Örültem neked és köszönöm az ünnepi jó kívánságodat! :)) Kedves Sea! Köszönöm, hogy elolvastad! :) irenfi (szerző) 2012. 19:54 Kedves Sanyi! Köszönöm kedves és megértő hozzászólásodat! :) Üdvözlettel Irén jocker 2012. 19:42 Nagyon szép. jocker/Kiber/Feri Törölt tag 2012. 17:30 Törölt hozzászólás. Dram 2012. 16:06 Kedves Irén! Gratulálok és Szép Ünnepet Kivánok, András. BakosErika 2012. 11:18 Szépséges! Víz, tűz, levegő vagy föld általi halált választanád?. :) krysztin 2012. 10:24 Nagyon szép! cseg76 2012. 10:02 Nagyon jók!!! Gratulálok! :) szalokisanyi1 2012. 09:18 Mélyen szántó gondolatok. Aggódásod jogossága vitathatatlan! Üdvö
Elsősorban immateriális és állandó forma nélkül, a levegő aktív, férfias elem, amely jobb a víz és a föld anyagi elemeivel szemben. Minőség: Meleg, nedves Nem: Férfi (aktív) Elemi: Sylph (láthatatlan lények) Arany Hajnal iránya: Kelet Arany Hajnal Szín: sárga Mágikus eszköz: pálca, néha kard, tőr vagy athame Bolygók: Jupiter Zodiákus jelei: Gemini, Libra, Aquarius Szezon: Tavasz Napközben: reggel, napkelte 06/08 Víz Getty Images / CHUYN / DigitalVision vektorok A víz az érzelem és a tudattalan eleme, ellentétben a levegő tudatos intellektualizmusával. A víz az egyik olyan elem, amely fizikai létezéssel rendelkezik, és amely kölcsönhatásba léphet a fizikai érzékekkel. Horoszkóp: Víz, levegő, tűz és föld – avagy a négy elem, amely meghatároz. A víz még mindig kevésbé anyagi (és így jobb) földnek számít, mivel több mozgást és tevékenységet élvez, mint a föld. Minõség: hideg, nedves Nem: nőnemű (passzív) Elemi: Undines (víz alapú nymphs) Arany Hajnal iránya: Nyugat Golden Dawn Szín: kék Mágikus eszköz: Kupa Bolygók: Hold, Venus Zodiákus jelek: rák, skorpió, halak Szezon: Ősz Napszak: Napnyugta 07.
Viselkedésünkben és a környezetünkre adott reakcióink nagy részében meghatározó, hogy melyik elem van túlsúlyban. Nézzük meg, mit mutatnak meg rólunk az elemek? Kép: TŰZ – KOS, OROSZLÁN, NYILAS A tűz egy sugárzó, forrongó energia, akikben ez az elem dominál képesek az akaratukat egy adott irányba állítani. Jellemző rájuk a türelmetlenség, az önkontroll hiánya. Bátrak, merészek, lelkesek, becsületesek, gyakran gyerekesek és mernek kockáztatni. Nagy belső erőt és áradó aktív élni akarást sugároznak. Ez egy öntörvényűen áramló energia, aminek dinamikus töltése van. Tűz viz field levegő &. Lehetnek tombolóan szenvedélyesek, féltékenyek és tapintatlanok. Problémát okozhat ami kitartást igényel, nem képesek kivárni a hosszú távon eredményt hozó dolgokat és nehezen tűrik a monotóniát. Mikor ezt az energiát kell megélni vagy erősíteni, azt megtehetjük magával a tűzgyújtással, de ide tartoznak a csípős és a forró ételek, italok fogyasztása. Színekben a piros, vörös viselése, sportban a gyors gyaloglás, rövidtávfutás, boksz, minden küzdősport és az autóversenyzés.
Az információ fontos építőköve lett a világegyetemnek, és ebben a világegyetemben az emberek csupán adatközlők-továbbítók, melyek az információ áramlását segítik elő. Az információt egyre inkább a tényszerűséggel azonosították, mely így egyfajta kiváltságos tudássá vált. A 20. század végére megerősödtek azok, akik az újkori közlési folyamatokat megkérdőjelezték, különösen azt, hogy hogyan ismerhetjük meg a valóságot. • A történelem korszakai. Ennek komoly következményei lehetnek az információ helyzetének és jelentésének szempontjából. Azt az elképzelést, hogy az információ az objektív valóság építőköve, mely valahol körülöttünk van, elvetették, helyette úgy vélik, hogy a valóság többrétegű, és egyik rétege sem létezhet az emberi érzékelés nélkül. Megszűnt az a vélemény, hogy az információ tényszerű és valódi tudástartalma van a valóságról, mert a valóság valódi tudástartalma nincs többé. Jelentés-szerkezetekkel és rendszerekkel helyettesítették, melyekből olyan jelentések születnek, mint például a nyelv. Ezek a modernizmusra adott válaszok vezettek el a 20. század második felében azokhoz a törekvésekhez, melyeket összegezve az információ szubjektív vetületének hívok, szemben a késői modernizmus objektív vetületével.
A művészettörténeti korszakok vizsgálata a képzőművészet történetének, összefüggéseinek feltárását segíti, a topográfiai jellegű művészettörténet-írás mellett (lásd: Művészettörténet országok szerint). A 19. század végétől a művészettörténészek az európai középkorhoz és újkorhoz különböző korstílusokat is társítottak. E korstílusoknak megfelelően újabb művészettörténeti alkorszakok, úgynevezett stílustörténeti korszakok váltak elkülöníthetővé (például a manierizmus). A kortárs művészettörténet már nem a stílusfogalom alapján vizsgálódik, de a stílustörténeti korszakok még mindig célszerűek és hasznosak, annak ellenére is, hogy Ernst Gombrich A művészet története című munkájában rámutatott, a fejlődés folyamatos, nincsenek olyan nagy különbségek, mint azt korábban gondolták (pl. a középkor teljes igénnyel az ókori művészet folytatása). Az alábbiakban az őskori, ókori, keleti és középkori művészetet régiók, illetve az időben egymással párhuzamos önálló kultúrák szerint csoportosítjuk. Bebesi György: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - antikvarium.hu. Az újkort ugyanakkor az egyes stílustörténeti korszakok szerint tagoljuk.
A történelem korszakai 1. Az idő számítása - Őskor --> nem foglalkozott vele | V nappal, éjszaka, évszakok - Ókor --> megfigyelték az égitestek mozgását -kialakult a csillagászat --> naptár 2. Az időszámítás rendszere - kezdetben változó - egységesen --> Krisztus születésétől számítjuk az időt ____________________|________________________\ Kr. e. Krisztus születése Kr. u. / ŐSKOR - ember megjelenésétől az ókori államok kialakulásáig. ÓKOR - kr. 3000 -től kr. 476 -ig a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tart. KÖZÉPKOR - 476 -tól Amerika felfedezéséig, azaz 1492 -ben fejeződik be. ÚJKOR - Amerika felfedezésétől ( 1492) az első világháború val ér véget, ami 1914 -ben ér a végére. JELENKOR - 1914 -től egészen napjainkig.
Ezekben az elképzelésekben fontos szerepet játszik az információ jelentésének a fogalmi tisztázása. Többé nincs objektív, külső és valós jelentés körülöttünk, amit megtalálhatunk az információban, a jelentés bizonytalan, többrétegű; csupán kilenc aktív emberi tevékenységben található meg a mindennapi élet során. Az értelmezés, a nyelvi és társadalmi kontextus fontos részei a jelentés folyamatos kutatásának, így az információt ezekben az emberi kontextusokban kezdték használni. A 4. táblázatban az információ jelentését mutatjuk be az információ-történet egyes korszakaiban. Korszak Jelentés Latin korszak Az információ feladata a görög (filozófiai) fogalmak és jelentések értelmezése, hogy kialakuljon a forma (anyag/értelem), és ehhez a folyamathoz különféle filozófiai fogalmak kapcsolódtak. Skolasztikusok A skolasztikus hylomorfizmus határozza meg az információt, feladata a világegyetem aktív formálása. Az újkor kezdete Az empirikusok szerint az információ a szubjektív, érzéki megtapasztalás; feladata az ész és az érzékek alakítása.