A magyar kormány a Steindl Imre Program keretén belül úgy határozott, hogy visszaállítja a Kossuth tér 1944. évi állapotát. Ennek a programnak köszönhetően korábban már lecserélték Károlyi Mihály szobrát gróf Tisza Istvánéra, most pedig úgy határoztak, hogy Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát távolítják el. A szobor áthelyezése szimbolikus, egy aggasztó és elfogadhatatlan tendenciába illik, amelyben a jelenlegi magyar kormány a felfogásának nem megfelelő személyeket és értelmezéseket egyszerűen kiiktatja a magyar emlékezetből, s ezzel a közös történelmünk kérdéseit aktuálpolitikai céljainak rendeli alá. Ennek a folyamatnak volt előzménye a Szabadság téren felállított német megszállási emlékmű, amely a magyarság felelősségét tette zárójelbe a holokausztot illetően, ebbe illeszkedik Lukács György szobrának eltávolítása és az archívum kutathatóságának felfüggesztése, a PTI ellen folytatott támadások, most pedig Nagy Imre fokozatos kiretusálása 1956 emlékezetéből. Nagy Imre miniszterelnök szobra – Köztérkép. Nagy Imre kommunista pártban betöltött szerepével és nézeteivel sokan nem értenek egyet, de Nagy Imre a halált választotta, hogy kiálljon a hazája mellett, és azzal, hogy nem tagadta meg a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét.
2018. 03. 10:47 Kövér: Nem szeretem, de tisztelem Nagy Imrét Még mindig nem született hivatalos döntés a mártír miniszterelnök Vértanúk terén lévő szobrának áthelyezéséről. 2018. 10:21 Megdöbbent a Nagy Imre Társaság a kormány szándékán Nem értenek egyet Nagy Imre szobrának elmozdításával. 2018. augusztus. Index - Vélemény - Történelemhamisító emlékműre cserélik le Nagy Imre szobrát. 14. 09:40 Domány András Itt a határozat, tényleg eltávolíthatják Nagy Imre emlékművét A hétfő este megjelent kormányhatározat kimondja, hogy át kell építeni a Kossuth tér oldalában álló Vértanúk terét. A Nagy Imre-szobor sorsát ugyan nem részletezik, a kormány szándéka ebben eddig is egyértelmű volt. A Néprajzi Múzeum kiköltöztetéséről is intézkedtek.
Források Békés Megyei Hírlap, 1994. június 9. (49. évfolyam, 134. szám) 3. p (Megtekintés: 2016-10-17) Dunántúli Napló, 1994. június 15. (5. évfolyam, 163. szám) 1. Új helyen Nagy Imre szobra. p (Megtekintés: 2016-10-17) Nagy Imre-emlékmű – köztérkép (Megtekintés: 2016-10-17) Cseh Éva: Elfelejtett lobogó In. Beszélő Hetilap, 6. évfolyam, 26. szám. (Megtekintés: 2016-10-17) Kapcsolódó irodalom '56-os olvasókönyv: válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Békés megye 1956-ban: források. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk: forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba: Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Fekete Pál: Cseppek a tengerből: Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest: Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Fekete Pál: Az utolsó szó jogán: elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest: Püski Kiadó, 2003.
Valóban eljött ez az idő: de akkor meg a vörösterror áldozatairól feledkeztek meg méltatlanul, a két terror áldozatainak konszenzusos emlékműve még mindig várat magára. Az emlékmű koncepciójának ráadásul a művészeti értékét is igen gyengének ítélték meg. Lázár Miklós "kőbe faragott közhelynek" és "gyenge szoborműnek" tartotta, aminek "nincs semmiféle kontaktusa sem korunkkal, sem azzal az eszmével, amit reprezentálni akar". Nagy imre szobor budapest. A terveket a bizottság elvetette és átdolgozását javasolta. "Ugron Gábor felháborodva garázdálkodásnak nevezte azt, ami utóbbi időben a szobrok és emlékművek körül történik, egyre-másra gyatrább szoborműveket helyeznek el a főváros utcáin" – számolt be a korabeli Index, Az Est (akár a mai viszonyokról is írhatták volna). Az előkészületek végül, részben a pénzforrások hiánya miatt is, hosszú évekig elhúzódtak. Eközben elrendelték az áldozatok listájának összeállítását is. Ennek a gyűjtőmunkának az egyik érdekes epizódja, hogy abban a Magyar Izraeliták Országos Központja is részt vett.
1973 óta először lehet legálisan fürödni a Duna budapesti szakaszán. Szombaton egyetlen napra szabadstrand nyílik Budapesten, a Római-parton. 1973 óta először lehet legálisan megmártózni a Dunában a folyó budapesti szakaszán A szervezők, a Valyo Egyesület és a Fák a Rómain tesztnapként kezelik az eseményt, az óbudai önkormányzat ugyanis már határozott arról, hogy 2020-ban szabadstrandot alakítanak ki a területen, a Fővárosi Önkormányzat pedig 400 millió forintot különített el a terület fejlesztésére. Szabadstrandot alakítanak ki a Római-parton | 24.hu. A civilek azt remélik, hogy ezzel végleg lekerül a napirendről a mobilgát terve. A Valyo Egyesület ötnapos nemzetközi építőtáborral ment a tesztnap elébe, ahol megtervezik és megalkotják az egynapos strand infrastruktúráját. A projekt önkéntesek, a Római part jövőjét szívükön viselők, az Association of Wildlife Protection, valamint a Kétfarkú Kutya Párt állami párttámogatását elosztó Rózsa Sándor Népi Közpénz Tékozló Alap támogatásával valósul meg. (Illusztráció: MTVA / Faludi Imre)
Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest Úgy tűnik, bejöttek a korábbi a strandos tesztnapok, mert most hivatalosan és egész nyárra megnyit a szabadstrand a Rómain, a neve pedig Római-parti Plázs lesz. A Római-parton 1973-ig szabadon lehetett fürdőzni, ám akkor egy rendelettel megszüntették a lehetőséget. Hamarosan nyit a szabadstrand a Római-parton. 48 évvel később azonban újranyit a szabadstrand, ahol szervezett körülmények között, folyamatos vízminőség-ellenőrzés mellett ingyen fürödhetünk meg a Dunában. Mindezt a Város és Folyó Egyesületnek (Valyo) köszönhetjük, amely már régóta dolgozik azon, hogy végre ismét legyen szabadstrand a Rómain, ezért több tesztnapot is tartottak az elmúlt években. Ezek sikere pedig nem múlt el nyom nélkül: több helyi civil szervezettel egyeztetve az önkormányzat végül megengedőnek mutatkozott az állandó szabadstrand ötletével szemben. A Római-parti Plázsra természetesen nem kell majd belépőjegyet váltani, ellenben lesz vízimentő-szolgálat, fürdeni pedig egy bójákkal kijelölt területen belül lehet. A strand július 30-án nyit, és a tervek szerint augusztus 22-én zár be.
Építőtábor és strand tesztnap A Római-part megmentéséért 2013-ban megkezdett munkánk 2019-re ért abba a stádiumba, hogy kijelöltük a part egy lehetséges jövőbeli funkcióját, a szabadstrandot. 5 napos építőtáborban készültek el a strand szimbolikus elemei, amit június 29-én a Római Szabadstrand Tesztnapon több százan teszteltünk. A dunai strandolás egykor népszerű intézményét 1973-ban tiltották be a Főváros területén a romló vízminőségre tekintettel. Ez, valamint a szabadidős szokások változása és a rendszerváltás után az ingatlan lobby megjelenése egyaránt hozzájárult a Római fokozatos leépüléséhez, a csónakházak többségének felszámolásához. A vízminőséget 2017-ben mérettük be először, az eredmény: kiváló! Az Óbudai Önkormányzat Római-part politikája 2019 tavaszán pozitív fordulatot vett, döntést hoztak a strand létesítéséről. Ezt az elvi döntést ültettük át a gyakorlatba, ha csak 1 tesztnapra is. 5 napos ottalvós építőtábort szerveztünk a parti Külker Evezős Klubban, ahol a tábor résztvevőivel közösen álmodtuk meg azokat a köztéri bútorokat, amelyek számunkra a szabadstrandot szimbolizálják.
(Hétfői Hírek, 1961-09-18) Ahhoz, hogy a helyzet annyira meg tudjon változni, hogy ma már két strand is működik Budapesten a Dunában, rengeteg új csatornára, a szennyvíztisztítás fejlődésére és az nehézipar eltűnésére volt szükség. Budapesten az FCSM Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepének fejlesztése és a hozzá kapcsolódó csatornák megépítése volt a legfontosabb kulcs ahhoz, hogy érdemben javulni tudjon a vízminőség. A Duna pesti szakasza valójában már évek óta alkalmas lenne fürdésre, de az 1973 óta berögzült általános tiltás miatt nagyon nehéz volt átvágni a jogi csomót. Ez most sikerült. A következő kérdés, hogy mikorra szokják meg a budapestiek, hogy hosszú évtizedek után megint tiszta a Duna vize. A Főváros városfejleszetési terveiről szóló Otthon Budapesten program céljai között kiemelt helyen szerepel a Dunával való aktívabb kapcsolat létrehozása. Ha minden jól megy, ez azt jelenti, hogy a következő években egyre több és több helyen lógathatjuk a lábunkat a vízbe, ülhetünk közvetlenül a folyó mellett, vagy épp dobálhatunk kacsaköveket.