Aktuális 2009. június 13. A Mazda bemutatja első teljesen öntöltő hibrid modelljét | Autoszektor. szombat, 08:22 | Szerző: SzaboZE Úgy tűnik a Mazda is belátta, hogy nem elég az autó motorjának a hatásfokát javítani, a karosszériát könnyíteni, start-stop rendszert használni, az egyre szigorúbb kibocsátási normák teljesítéséhez hibrid rendszerre lesz szükség. A Honda és a Toyota több mint egy évtizede fejleszt, a Mazda szerint behozható a hátrány. A Mazda3 japán premierjén már elhangzott, hogy "Foglalkozunk a kérdéssel: a kormányzat támogatási rendszere és a legújabb kibocsátási normák miatt egyszerűen muszáj" és ezt a cég ügyvezető alelnöke, Philip Spender említette meg beszédjében. A Mazda persze ezzel a koncepcióval is a Honda és a Toyota megoldásától eltérően gondolkozik, inkább dolgoznak egy új erőforrás kifejlesztésén, amit aztán a népszerű modellekbe is beépíthetnek, mint egy külön modell fejlesztésével. Ezzel a döntéssel a költségek is csökkennek és a tervezési feladatok is egyszerűbbek lehetnek, hiszen nem egy új autót kell a nulláról letervezni, hanem a meglévő fejlesztéseket használhatják fel kiindulásképpen.
A Volkswagen pedig a hét elején számolt be arról, hogy 2025-ig 80 új elektromos meghajtású autóval jelentkezik. Ebből ötven teljes mértékben elektromos, harminc pedig hibrid meghajtású lesz.
Lassításkor és fékezéskor a kinetikus energiát visszatáplálja, és elektromos energiaként a nagyteljesítményű akkumulátorban tárolja. Az elektromos energia szintjét egy motor által vezérelt generátor menedzseli, így a rendszer egyátalán nem igényel külső forrásból származó töltést. Bár a Mazda2 Hybrid egy kompakt kisautó, 2560mm-es tengelytávja kényelmes utazást biztosít 4 felnőtt számára is. Csomagtere 286 literes. Az európai piacon három felszereltségi szinttel jelenik meg – Pure, Agile és Select – és megkapta az ötcsillagos értékelést az EuroNCAP töréstesztjében. A Mazda2 Hybrid megjelenése nagy jelentőséget képvisel a Mazda számára abból a szempontból, hogy a vállalat elérje a 'Fenntartható Zoom-Zoom 2030' programjában kitűzött hosszútávú technológiai célokat, különösen a – Párizsi Egyezménynek megfelelő – a 'forrástól a kipufogóig' mért emisszió csökkentési törekvést, melyben vállalta, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti flottája átlag-CO 2 -kibocsátását, és az elektrifikáció felgyorsításával 2050-re teljes karbon-semlegességet ér el.
Vissza Korunk stresszel teli, túlhajtott élete, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az amalgám fogtömések, az alkoholizálás, a cél nélküli élet először a vegetatív idegrendszer sérüléseit eredményezi, majd jönnek a testi formák számtalan megjelenési módban. Sokszor elemeztem már az ok- okozati lépcsőket, részletesen kifejtve lépésről lépésre, hogy miért és hogyan követik egymást a tünetek és a különféle(bőrgyógyászati, belgyógyászati, szemészeti, gégészeti, reumatológiai, kardiológiai, nőgyógyászati, férfigyógyászati, pulmonológiai stb. ) betegségeknek látszó, de valójában immunológiai és autoimmunológiai formációk láncai, amíg végül kifejlődik a rák. Vegetativ idegrendszer egyensúly. Most csak a külső, bárki által észrevehető tüneteket írom le. Fejtető, hajas fejbőr Tünet: Korpás, seborrheás fejbőr, erős hajhullás főleg hölgyeknél. Ok: A vékonybél gyulladása, gombásodása, hormonális egyensúlyvesztés. Szemöldökök, orrszárnyak kanyarulatai Tünet: Gyulladt, eres, hámló, korpás, seborrheás képlet. Ok: Vastagbél, máj és lépkanyar fel-fellángoló krónikus gyulladása.
Funkcionális jellemzője a szívnek, mely során a túlzott stresszhelyzetek miatt kialakult szimpatikus idegrendszeri eltolódást jelezheti. A szimpatikus idegrendszer a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás során egy készenléti, az erőket összpontosító rendszer, mely tartós aktiválódás esetén káros hatással van a szervezetre (kimerülés, egyensúlyi helyzet felborulása, magas vérnyomás). Így ez a mérés a stressz káros, még tüneteket nem mutató hatásának kiszűrűsére alkalmas módszer. A szimpatikus hatás a szervezet készenléti reakciója. A tartósan fennálló szimpatikus túlsúly egészségtelen életmódra, rossz stresszkezelésre utal, betegséget idézhet elő. A nagyon magas, többszörös értékek erős izgalmi állapotra utalnak, az alacsony a kimerülés jele, a sportban a kiégés jele is lehet. A munkapszichológiában a szellemi erőfeszítést is ilyen módszerrel mérik. A munkastressz kiváltotta vegetatív reakciók kiválóan megjeleníthetők ezzel a módszerrel. A kialvatlanság is okoz stresszes állapotot. A túlzott mentális terhelésnél, különösen döntést igénylő feladatok megoldásakor, erőteljesen csökken a szívritmus varianciája.
Ilyen kontrollközpontok például a hipotalamusz, az agytörzs és a formatio reticularis. Idegimpulzusokat küldenek a gerincvelő szimpatikus gyökérsejtjeihez. Ezek az oldalsó szarvban helyezkednek el, és alkotják az úgynevezett intermediolaterális magot. A rostok a gyökérsejtekből a gerincbe kerülnek, és ott képezik a paravertebrális ganglionokat. Ezek összekapcsolódnak egymással és együtt alkotják a szimpatikus határvonalat. Ez a nyaki gerincig és a keresztcsontig terjed. Ezekben a paravertebrális ganglionokban általában egy második neuronra váltanak. Ez aztán a noradrenalin segítségével továbbítja az idegimpulzusokat a célszervbe. Néhány idegrost azonban közvetlenül a szervekhez vagy az erekhez is eljut. A paraszimpatikus idegrendszer vegetatív sejtjei az agytörzsben és az alsó gerincvelőben helyezkednek el. Az agytörzs idegei beidegzik a szemizmokat, valamint a könny- és nyálmirigyeket. A paraszimpatikus idegrendszer idegszála, a vagus ideg képezi a tizedik koponyaideget. Ez biztosítja a test belső szerveinek nagy részét.