Az elektromos potenciál az elektromosságtan egyik alapfogalma. Az elektromos potenciál egy adott pontban egyenlő az elektromos potenciális energia és az elektromos töltés hányadosával. Mértékegysége ebből következően joule per coulomb (J/C), azaz volt (V). Az elektrosztatikában [ szerkesztés] Az elektrosztatikában külön elnevezéssel, elektrosztatikus potenciál ként is említik. Az elektromos mező az elektromos kölcsönhatást közvetítő erőtér. A nyugvó töltések által létrehozott elektromos mező időben állandó. Jellemzésére az elektromos térerősség (E) szolgál. Az elektromos mező konzervatív erőtér. Az általa létrehozott elektrosztatikus erő is konzervatív erő. Egy erőt konzervatív erőnek nevezünk, ha kifejezhető egy potenciál gradienseként (egy konzervatív erő állandó irányú, és nagyságú erőt jelent). Műszaki alapismeretek | Sulinet Tudásbázis. Ilyen például a gravitációs, és az elektrosztatikus erő is. Egy r ponton a statikus E elektromos térben, az elektrosztatikus potenciál: ahol C egy tetszőleges nyomvonal a zéró potenciáltól r-ig.
Ha a térben egyetlen töltésű ponttöltés található ahol a ponttöltésből a mérési pontba mutató vektor, pedig az anyag dielektromos permittivitása az adott pontban. Ha több () ponttöltés található a térben, az eredő elektromos térerősség az egyes ponttöltések keltette tér összege ( szuperpozíciója) ahol a k-adik pont töltése, a vizsgált pont helye (ide mutató vektor az origóból) és a k-adik ponttöltés helye a térben. Amennyiben nem pontszerű töltések hatását vizsgáljuk, hanem véges töltéssűrűséget feltételezünk, az összegzést integrál váltja fel. ahol és az integrál a töltéseket tartalmazó térrészen értendő, adott esetben a teljes téren. Dinamikus elektromágneses tér [ szerkesztés] Általános esetben az elektromos tér a Maxwell-egyenletek segítségével számítható. Elektromos potenciál – Wikipédia. Az elektromos tér ekkor felbontható az elektrosztatikus potenciál gradiensének és egy vektortér, az elektromos vektorpotenciál rotációjának összegére. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Dr. Fodor György: Elektromágneses terek.
A szemléletesség kedvéért gondoljunk például egy felfújt lufi vékony gumimembránjára. Nézzük meg, hogy hány olyan erővonal van, mely kifelé jövet döfi át ezt a zárt felületet, és hány, amely befelé menet döfi át. A kifelé jövők számát vegyük pozitív előjellen, a befelé menők számát pedig negatív előjellel, és adjuk őket össze "előjelesen", ezt nevezzük a zárt felület forráserősségének. Elektromos eltolás – Wikipédia. Ez meg fogja mutatni, hogy a zárt felületen belül mennyi töltés van, pontosbban a bent lévő töltések algebrai (előjeles) összegét. Vagyis az erővonalszerkezet "lebuktatja" a töltésekekt, pusztán az erővonalak vizsgálatával lokalizálhatjuk a bújkáló töltéseket. Ez alapján szokás mondani, hogy az elektrosztatikus mező "forrásos", és az erővonalainak forrásai az elektromos töltések. (Később látni fogjuk, hogy léteznek forrásmentes "örvényes" mezők is, elektromosból is és mágnesesből is. )
A mágneses térerősség definíciójából az is következik, hogy ugyanazon pontban az indukcióvektor és a térerősség-vektor iránya megegyezik. A mágneses térerősség egysége az A/m. Mágneses fluxus Homogén mezőben az A területű felületen merőlegesen áthaladó indukcióvonalak számát mágneses fluxusnak vagy indukciófluxusnak, röviden egyszerűen csak fluxusnak nevezzük és Ф-vel jelöljük. Definíciónk szerint tehát homogén mágneses mezőben Ф = B·A, mértékegysége a Vs = Wb (weber). Villamos térerősség A villamos teret térvektorok segítségével jellemezhetjük. A térvektorok a villamos tér intenzitását és irányát adják meg. A villamos teret jellemző két térvektor a villamos térerősség és a villamos eltolási vektor. A villamos térerősség a villamos teret annak minden pontjában jellemző térvektor. Az villamos térerősség definíció szerint a mezőbe helyezett pontszerű testre ható elektromos erőnek és a test töltésének a hányadosa: jele: E, mértékegysége: V/m. A térerősség vektorjellegéből az is következik, ha két vagy több töltés hoz létre egy közös mezőt, ezen együttes mező eredő térerőssége mindenütt az egyik illetve másik mező egyedüli térerősségeinek vektori összege.
Ezt a jelenséget elektromágneses indukciónak nevezzük. Tehát az elektromágneses indukció akkor keletkezik, ha a vezető metszi az indukciós vonalakat. Ha nincs erővonal metszés, nincs feszültség. Az indukált feszültség iránya függ a mozgás irányától és az erővonalak irányától. Magyarázata: ha a vezetőt mozgatjuk, a benne lévő szabad elektronok is mozognak, a mozgó töltések mágneses teret hoznak létre a vezető körül. A külső mágneses tér erőhatást gyakorol a szabad elektronokra így azok elmozdulnak a mozgásirányra merőlegesen. Ennek következtében a negatív elektronok a vezető egyik végén gyűlnek össze, a pozitív atomok a kristályrácsban maradnak, így a töltések szétválasztódnak és a vezetők vége között feszültség keletkezik. Ha a vezetőt ellentétes irányba mozgatjuk, a feszültség iránya megváltozik. Ha ezt folyamatosan tesszük, akkor a vezetőben váltakozó feszültség indukálódik. Az indukált feszültség nagysága függ: A mozgatás sebességétől, Az áramváltozás sebességétől, A vezető hosszától.
Ugyanígy ha két vagy több töltés hoz létre mezőt, a térerősség mindenütt az egyes töltésektől származó térerősségek vektori összege. Ez az elektromos mezők független szuperpozíciója. Az eredő térerősség minden pontban egyértelmű. Szuperpozíció elektromos mezőben
Mivel az elektromos tér örvénymentes, (mert a mágneses mező időben állandó, azonosan zérus), azaz, az integrál nem függ a C nyomvonal helyzetétől, csupán annak végpontjaitól. Tehát ez esetben a elektromos tér konzervatív és a potenciál negatív gradiense adja meg: Lásd még: Konzervatív erőterek Az elektromos tér (E) potenciális energiát (-W) hoz létre, azaz az elektrosztatikus potenciál szorosan kötődik az elektromos potenciális energiához és kiszámítható, ha azt elosztjuk a töltésmennyisé elektrosztatikus potenciál (U) - a klasszikus elektromágneses elméletben – a tér egy pontján egyenlő a potenciális energia osztva a statikus elektromos tér (E)-hez tartozó töltéssel (q).
A szőnyeg alá söpört, elrejtegetett, dicstelen eseteken keresztül pedig megfogalmazza, mit is jelent amerikainak lenni. Fargo 4 évad 4. Az első epizód is tartalmaz véletlen balesetet és kiszámíthatatlan emberi reakciót is, ahogyan az a Fargóhoz illik, ám ezek ezúttal kevésbé meglepőek, inkább elkerülhetetlen katalizátornak tűnnek a vérgőzösnek ígérkező bandaháborúhoz. A jókora cliffhangerrel záródó második rész sem teszi egyértelművé, hogy merrefelé tart majd a történet a maffiakonfliktuson túl, ám kétségtelenül meghozza a kedvet a folytatáshoz. A kérdés már csak az, hogy most melyik szerep kinek jut: ki lesz a vad és ki a vadász ebben az újabb "igaz történetben. "
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
This is a true story. The events depicted took place in Kansas City, MO in 1950. At the request of the survivors, the names have been changed. Out of the respect for the dead, the rest has been told exactly as it occured. Talán nincs is jelenleg futó amerikai sorozat, aminek az előző szezonja óta ennyit kellett várni a folytatásra, ha valaki azt mondaná, hogy az S3 több, mint három éve finálézott, akkor lehet, hogy meg is hökkennék. De itt van végre a 4. évad, és mivel évados antológiáról van szó (azaz az évadok nem kapcsolódnak igazán egymáshoz, más a helyszín, az időpont, a szereplők), ezért bárki belenézhet, de ezt a mostanit főleg azoknak ajánlom, akik kedveli a kosztümös, gengszteres műfajt. Igen. Kosztümös-gengszteres. Az 1950-es évekből. Fargo 4 évad 19. Ami baromira nem Fargósan hangzik, főleg, hogy nincsen benne kisváros, hiányoznak a fura figurák, rendőrök, az abszurd hangnem, de még a hó is. De várjuk ki a végét, mielőtt ítélkeznénk, hiszen ki tudja, hogy merre kanyarodik az évad. (Vizuálisan egyébként nem hazudtolja meg magát Noah Hawley, aki nem csak készítő, hanem rendező is volt, legalábbis az első rész esetében, ami igen igényes lett. )
Az esetlen Lester Nygaard ( Martin Freeman) személyisége a férfi hatására teljesen átalakul, és helyzete egyre csak romlik. Molly Solverson (Allison Tolman) seriffhelyettes és kollégája, Gus Grimly (Colin Hanks) összeáll, hogy gyilkossági ügyeket oldjanak meg, melyekről azt gondolják, Malvo és Nygaard személyéhez kötődnek. Második évad (2015) [ szerkesztés] A cselekmény 1979-ben játszódik Minnesota államban. Fargo - 4. évad - 1. rész - AMC TV műsor 2021. január 4. hétfő 22:45 - awilime magazin. A szépségiparban dolgozó Peggy Blumquist ( Kirsten Dunst) és hentesként pénzt kereső férje, Ed Blumquist ( Jesse Plemons) akaratukon kívül gyilkosságot követnek el, melyről aztán később szigorúan hallgatnak. Az áldozat Rye Gerhardt ( Kieran Culkin), Floyd Gerhardt ( Jean Smart) fia. Floyd a híres maffiózó család, a Gerhardték feje Észak-Dakotában. Ezalatt Lou Solverson ( Patrick Wilson) állami rendőr (az első évadból ismert Molly apja) és apósa, Hank Larsson seriff ( Ted Danson) egy hármas gyilkosság ügyében nyomoznak, melyről azt gondolják, hogy Rye Gerhardthoz kapcsolódik. [9] Harmadik évad (2017) [ szerkesztés] 2010-ben a Minnesota állambeli St. Cloudban Ray Stussy ( Ewan McGregor) felügyelőtiszt és pártfogoltja (aki egyben szeretője is), Nikki Swango ( Mary Elizabeth Winstead) egy jobb élet reményében azt tervezik, hogy Ray tehetős bátyjától, Emmit-től (Ewan McGregor) ellopnak egy rendkívül értékes bélyeget.
Charlie, miután megtapasztalja saját halandóságát, kétségbeesetten próbál bosszút állni Vicen, ám ezúttal arra a személyre irányítja a bosszúját, aki Vic számára a legfontosabb – a nyolcéves fiára, Wayne-re. A Wayne-ért folytatott küzdelemben mindketten kénytelenek szembenézni a múltban meghozott hibás döntéseikkel, és arra kényszerülnek, hogy meghatározzák, kik ők és hol a helyük ebben az új világban. Zachary Quinto immár nem csak egyik főszereplője, de producere is a sorozatnak.