Paár, Henriett (2021) Különböző kultúrkörből származó gyermekek DIFER teszttel történő mérése. BA/BSc, Benedek Elek Faculty of Pedagogy. PDF Paár Henriett - Különböző kultúrkörből származó gyermekek DIFER teszttel történő mérése - Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg Download (660kB) Abstract A szakdolgozat a különböző kultúrkörből származó, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a többségi hagyományos családokban élő, nagy csoportos óvodás gyermekek alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja, DIFER-teszt segítségével. Difer teszt pdf version. A vizsgálat alapcélkitűzése, hogy az óvodások eltérő ütemű éréséből, értelmi fejlettségéből és a kulturális különbségekből, a hátrányos családi helyzetéből, fakadó eltéréseket megmutassa. A vizsgálat mintáját három győri óvoda nagycsoportos gyermekei adták tanulói adták. A vizsgálatokat 2020 év szeptember-október hónapban végeztem el, 42 fő nagycsoportos óvodás körében. 27 fő hagyományos családban nevelkedő gyermeknek, és 15 fő hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a hét alapkészségét mértem fel.
Tavaly elhatároztam, hogy az nagycsoportra óvodát váltunk, de a férjem lebeszélt azzal, ha ide ilyen nehezen illeszkedett be, ne terheljük meg közösség váltással, hiszen egy év múlva úgyis iskolába fog menni. Ősszel a Difer-teszt két területen nem megnyugtató eredményt hozott. Az óvónők nem javasolták, hogy maradjon még egy évet óvodában. Abban állapodtunk meg, mivel az egyik óvónő fejlesztő pedagógus is egyben, ő fog külön foglalkozni a gyerekkel. Difer teszt pdf e. Ez összesen 3 alkalom volt az egész év alatt, mindig azután, amikor rákérdeztem, hogy hogyan haladnak, hiszen a gyerektől tudtam, hogy nem ültek le együtt, nem foglalkozott vele. Az év végi kontroll teszt eredményét még nem tudjuk, nem sikerült 5 hét óta kiértékelni. Megkerestem kora télen egy szakembert, aki "megvizsgálta" a gyereket és azt mondta, hogy bizonyos területeken egy évvel el van maradva korához képest. Javasolta, hogy maradjunk még egy évet az óvodában, amire én azt válaszoltam, hogy ennek nem látom értelmét. Egyrészt, nem hiszem hogy bármit is profitálna a gyerek egy újabb évből ebben az oviban, új óvodát nem akarunk keresni, s fizikailag is koránál magasabb, fejlettebb kislány ( a legmagasabb volt a csoportjában a lányok között), ami újabb problémákat vethet fel, ha közel 8 évesen bekerül az első osztályba, ahol két fejjel magasabb a többieknél.
Pl: jaj, de ferdén ütöttem be ezt a szöget a falba, na nem baj, a legközelebbi biztosan jobban sikerül... stb. Difer teszt pdf format. Fontos, hogy a gyermek az Önök példáján keresztül is érezze, nem baj, ha valami nem sikerül elsőre, következő alkalommal orvosolható a dolog. Előbbi "házi módszerekkel" remélhetőleg sikerül helyrebillenteni a leányka önbizalmát, reális önértékelését, és ezekkel felvértezve a lehető legeredményesebben fogja kezdeni az elkövetkező tanévet. Üdvözlettel: az Óvónő
Farsangi népszokások: Farsangi táncmulatság Farsangkor három napos táncmulatságot tartottak, melynek gyakran a kocsma volt a színhelye. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat kértek. Farsang alkalmával nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncos mulatságokat. Mulatságok szervezői voltak a házasemberek, a céhek, az ipartestületek, az asszonyok, és még a gyerekek is. Batyusbál A házasemberek batyusbálja, vagy más néven kosarasbálja nevében is jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe volt ilyenkor az evésnek, lakomának. A cibere tálalása azonban már a közeledő böjtöt idézte. Kalendáriumi kalandozások - Farsang. A cibere többféle savanyú leves gyűjtőneve. Böjti étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere. Farsang és a párválasztás A farsangi báloknak a párválasztásban is nagy szerepük volt. Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben ez az időszak volt, vízkereszttől, azaz január elejétől február-március közepéig.
Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. Március 12-e Gergely-napja: az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának. E naphoz Európa-szerte felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), iskolák alapítóját, a gregorián-éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a "Bújj-bújj, zöld ág" játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút e napon a hosszú téltől. A palócoknál pl. Farsangi népszokások pot d'échappement. virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen át nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle.
Azonban ma nem fánkot sütünk, hanem egy másik jellegzetes farsangi ételt, kocsonyát készítünk. Barta László Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke: Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről Váncsa István szakácskönyve Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve Kövi Pál: Erdélyi lakoma Csemer Géza: Cigányok főztje Láng György: Klasszikus magyar konyha Farsangi szalagos fánk recept Gasztronómiai rendezvények