2021. jún 18. 14:23 Elhunyt Fehér M. István Széchenyi-díjas filozófus, filozófia- és eszmetörténész, az MTA tagja / Fotó: MTI Földi Imre Életének 72-ik évében június 17-én, csütörtökön elhunyt Fehér M. István Széchenyi-díjas filozófus, filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézetének professor emeritusa - tájékoztatta Az MTA pénteken az MTI-t. Fehér M. Fehér m istván elte. Istvánt az akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később gondoskodnak - közölte az MTA. A közlemény szerint Fehér M. István szűkebb szakterülete a 19-20. századi filozófia története, az életfilozófiai és fenomenológiai-hermeneutikai áramlatok, Heidegger és Gadamer életműve. Több úttörő tanulmányt tett közzé a hermeneutika és a filológia, a hermeneutika és a teológia, illetve Heidegger és a teológia kapcsolatáról, hosszabb tanulmányban vizsgálta a hermeneutika és a humanizmus viszonyát. Hosszabb kutatásokat folytatott Olaszországban, Németországban és az USA-ban.
Munkáit hosszabb idő óta a nemzetközi Gadamer-, Heidegger- és hermeneutikai irodalom mértékadó hozzájárulásaiként tartják számon. Fehér M. István Budapesten született 1950-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol-olasz szakán szerzett diplomát 1974-ben, majd filozófia szakon 1977-ben. Pályáját az ELTE Filozófiatörténeti Tanszékén kezdte. 1979-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1981-ben lett adjunktus, 1987-ben egyetemi docens, 1990-ben tanszékvezetővé, majd 1992-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Fehér M. István Széchenyi-díjas. Az MTA-nak 2007-ben levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Széchenyi-díjat 2013-ban vehette át.
Temetéséről később intézkednek.
Számos folyóirat munkájába is bekapcsolódott: 1982 és 1995 között a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztője volt, 1989-ben a Heidegger-Studien és a L'uomo un segno, 1991-ben a Mesotes és az Itinerari filosofici, 2003-ban pedig a Heidegger-Jahrbuch szerkesztőbizottságába is bekerült. 2000-ben a L'Harmattan A filozófia útjai című sorozatának szerkesztője volt. 2013-ban a Heidegger-kutatás és a filozófiai hermeneutika terén elért – határainkon túl is számon tartott – eredményeiért, több évtizedes hazai és nemzetközi tudományos, tudományszervezői és oktatói tevékenységéért, szakterületének fejlődéséhez való tevőleges hozzájárulásáért Széchenyi-díjas lett. Főbb publikációi Jean-Paul Sartre (1980) Martin Heidegger (1984) Az élet értelméről. Racionalizmus és irracionalizmus között; 2. bőv. Fehér M. István: Hermeneutikai tanulmányok I. | bookline. kiad. ; Göncöl, Bp., 1992 Martin Heidegger: Egy XX. századi gondolkodó életútja (1992) Heidegger és a szkepticizmus. A szkeptikus kételyen át a hermeneutikai kérdésig; Korona Nova, Bp., 1998 Zeit und Freiheit: Schelling, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger (szerk., 1999) Hermeneutikai tanulmányok I.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Ajánlja ismerőseinek is! Ezt a könyvet 1957 nyarán kezdtem el írni, akkor, amikor Nagy Imre még élt. Az előszóban, amelyet terveztem hozzá, a következő néhány mondatot vetettem papírra: "El szeretném mondani, amit róla tudok, s főként annak a negyven hónapnak a történetét, amely hatalomra jutását a végső bukástól elválasztja. Ha csak valamelyes kézzelfogható remény is volna arra, hogy ő maga mondja el majd szabadon mindezt, akkor másról írnék. De nincs rá sok remény. Nem tudom, mi vár rá és azt sem: mi vár énrám. Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála (Újváry "Griff" Verlag, 1978) - antikvarium.hu. Manapság jobb, ha az ember papírra veti azt, amit csak a fejében őriz. A papír tartósabb, mintáz emberi fej. " Azóta megölték őt. Mindazoknak a kötelessége, akik közelebbről ismerték, megkettőződött: mondják el részletesen és lehetőleg minél előbb, ami mondanivalójuk róla van. Ami tegnap még anekdota vagy személyes élmény volt, ma már a sorsnak s elpusztítóinak kegyetlenségéből-történelemmé vált. Borító tervezők: Faragó Ágnes Kiadó: Noran Kiadó Kiadás éve: 2006 Kiadás helye: Budapest Kiadás: Nyolcadik kiadás Nyomda: Kinizsi Nyomda ISBN: 9637416757 Kötés típusa: kemény papír kiadói borítóban Terjedelem: 438 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15.
2018. 06. 14. 1956. június 7-én közel száz ember köszöntötte otthonában a 60. születésnapját ünneplő Nagy Imrét. A volt és leendő miniszterelnök életéből ekkor még két év és kilenc nap volt hátra, de utolsó hónapjai már teljes magányban teltek. A pasaréti Orsó utcai villában jelenlévő hírességek közül senki nem tudta azt, hogy két évvel később, 1958. június 9-én a Gyorskocsi utcai Gyűjtőfogházban dr. Vida Ferenc bíró meg fogja nyitni Nagy Imre és társai büntetőperét. A tárgyalásról a korabeli sajtó nem számolhatott be, csak a kivégzés utáni napon, 1958. június 17-én jelent meg az "Igazságügyminisztérium (sic! ) közleménye a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárásról". Nagy imre halála obituary. "Ezek kivégeznek engem" – Nagy Imre ezt már 1956. november 4-én reggel tudta, amikor ezekkel a szavakkal reagált a Kádár-kormány megalakulását közlő rádióhírre. Pedig ekkor – látszólag – még biztonságban volt, mert a Parlamentből közvetlenül a szovjet tankok megérkezése előtt családtagjaival és munkatársaival a jugoszláv nagykövetségre menekült.