvett termékeket – a csomagoláson feltüntetett útmutatók ellenére - nem rendeltetésszerűen fogyasztották el.
A Greenyard sokkal nagyobb szereplő annál, hogy emiatt bedőljön, de a kár mértéke óriásivá duzzadhat. A Greenyard egyébként azt közölte, hogy előzetes becslései szerint a visszahívás körülbelül 30 millió eurós, azaz 9, 6 milliárd forintos "pénzügyi hatással" lesz a számaira. Ez az összeg önmagában is elég nagy, ám a tényleges kárnál jóval kisebb, hiszen csak a biztosítás után értendő. A cégnek természetesen van a hasonló eseteket fedező biztosítása, de ezzel kapcsolatban csak azt közölte, hogy a károk felmérése elkezdődött. Mindenesetre a 9, 6 milliárd forint jóval meghaladja a bajai üzemet működtető magyar leányvállalat teljes éves árbevételét, amely a legutóbb közzétett, 2017 márciusában zárult pénzügyi évre vonatkozó beszámoló szerint 7, 9 milliárd forint volt. A Greenyard azt mondja, hogy a 30 millió euró kétharmada konkrét költség vagy elmaradt haszon (a tetemes mennyiségű élelmiszer visszaszállítását, tárolását és kezelését, az egész program megszervezését nyilván nem teljes egészében fizeti a biztosító, ráadásul hasonló szerződéseknél önrész is szokott lenni), az egyharmada pedig minden olyan, kevésbé megfogható elem, amely a cég jó hírének csorbulása miatt következik be.
Kísérleteztünk egy kicsit a konyhában: ezt a sütit almás pite helyett készítettük. Más az állaga, mivel a liszt nagy részét aprószemű zabpehellyel váltottuk ki, a töltelékbe pedig túró is került. Cukor helyett mézet használtunk. Hozzávalók 22×22 centis tepsihez Tésztához 125 g apró szemű zabpehely 5 dkg liszt 1 dl méz 8 dkg puha vaj 1 egész tojás 1 mk őrölt fahéj Almás töltelékhez 3 meghámozott, vékonyra szeletelt alma 2 ek méz 1 citrom leve Túrós töltelékhez 125 g túró 1 (bio)citrom reszelt héja Elkészítés A tészta hozzávalóit alaposan dolgozzuk össze, és tegyük legalább egy órára a hűtőbe. A felszeletelt almát a többi hozzávalóval fedő alatt pároljuk puhára. A túrót a többi hozzávalóval botmixerrel dolgozzuk krémes állagúra. A kivajazott tepsibe simítsuk a tészta háromnegyed részét. A párolt almát (leve nélkül) szórjuk rá, végül egyenletesen oszlassuk el rajta a krémtúrót. A tetejét fedjük le a maradék tésztával. Mázas almás pite pirított mandulával vagy zabpehellyel - Hírnavigátor. (Mivel a tészta lágy, több apró részletben oszlassuk el a tepsiben és kenjük szét spatulával.
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Almás túrós süti zabpehellyel - Receptkereső.com. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
A zabpelyhet kiválogatott egészséges zabszemekből állítják elő. A zabszemeket magas hőmérsékleten gőzölik, ezután hengerek között szétlapítják.
:-) Hozzá egy kis rizstej, a tetejére erdei gyümölcsök (a fagyasztottat szoktam kiolvasztani) és kész is a tápláló reggeli. Ezzel az apró szemű zabpehellyel még finomabb és lágyabb. Vásárlók körében népszerű