Az USB csatlakozó Type-C-s és 3. 1-es szabványú. A kijelző a kategóriától és az árszinttől elvárható módon OLED, a felbontás pedig, 18, 7:9-es képarány mellett, 1080×2244 pixel. A Huawei sosem hajtott arra, hogy a felbontást feleslegesen növelje, és ez nem is baj: használat közben egyszer sem éreztük, hogy a részletesség kevés lenne. A pixelsűrűség még 400 PPI feletti, így szabad szemmel a képpontok nem láthatók. Az OLED természetesen szép, élénk színeket biztosít, bónuszként tökéletes feketével és ebből adódóan gyakorlatilag végtelen kontraszttal. A fényerő sem rossz, akár 700 nit is lehet, ami mindenképpen elég ahhoz, hogy a mobilt verőfényes napsütésben is használni tudjuk. Akku Akkuban a Huawei telefonjai régóta kiemelkedőek, a P20 Pro-ba is hatalmas, 4000 mAh-s áramforrás került. Huawei P20 - ez is kétkezes lett - Mobilarena Okostelefon teszt. Ekkora akkumulátor volt a Mate 10 Próban is; és mivel a hardver is közel azonos, a kétnapos használatot tudja a P20 Pro is. Az OLED-kijelző egyébként többet fogyaszt, de az eltérés nem túl nagy, a lényegen szerencsére nem változtat.
Az új P-sorozat csúcsmodellje három hátlapi kamerával, OLED kijelzővel, betüremkedéssel és mesterséges intelligenciával próbál tarolni. Irgalmatlan jó telefon, de nem hibátlan. Hirdetés Külső A csomagolás roppant disztingvált. Fehér doboz, néhány felirat, Leica logó, ennyit nyújt, belül pedig találunk a telefon alatt SIM-tűt, gyorstöltőt, Type-C kábelt, ugyanilyen csatlakozóval ellátott, in-ear fülest és 3, 5 mm-es jack átalakítót, mert ilyen kimenet amúgy nincs a telefonon. Viszont instant bejelentették, hogy lehet kapni Y-elosztót, ami a Type-C dugaszba megy és oszlik ketté annak érdekében, hogy a jack is működjön, de töltést is adhassunk a gépnek, kár, hogy ez nem az alapcsomag része. [+] A telefonról okvetlenül az az első benyomás, hogy nagyon összerakták. Elég nehéz, nagyon masszív, felrobbanthatatlan érzést kelt. És egészen addig kifejezetten szép, amíg be nem kapcsoljuk a kijelzőt, mert a felső betüremkedés jelenlétét mindenképpen szoknunk kell (aztán lehet, hogy egy év múlva már csak elviseljük, mert mindenki ilyen mobilt gyárt majd).
A 11 tematikus konzultáció a konfliktus és sérülékenység; az oktatás; a környezeti fenntarthatóság; a kormányzás; a növekedés és foglalkoztatás; az egészség; az éhínség; az élelmiszer és a táplálkozás; az egyenlőtlenségek; a népesedési dinamika; az energia; és a víz terén folytak. A regionális konzultációkat a Regionális Gazdasági Bizottságok szervezték. A jövőbeli fejlődési célok finanszírozására a Fenntartható Fejlődés Pénzügyi Finanszírozásával foglalkozó Kormányközi Bizottság tett javaslatokat. A különböző munkafolyamatok közti koherencia biztosítása érdekében létrehoztak egy informális magas szintű koordinációs csoportot, amelyben négy főtitkár-helyettes vesz részt. 2014 folyamán az ENSZ Közgyűlés elnöke több különböző ülést is összehívott, a következő témában: " 2015 utáni Fejlesztési Agenda - a megvalósulás útján ". A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása. Az ENSZ-főtitkár végleges jelentését 2015 januárjában mutatta be. A jelentés olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy 2015 valóban a globális cselekvés éve legyen.
Az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egyetemes és oszthatatlan, valamint mind a fejlődő, mind a fejlett országokat cselekvésre szólítja fel, ahogyan az embereket is, hogy véget vessenek a szegénységnek, kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása
A kutatók a szélenergia példájával élnek: a szélfarmok telepítésének nagy szerepe lehet a klímaváltozással szembeni harcban, de ha nem megfelelő helyen építik fel, akkor a szélturbinák magassága a madárpopulációkat is veszélyezheti, így cserébe a biodiverzitás és az ökoszisztémák fejlődési céljára lehet negatív hatással. A célok összevonásával viszont az éghajlati és biodiverzitási feladatok egy kategóriába kerülnének, így a példa analógiája mentén a szélfarmok telepítésénél már eleve fontolóra kellene venni a beruházás biodiverzitást érintő hatásait. Országhatáron belül is rendet kell tenni Mivel a célok az élet rengeteg területét felölelik, és rövid időn belül kell cselekedni, már a fejlődés mérésével is problémák akadnak, ezért a tanulmányt készítő kínai-amerikai kutatócsoport új fejlődéskövető módszert javasol, ami a folyamatos újratervezést is megkönnyítené. A fejlődés számszerűsítése nemzeti és régiós szinten is hasznos lehet, ahogy azt Kína 2000 és 2015 közötti céljainak elemzésével be is mutatták a kutatók.