Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja 2021-05-22 20:18:46 "Piros Pünkösd napján mindenek újulnak, A kertek, a mezők virágba borulnak" népdal Gyönyörű ünnepünk. A nyárra kacsintgató, érett tavasz ünnepe. Szeretjük, de a hívőkön kívül csak kevesen tudják, mit is ünneplünk valójában. Íme egy kis körkép! Honnan ered az elnevezése? Az elnevezés eredete a pentékoszté szóból ered, ami ötvenet jelent, ezzel is utalva a húsvétot követő ötvenedik napra. Mi van ma? - Varázskastély. Jó tudni, hogy a Biblia által is említett pészah szombatja utáni ötvenedik napon szedték le az első gyümölcsöket és takarították be az első terméseket a zsidók, később pedig a kőtáblába vésett tízparancsolat adományozásának emlékét ünnepelték ekkor. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését.
Énekük: Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz, a második napja. Királyné pálcája. szálljon a házára, ha nem a házára, az úr asztalára Lányok ülnek a toronyba, arany koszorúba. Arra mennek a legények. sárga sarkantyúba, levenném a süvegemet, annak örülnétek. 178 Királyné pálcája, az úr asztalára. (Papp L. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja! | televizio.sk. gy. 1958) A lakodalmas menet mintájára a pünkösdölés egyes változataiban menyasszony és vőlegény szerepelt, de volt, ahol csak a menyasszony vonult a kíséretével. Legtöbbszőr a "vőlegény" is lány volt. Galgahévízen az 1920-as években szűnt meg a szokás. Addig a lányok ünnepi öltözetben, a "menyasszony" fehér ruhában és kendőben, fején pártaszerű koszorúval, bal karján hímzett kendővel, jobb kezében virággal ment. A "vőlegény", aki szintén lány volt, a bal füle mellé piros pünkösdirózsát tűzött. A "főnásznagy" kezében faragott vagy színes papírba csavart botra tűzött zászló volt. Mellette haladt a "kosaras", aki az adományokat gyűjtötte. Kíséretül még 8–10 lány csatlakozhatott párosával, zászlósan vonultak.
Mulatságok, párválasztás A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztásnak is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek. Csallóközben vámkereket állítottak, a bírságokból, vámból szerzett pénzt közösen mulatták el. Az udvarlási szokások közé tartozott, hogy a legények pünkösd hajnalára pünkösdi rózsát tettek a leány ablakába, vagy például Egerben a legény egy 8-10 éves, ünneplőbe öltözött kislánnyal mátkatálat küldött a választott lánynak, melynek közepén koszorúba font kalács és egy üveg bor volt kendővel letakarva, s ha a lánynak is tetszett a legény, hasonló tálat küldött vissza. Pünkösd - lelkemszirmai.lapunk.hu. A küldöncöt néhány krajcárral jutalmazták. Jóslás, varázslás Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat helyeztek, hogy a gonosz, ártó szellemeket távol tartsák; néhol ilyenkor állították a májusfát is. Időjárás- és termésjóslás is kapcsolódik az ünnephez, bár a különböző tájegységeken meglehetősen ellentétes jelentésekkel: Gyimesben például a pünkösdi eső jó termést jelent, Baranyában viszont nem kívánatos az eső, inkább a szép idő, ami bő bortermést hoz.
Lovadnak a zabláját Hogy el ne tapossa (Schram 1972: 73) A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra, szedje föl a menyasszony, kösse koszorúba. Lányok ülnek a toronyban, gyöngyös koszorúban. arra mennek a legények sárga sarkantyúban. Segélje a királynénkat, Királyné asszonyunkat Pár tojással, pár kaláccsal, Pár katonaforintokkal! (Himod, Győr-Sopron m. ; Tátrai Zs. 1967). Elhozta az isten, piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk, királynéasszonykát, Öreg embereknek csutora borockot, Öreg asszonyoknak, kemence kalácsot, Ifjú leányoknak rózsakoszorujok, Ifjú legényeknek szegfübokrétájok, Kisebb gyerekeknek porba való játszás. Jácintus, jácintus, tarka tulipányos Hintsetek virágot, az isten fiának, Nem anyámtul lettem, Rózsafán termettem, Piros pünkösd napján, Hajnalban születtem. Akkor kendergyek legyen, hogy még az esztergyát is megérgye! (Gyöngyösfalu, Vas m. 1966) Klasszikusaink versei Tóth Árpád - Pünkösdi gyermeknap Itt van, nemde, Ön is vette észre, A gyermeknap, Mely terhet ró kendre? Urnák állnak Kint az utcasarkon, S a sarkadra Lépnek s mondják: pardon!
Az enyém tejjel készült. A kétfajta zabpelyhet egy csipetnyi sós vízben elkezdem melegíteni, és amikor már elkezd bugyogni, lassan, fokozatosan töltöm hozzá a tejet, kicsit hígabbra hagyom, mint szeretném, különben tömör lesz. Állandóan kavargatva el lehet kerülni a lávakitöréseket, és amíg megterítek, már kész is. Magába szívta a tejet is. Miért teszek hozzá vizet és tejet is? Vízben hamarabb megpuhul és könnyebb vele dolgozni, a tej pedig az ízét, selymességét adja. Ha 1, 5%-os tej lenne, azt nem hígítanám tovább, abban van elég víz, hogy a zabpehely könnyen tudjon puhulni. Miért kétféle zabp Otthonozók... Csaknem egy éve kaptunk egy kifejezést, ami összefoglalja azt, amit csinálunk. Ti olyan otthonozók vagytok: otthon szültök, otthon tanultok, otthon dolgoztok... és Isten segedelmével otthon is halunk meg!... és ez hol van? Ott, ahol éppen vagyunk. A lakásban, a kertben, a buszon, a villamoson, a skanzenban, az állatkertben, a folyók mentén és rajtuk, hegyre fel vagy völgybe le, szabad ég alatt, játszótéren, parkban, tóban mártózva vagy bárhol, ahol épp kedvünk tartja vagy kíváncsiságunk hajt!
Jakováli Hasszán pasa dzsámija Cseri László Magyarország legépebben megmaradt török kori emléke, az egyetlen dzsámi, amely épen maradt minarettel rendelkezik. Működő mecset a pénteki imák idején. Cseri László fotóesszéje Pécs egyik jelképének számító épületét mutatja be. Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy a dzsámit Jakováli Hasszán pasa építtette a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is keletkezett. A dzsámi e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára tájolták, tengelye tehát északnyugat–délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jakováli Hasszán dzsámija – Wikipédia. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál, továbbá török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.
A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22, 5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg. [3] A minaret statikailag leromlott állapotban van, így nem látogatható. A dzsámi előtt áll 2016 óta Ibrahim Pecsevi török történetíró bronzszobra. Történelem [ szerkesztés] A város visszafoglalása után Jakováli Hasszán dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. 1702 – 1732 között Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kórház kápolnává [4] alakította át. Addigi tetőzetét mozgalmasabb vonalvezetésű barokk sisakkal cserélték ki, s belsejébe a tér hatását alapvetően megváltoztató énekkarzatot építettek. Ugyancsak Nesselrode püspök idejében bontották el az előcsarnokot, amikor a kórház földszinti részét építették. Jakováli hassan pasa dzsámija wikipedia. A minaretet ekkor harangtoronyként használták, s egy 18. századi festmény mutatja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták.
A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6, 5 méter magas tömör lábazaton áll, amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14, 5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá. alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22, 5 méter magas körerkélyre, ám felújítás híján ma nem járható. Gádor Emil : Pécs, Jakováli Hasszán pasa dzsámija (meghosszabbítva: 3151135955) - Vatera.hu. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette, vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg.