A baranyai megyei faluban, Kölkeden található hazánk egyetlen Fehér Gólya Múzeuma. A múzeumban a látogatók élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetnek meg a gólyák életmódjával, vándorlási szokásaival, valamint a gólyagyűrűzés módszereibe is betekintést nyerhetnek. Fehér Gólya Múzeum A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Kölkeden nemcsak a múzeumban találkozhatunk gólyákkal. A Béda-Karapancsa Tájegység fontos élettere vadon élő állatoknak, így a fehér és a fekete gólyáknak is. Hazánk egyetlen Fehér Gólya Múzeuma 2002-ben nyitotta meg kapuit. A múzeumnak a volt napközi otthon épülete ad helyet, ahova annak idején én is jártam, ugyanis Kölkeden nőttem fel. Igényesen, szakértelemmel kialakított kiállítás és lelkes tárlatvezetők várják a látogatókat. Mi nem kértünk tárlatvezetést, mert siettünk, inkább magunk néztük meg a kiállítást. Volt alkalmunk azonban a tárlatvezetésbe is bele hallgatni. Amikor távozni készültünk, akkor érkezett egy 20-25 fős kis iskolásokból és néhány kísérő felnőttből álló csapat.
Interaktív terepasztal mutatja be a fokrendszer, a mellékágak és a holtágak működését, valamint az ártéri gazdálkodást. A Fehér Gólya Múzeum élményt adó terepi és múzeumi oktatási programjai segítik a természeti értékek megismerését. A gyerekcsoportok számára kínált foglalkozások, programok megtalálhatóak a Fehér Gólya Múzeum honlapján:. Látnivalók a környéken Fehér Gólya Múzeum Kölked A dunai ártér határában fekvő Kölked község mindig biztos fészkelő- és táplálkozó helyet biztosított a fehér gólyák számára. A 2002 óta itt működő Fehér Gólya Múzeum európai kitekintésben is egyedülál... A Kölked egykori iskolaépületében berendezett Fehér Gólya Múzeumban élményt adó vezetéssel ismerhetik meg a vendégek a világ gólyáit, vándorlási útvonalaikat, táplálkozási szokásaikat, valamint beteki... További látnivalók
Fehér Gólya Múzeum Kölked jan. 04 Kölked, Múzeum A Fehér Gólya Múzeum weboldala: A Fehér Gólya Múzeum címe: 7717 Kölked, Széchenyi u. 1. A Múzeum elérhetősége: Levélcím: 7717 Kölked, Széchenyi u. 1. Telefon: (+36 69) 384 208, (+36 30) 846 6020 Email: Belépő: felnőtt: 450Ft/fő gyermek 18 éves korig: 350Ft/fő nyugdíjas: 350ft/fő óvodás: 200Ft/fő Csoportkedvezmény 20 fő felett: 300ft/fő A belépőjegy tartalmazza a szakvezetést! Hungary Card elfogadóhely A Fehér Gólya Múzeum nyitva tartása szeptember 1 – április 30. : keddtől szombatig 10. 00-16. 00 május 1 – augusztus 31. : keddtől vasárnapig 9. 00-17. 00 A Fehér Gólya Múzeum története A dunai ártér határában fekvő Kölked község mindig biztos fészkelő- és táplálkozó helyet biztosított a fehér gólyák számára. A 2002 óta itt működő Fehér Gólya Múzeum európai kitekintésben is egyedülálló, hozzá hasonló tematikus létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudunk. A múzeumban a látogatók élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetnek meg a gólyák életmódjával, vándorlási szokásaival, valamint a gólyagyűrűzés módszereibe is betekintést nyerhetnek.
Kölked évszázadok óta együtt él az itt fészkelő fehér gólyákkal, így nem véletlen, hogy itt nyitották meg a múzeumot. A kiállítás során megismerkedhetünk a madarak életmódjával és vándorlási szokásaival, költési időben pedig élőben is megfigyelhetjük a gólyákat. A Mohácstól nem messze fekvő Kölked és ártéri környezete már régóta kedvelt fészkelő- és táplálkozóhelye a fehér gólyáknak. Szinte magától értetődő volt, hogy itt hozzák létre a gólyákról szóló különleges és egyedülálló múzeumot, ahol a látogatók mindent megtudhatnak a gólyák életmódjáról, vándorlási szokásaikról, a gólyagyűrűzés módszereiről, és ahol interaktív térképen figyelhetjük meg vándorlási útvonalaikat. Költési időszakban a környező villanyoszlopok fészkeiben élőben is megfigyelhetjük a gyönyörű madarakat. A Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Béda-Karapancsa területén nem csak fehér gólya, hanem sok más gólyaalakú madár él. Gémek százai fészkelnek a helyi nádasokban, és rendszeresen jönnek ki a szemünk elé táplálkozni.
A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak a szülők még a naptól is óvják. Úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni. A gólya nem ad hangot, mint más madár, hanem kelepel, vagyis hátrahajtott fejjel összeveri a csőrét. A kelepelés okára csak találgatások vannak. Van, aki szerint a párját hívja, van, aki úgy véli valamiféle jelt ad a másiknak, némelyek szerint szerelmes. Szerintem ez az utolsó magyarázat az igaz. Szerintem a szerelmüket, boldogságukat kürtölik világgá a kelepeléssel. A gólyák nemcsak magányukban, – amikor egyedül vannak a fészekben – kelepelnek. Gyakran olyankor is összeverik a csőrüket, amikor a párjuk mellettük van. Mindenkinek csak ajánlani tudom a múzeum megtekintését, gyerekkel is igazán jó kis kikapcsolódás, akár a nyári forróságban, akár a zord téli napokon. A 2002 óta működő múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
Érdekes volt látni, hogy a csöppségek is milyen érdeklődéssel figyelték az ismertetőt és az udvaron sétálgató gólyát. A gólya egyébként sérült, nem tud repülni, ezért a múzeum udvarán él. Van ugyan az udvaron kis tó, de a gondozók etetik. Nem békával, nem valami csúszómászóval, hanem fagyasztott kis csirkékkel táplálják. A múzeum épületben egy ember nagyságú gólya fogadja az érkezőket. A kiállításon élet nagyságú, kb. 1 méter átmérőjű fészkeket is láthatunk. Interaktív táblán követhetjük nyomon a gólyák vonulási útvonalát. A zöld részek mutatják azt, hogy nyáron hol fordulnak elő gólyák. A piros foltok pedig a telelő helyeket jelölik. A kölkedi gólyák a Boszporuszon szelik át a kontinenst és jutnak el Afrikába a Tanganyika tóig. Életképeken keresztül ismerkedhetünk meg a tájegység élővilágával. A múzeum 2013-ban "Az év ökoturisztikai létesítménye" versenyben második helyen végzett. Mit kell tudni a gólyákról? A gólya vadon élő madár, a lápos, mocsaras vidékeket kedveli, ahol elég élelmet talál magának.
Kacsafarkú szender A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó faj. 29 kapcsolatok: Újszárnyúak, Állatok, Ízeltlábúak, Buzérfélék, Carl von Linné, Család (rendszertan), Faj, Fehér, Fekete, Giovanni Antonio Scopoli, Hatlábúak, Hernyó, Heteroneura, Kolibrifélék, Lepkék, Május, Nektár, November, Osztály (rendszertan), Pécs, Potroh, Rend (rendszertan), Rovarok, Szárny, Szárnyas rovarok, Szenderfélék, Szubmediterrán flóraterület (Európa), Valódi lepkék, Virág (botanika). Újszárnyúak Az újszárnyúak (Neoptera) a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályának egy ága. TV Keszthely - Híreink - A "kolibri lepke" vagyis a kacsafarkú szender lett az év rovara. Új!! : Kacsafarkú szender és Újszárnyúak · Többet látni » Állatok Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Új!! : Kacsafarkú szender és Állatok · Többet látni » Ízeltlábúak Az ízeltlábúak (Arthropoda) csoportja az egyik leghamarabb megjelent többsejtű törzs, amelynek (egyes trilobitaszerű lenyomatok tanúsága szerint) már a prekambriális Ediakara-faunában is élhettek képviselői.
Ez azért lehetséges, mert a lepke folyamatosan érzékeli saját helyzetét, repülési irányát, amiben érzékelő szőröket tartalmazó csápja segíti. Szárnyaival másodpercenként 85-öt csap, ami jól hallható zümmögő hangot kelt. Egész alkata a gyors repüléshez és a hirtelen irányváltásokhoz idomult. Virágok nektárjával táplálkozik, de a legtöbb lepkével ellentétben nem száll le, hanem lebegve szívja hosszú, kinyújtott pödörnyelvével a nektárt. Kora tavasszal főleg a gyümölcsfák virágait látogatja, később inkább mély torkú virágok előtt lebeg. De mivel nem száll le sok energiára van szüksége, ezért a bő nektárhozamú virágokat részesíti előnyben. Az európai szenderek között egyedülálló, de az összes lepkefaj között is ritkaság az imágó alakban történő telelés. Hernyója vastag testű, húsos, és a fenekén hosszú nyúlvány van. Mivel a galajfélék leveleit eszi, gazdasági kárt nem okoz. Szerencsére nem veszélyeztetett faj.
Szöveg: Tóth Balázs