Nagy Boglárka festőművész – húszas évek, útkeresés - YouTube
A művészet mindenkié A legnagyobb művészek között szerepel a portfólióban például Damien Hirst, az angol kortárs művészet egyik legmeghatározóbb alakja, Takashi Murakami japán képzőművész, akit csak úgy hívnak, hogy "a japán Andy Warhol", valamint David LaChapelle amerikai fényképész is. Összesen kétszázötven alkotó nagyjából 3000 műve található meg a portfólióban, ebből öt magyar; Martin Munkácsi, André Kertész, a kortárs művészek közül Major Ákos, Bakonyi Bence és Tombor Zoltán, hozzájuk csatlakozott most Nagy Boglárka – első magyar festőművészként - egyelőre két festményével. A galéria egyedisége, hogy minden művet az alkotó által kézzel aláírt eredeti képként kínálnak eladásra és a legtöbb esetben korlátozott példányszámban, 75-től 150 darabig terjed a nyomtatás. A LUMAS ugyanis az egyetlen olyan galéria, ahol nem csak öt példányban, nagyon magas áron lehet megvásárolni egy-egy képet és nem is a múzeumi ajándékboltok tömegesen gyártott rossz minőségű nyomtatványai köszönnek vissza, hanem limitált példányszámban, de a legmagasabb minőségben juthat hozzá az ember az alkotók műveihez.
Gulyás Boglárkának, a Budaörsön jól ismert képzőművésznek a fővárosban nyílt tegnap kiállítása. A Fiktív Gasztró Galéria, melynek falait Boglárka alkotásai borítják két hónapon át, megtelt az érdeklődőkkel. Felszólalt Haász Mónika, művészeti menedzser, a megnyitó beszédet pedig Majnár Zsuzsanna, kommunikációs tanácsadó tartotta. A rendezvényt, ahogy szokta, a művésznő interaktívvá tette, a jelen lévőknek ujjaik segítségével levelekkel kellett meghinteniük egy festett kopasz fácskát, valamint címet adniuk a kiállítás elején még felcímkézetlen képeknek. Zenéről a két nagy hírű zenész, Sági Zsolt gitár- és Bogáti László hegedűművész gondoskodott, mindketten tanítanak a Leopold Mozart Zeneiskolában. Budaörsön már szinte mindenki ismeri és szereti Gulyás Boglárka képző- és festőművész úgynevezett deszkaképeit, a Budapesten, a Fiktív Gasztró Galériában tegnap nyílt kiállítással azonban már szélesebb körnek is lehetősége nyílik megismerni őket. Bár a megnyitón természetesen elsősorban Boglárka családtagjai, barátai és ismerősei vettek részt, a vendéglátó helyen sokan fogják még látni a mintegy harminc alkotást, melyek nagy részét az látogatók meg is vásárolhatják.
(Ukrajnát, mint tudjuk, egyértelműen hátrányosan érinti az őket megkerülő Északi Áramlat-2 vezeték. ) Mindezek ellenére Németország végig kitartott az Északi Áramlat-2 építése, az orosz csőfektetés mellett – értékelte Deák András György a történteket. (Borítókép: Az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése Németországban 2018. augusztus 16-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
Ez a mostani eljárás tehát nem specifikusan a Gazpromnak szól, a bíróság nem specifikusan Oroszország ellenében ítélkezett – hangsúlyozza az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Deák András György szerint azt is érdemes tisztázni, hogy a gázvezeték természetes monopólium, ami azt jelenti, hogy a természeti adottságokból kifolyólag elérhető közelségben nagyrészt egyedül Oroszország rendelkezik az európai piac számára kellő mennyiségű földgázforrással. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének hatása a gázárakra és a versenyre - 2017. február 22. - Verseny és Szabályozás konferencia, Budapest - REKK. Versenytárs híján azonban az EU erre azt mondja, szabályozás útján biztosítani kell az egyenlő hozzáférést a kapacitásokhoz. Leegyszerűsítve: az unió szempontjából nem az van, hogy ha ez a te vezetéked, akkor csak te tudod használni. Vagyis az EU álláspontja, hogy Oroszország kizárólag csak akkor profitálhat a saját vezetékéből, amennyiben megfelel a Brüsszel támasztotta európai normáknak – emeli ki az elemző, aki szerint ezt úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy a helyi szabályozó megállapodik az üzemeltetővel – ebben az esetben a szabályozásért felelő német hatóság a Gazprommal –, és kitalálja a rendszert, hogy az oroszok hogyan használhatják a vezetéket.
Az Északi-Áramlat 2 gázvezeték megépítése körüli huzavona sokkal inkább szól a politikáról, mint a közgazdasági racionalitásról. Pedig súlyos ára lehet annak, ha az utóbbiról teljesen megfeledkezünk. Érvek és ellenérvek az építés ellen és mellett. Az Északi-Áramlat-2 gázvezeték a politikai csatározások középpontjában van, amit jól mutat az Economist legfrissebb cikke is a témában. A párharcok részben az EU-USA viszonyról szólnak, mivel az utóbbi jelentős LNG felfutást remél a palagáz termelés következtében, és Európába szeretne cseppfolyós földgázt eladni. De szól a tagállamok közti vitáról is, mivel az Északi-Áramlat 2-vel Németország energetikai pozíciója erősödik, míg mondjuk a V4-ek, a Baltikum és az észak-európai országok helyzete romlik. Észak-európai gázvezeték rendszer Forrás: Nyilván az energetikában a politikának a szerepe elvitathatatlan, de ha túlzottan elszakad ez a közgazdasági realitásoktól, annak súlyos ára van. Van néhány tényező, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni a döntéshozatalnál: Az orosz gáz az egyik legolcsóbb a világon, még a drága infrastruktúrát figyelembe véve is.