Egyéb részét daganatok kezelésére, fájdalomcsillapításra, vérzékenységre, gyökerét reumára, hurutos köhögésre stb. SESBANIA Pillangócserje A trópusi szubtrópusi területeken elterjedt pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség, mely 50 örökzöld és lombhullató lágyszárú, cserje -és fatermetű fajt tartalmaz. Leveleik párosan szárnyasan összetettek, nagy méreteket is elérhetnek, de legfőbb díszítőértékük a levélhónaljakban fejlődő, nyáron nyíló, virágzatuk. Weigela candida - fehér virágú rózsalonc | Florapont. Termesztés: Meleg klímájú területeken, minden fajtájuk gyors növekedésre képes. Metszés nélkül kusza hatást keltenek. Mérsékelten tápanyagdús, mély rétegű, jó vízelvezetésű talajba tartsuk őket, teljes napsütésben vagy félárnyékban. A virágzás időszakában bőségesen öntözzük, a téli időkben szárazon is tarthatóak. A magvetés előkészítése és a magonc átültetése Az elvetéshez használjunk tőzeget, palántaföldet vagy mosott homok és föld 1: 2 arányú keverékét. Ezt a mixet rakhatjuk műanyag dobozba, vagy közvetlenül cserépbe is.
A nyári orgonák tövét a visszafagyások miatt, a tél beállta előtt érdemes lombbal, szalmával, tőzeggel, gombakomposzttal vagy más szerves anyaggal takarni. Kompakt bokorformát radikális kora tavaszi metszéssel kapunk. Feher virago cserje death. E nélkül a nyári orgona akár 3 méter magasra is megnő, koronája szétesik, felkopaszodik, virágait pedig jóval a szemmagasság fölött hozza. Betegségekre, károsítókra nem érzékeny, esetleg atkák okozhatnak problémát illetve fiatalabb korban a talajférgek. Ősz közepéig szedett félfás dugvánnyal szaporíthatod. Cikk ajánlat: Nyáriorgona nyártól őszig Virágmagok a Kertlap Webáruházból
Camellia sasanqua Viszonylag lassan növő, 2-3 méter magasságot elérő, örökzöld cserje. Tojásdad alakú, fényes zöld leveleinek széle fűrészes. Ősztől, egész télen át bőségesen hozza csodás virágait. Védett, félárnyékos helyre ültessük. Tápdús talajban fejlődik szépen, nyáron öntözést igényel. Fiatal korától kezdve már virágzóképes! Metszhető, formázható. Virágai 5-6cm átmérőjűek, szimplák, szirmai világos rózsaszínűek, dús porzói élénk sárgák. Feher virago cserje 125. Konténeres növények. Tápanyagigény: Közepesen tápanyagigényes
Napra pontosan tíz éve, 2010. április 20-án történt a történelem legsúlyosabb olajkatasztrófája, a Deepwater Horizon olajfúrótorony felrobbanása. A katasztrófa emlékét a halak szervezete és a tengerfenék is őrzi a Mexikói-öbölben. A szakemberek előrejelzései szerint 50-100 évbe is telhet a helyi ökoszisztéma regenerálódása – írja az MTI. A 2010. április 20-i katasztrófa nyomán kiáramlott olaj döntő része a tengerfelszínen terült szét. A nyersolaj egy jelentős hányada azonban a tengerfenéken ülepedett le. A kiérkező egységek meggyújtották a felszíni olajréteg egyes részeit, hogy megakadályozzák a part menti és mocsaras területek beszennyeződését. A nyersolaj azonban több ezer olyan különböző szénvegyületet tartalmaz, amely mérgezőbbé válik elégetés után. Ezek a vegyületek pedig a tengeri hóhoz – szerves és ásványi részecskék alkotta pelyhekhez – tapadva beterítik a tengerfeneket, komoly fenyegetést jelentve az ott élő organizmusokra nézve. A Dél-Floridai Egyetem C-IMAGE (Center for Integrated Modeling and Analysis of the Gulf Ecosystem) nevű központjának tengerkutatói 2011 óta elemzik a világ eddigi legnagyobb óceáni olajömlésének, a természetbe jutott több százmillió liter nyersolajnak a hatásait a Mexikói-öbölre.
Mélytengeri pokol (Deepwater Horizon) - 16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai katasztrófa film, 108 perc, 2016 Mike Williamsnek (Mark Wahlberg), a Deepwater Horizon olajfúró torony vezető elektrotechnikusának ismét maga mögött kell hagynia feleségét (Kate Hudson) és kislányát. Ezúttal a Mexikói-öbölben megépített óriási úszó szigeten 125 kollégájával együtt (Kurt Russell, Dylan O'Brien és Gina Rodriguez) kell felügyelnie a munkálatokat. Mike hozzá van szokva a kemény munkakörülményekhez és a fizikai igénybevételhez, de ami egy április éjszakán vár rá, arra sem ő, sem a tornyon dolgozók nincsenek felkészülve. Amikor a Deepwater Horizont üzemeltető BP olajcég egyik befolyásos embere (John Malkovich) a kétes teszteredményeket követően kierőszakolja a kísérleti fúrásokat, hirtelen veszélyes gázok törnek át a kutat lezáró betonon. A kifinomult biztonsági rendszer csődöt mond. Hatalmas robbanás rázza meg a tornyot, ami pillanatok alatt pusztító tűzviharrá fajul. Mike-nak és munkatársainak minden bátorságukra és lelkierejükre szükségük van, hogy kijussanak az áthatolhatatlan lángtengerből, és élve elhagyják a süllyedő tornyot.
A Connecticuti Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a 2010 áprilisában történt Deepwater Horizon olajfúrótorony-katasztrófa milyen hatással van a delfinekre most, több mint 11 évvel a történés után – írja egy sajtóközlemény, amely az Eurekalerten jelent meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a tengeri emlősök immunrendszerére még ennyi év távlatából is hat az olaj, és még a katasztrófa után született delfinek szervezetén is látható a nyoma. A területen élő palackorrú delfinek hosszabb ideig nagy mennyiségű olajnak voltak kitéve. Az állatok még tíz évvel a katasztrófa után is olyan immunológiai elváltozásoktól szenvedtek, mint amilyentől a szennyezés után közvetlenül – ekkor is befogtak ugyanis néhányat közülük, és megvizsgálták az olajkatasztrófa következményeit a szervezetükön. Sőt, a hatásokat olyan delfineken is észrevették, amelyek a katasztrófa után születtek. Az Environmental Toxicology and Chemistry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egyértelmű, hogy az olajszennyezésnek hosszú távú immunkárosító hatása van az állatokra, ráadásul úgy, hogy több generáción keresztül is befolyásolhatja a születendő egyedek szervezetét.
Ezzel kapcsolatban aláhúzták, a katasztrófát okozó brit olajcég még mindig nem kártalanította kielégítő módon az érintett embereket. A zöld szervezet arra is rávilágított, hogy a robbanás kimutathatóan károsította a tengeri élővilágot, a Mexikói-öbölben élő fajok között rendszeresek a különböző betegségek, fejlődési rendellenességek, illetve a halva-születések. Meddig maradhat érintetlen? Emlékezetes képek készültek, amikor a Greenpeace aktivistái a Gazprom olajfúrókútjaira láncolták magukat 2013-ban, az Északi-sark közelében. Adódik a kérdés: mit keres ezen a rendkívüli tájon egy energetikai cég, és miért küzd a kitermelés ellen a szervezet? A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olajfúrótornyon történő baleset hosszútávú környezetvédelmi és társadalmi következményeinek ismeretében, az olajlobbi egyre extrémebb helyeken kezdeményez olajfúrásokat, ahol a különleges időjárási körülmények fokozzák egy potenciális robbanás vagy szivárgás esélyét. Ilyen terület például a sarkvidék is.