Dr. Svébis Mihály - Bács-Kiskun Megyei Prima Díj 2021 - YouTube
Farkas P. József megjegyezte, sajnos a Wojtyla család is gyakran kerül kapcsolatba az egészségüggyel, így a helyi kórházzal. Svébis Mihály mindannyiszor segítette őket, melyet ezúton is hálás szívvel köszönnek. Ennek kapcsán a főigazgató elmondta, a jövőben is számíthatnak az általa vezetett egészségügyi intézményre. Mindig örülnek a pozitív visszajelzéseknek. Dr. Svébis Mihály marad a megyei kórház főigazgatója | HIROS.HU. Hozzátette: úgy véli, a kecskeméti kórház az ország egyik legjobb ilyen jellegű létesítménye, mely teljesítményszint nem csupán neki köszönhető, hanem az egész kollektívának, és annak, hogy a kiváló orvosok és más szakdolgozók nem távoztak külföldre. A minap éppen szabadságáról tért haza – mesélte –, amikor egy család tagjai hálájuk kifejezését még a legnépszerűbb közösségi oldalon is megosztották, melyet több ezren tekintettek meg. Történt, hogy egy nagymama, akinél unokája nyaralt, infarktust kapott. A kórházban nem hagyták magára a kisgyermeket, lefektették az orvosi szobában, ahol nővérek vették pártfogásba, míg a nagymama műtéten esett át, aki csodával határos módon túlélte a súlyos betegséget.
SVÉBIS MIHÁLY Orvos, kórházigazgató A fotó forrása >> Dr. Svébis Mihály 1953-ban született, a pest megyei Újhartyánban. Édesapja főkönyvelő volt, édesanyja adminisztrátorként dolgozott. 1972-ben, a kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, majd 1980-ban a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán vette át orvosdoktori diplomáját cum laude minősítéssel. Az oklevél megszerzése után visszakerült Kecskemétre a megyei kórházba. Időközben szakvizsgát tett sebészetből (1984), valamint plasztikai- és égési sebészetből (1990), tovább képezte magát Franciaországban és az USA-ban, később megszerezte az egészségügyi menedzsment-szakértői diplomát is. BAON - Életműdíjat kapott dr. Svébis Mihály. 1988-ban adjunktusi, 1992-ben főorvosi kinevezést kapott. 1993 decemberétől 2000. május 31-ig a kórház központi műtőjének vezetője. 1994. január 24-én beválasztották az intézményt vezető tanácsadó testületbe. 1997 júliusától orvos-igazgató, 2006 júliusától előbb megbízott-, majd kinevezett főigazgató.
A klinikai központok élére kinevezett intézményvezetők
2013. évben a Szegedi Orvostudományi Egyetemtől címzetes egyetem docens kinevezést kapott. 2016-2019 között a Magyar Kórházszövetség elnöke volt, jelenleg a szervezet elnökhelyettese.
Kezdetben Siófok városi, majd járási főorvosa, majd 36 éven keresztül a siófoki kórház igazgató főorvosa volt. Kétszer volt a Magyar Kórházszövetség elnöke, számos állami kitüntetés birtokosa. Dr. Svébis Mihály 1953-ban született Újhartyánban. 1972-ben érettségizett a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban. A Budapesti Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karán 1980-ban vette át diplomáját. Ezt követően a Kecskeméti Megyei Kórház Sebészeti osztályára került a hol a sebészet alapjait Dr. Lóránd Pál főorvostól tanulta. 1984-ben sebészetből, 1990-ben plasztikai és égési sebészetből szakvizsgázott. Dr. Mihály Svébis Plasztikai sebész, Sebész rendelés és magánrendelés Kecskemét - Doklist.com. Egészségügyi menedzsment szakértői diplomát szerzett a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán 2010. évben. Kecskemétre kerülése óta folyamatosan az Általános Sebészeti Osztályon dolgozik. 1988-ban adjunktusi, 1992-ben főorvosi kinevezést kapott. 2000-től 2012-ig az Általános Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa volt. 1996-2007 között az intézmény orvosigazgatói tisztségét töltötte be. 2007-től a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatója, jelenleg is ezt a pozíciót tölti be.
In: Petőfi népe. - 66. 63. (2011. 17. Magas állami kitüntetést kapott Svébis Mihály. In: Bács megyeháza. Országosan elismert kecskemétiek / Gál Orsolya, Bera Linda In: Kecskeméti lapok. - 107. A Bács-Kiskun Megyéért Díj kitüntetettjei In: Bács megyeháza. Átvette kinevezését a kórház régi-új főigazgatója / H. - 67. 183. (2012. Kecskeméti portré: dr. Svébis Mihály >> Interjú Svébis Mihállyal >>
Kattintson az alábbi gombra...
A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel, melyeket egészen a neander-völgyi emberekig vezettek vissza, 70-80 ezer évvel ezelőttre. Érdemes nem csak természeti szépségeiben elmerülni, de akár egy zenei előadást is meghallgathatunk időnként, ugyanis különleges hangzását kihasználva kórusok adnak benne hangversenyt. Tatabányán ezen kívül érdemes felfedezni a Ligeti tavat, mely kedves kacsáival, mókusaival vidám színfoltja a városnak. Kedves Olvasó! Remélem szórakoztató vagy hasznos volt számodra ez a cikk! Szelim-barlang - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Ingyenes tartalom, amin szívvel-lélekkel dolgoztunk! Ha tetszett és érdekesnek tartod, kérlek oszd meg, küldd el másoknak! – Ezzel segítheted, hogy legközelebb is olvashass ilyen tartalmakat. Kövesd közösségi oldalainkat, melyeket itt találod: Facebook, Instagram, YouTube Posted in Fix, Videóink.
I. Szulejmán seregei viszont áthaladtak a területen, és a Szulejmán egyik névváltozata lehet a Szelim. Egy legenda szerint a török időkben 7 falu népe keresett ebben a barlangban menedéket a fosztogató seregek elől. Egy kisfiú a szomjúságtól hangosan sírni kezdett és anyja ivóvizet akart vinni gyermekének a barlangtól nem messze található forrásból. A törökök azonban észrevették a patakhoz lopózó nőt, akit követve bukkantak rá a barlangban rejtőző emberekre, áttörvén a barlang mennyezetét kénkővel vegyített szalmafüsttel mindenkit megfojtottak. Egy másik legenda viszont mérges leheletű sárkányról szól, aki a barlang mélyén őrzi Szelim kincseit. Szelim-barlang, Tatabánya. Szelim-barlang Hasznos információk A barlang szabadon látogatható, a bejárásához nem szükséges különleges felszerelés. A belső falszakadás omladékosabb kőzetből áll, ezért körültekintően mozogjunk! Csodahelyek a közelben Turulmadár Emlékmű, Tatabánya Tatai Fényes Tanösvény Tata város látnivalói Tatai Derítő-tó Megközelítés A Turul-szobor melletti parkolóból indulva egy kisebb túraútvonalnak megfelelő tanösvényen jutunk ehhez a csodálatos természeti képződményhez.
A város fölé magasodó Kő-hegy kiugró mészkőszirtjén áll a millennium kapcsán kezdeményezett, de végül csak 1907-ben, a bánhidai csata emlékére állított Turul-emlékmű. A 8 m magas, kövekből épült talapzaton álló, a karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült, teraszáról páratlan kilátás nyílik Tatabánya hatalmas lakótelepeire, az autópályára, és a távoli Vértes hegységre. A turul ősi magyar jelkép. Hegyen-völgyön át: Szelim-barlang, Tatabánya. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. Egy másik legendánk szerint pedig őseink a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére. A Turultól egy kényelmes parkerdei sétaút vezet további látnivalóinkhoz, a piros jelzésű úton haladunk a Szelim-barlang felé.
1947-ig négy község működött a bánya körül (Bánhida, Alsógalla, Felsőgalla és Tatabánya), de végül ebben az évben a négy bányászfalut Tatabányaként egyesítették. 1950-től Esztergom után megyeszékhely lett, amit elsősorban a dinamikusan fejlődő szénbányászatának köszönhetett. A város ipari jellege az 1980-as évek végéig meghatározó volt és Tatabánya lakossága ez időben nyolcvanezer felett mozgott. Később azonban a nehézipar és a bányászat jelentősége csökkent és a város gazdasági szerkezete jelentősen megváltozott. A rendszerváltás után a gazdasága végül teljesen átalakult. Turul emlékmű Tatabánya északi felén elhaladó M1-es autópálya melletti magasodik a város jelképe, a Turul emlékmű. Szelim barlang tatabánya. A magyarság mitológikus madarát ábrázoló szobrot a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából állították fel. Ez Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobra, ugyanis a szárnyainak fesztávolsága közel 15 méter. A turul szobrot 1907-ben Donáth Gyula készítette a 907-ben zajlott bánhidai csata ezredik évfordulójára.