Az 1920-as években újságírással foglalkozott, olyan nagy nevű lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt. Újságíróként 1932-1934 között a kortárs magyar művészeti folyóirat, a Hongrie-Magyarország-Hungary főszerkesztője, ezt követően az Előre című hetilap munkatársa volt. Golyóstoll feltalálása | Nők Lapja. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. A megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben először fivére, György és barátja, Gellért Imre segítette, anyagi főtámogatója volt Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében.
Újítása a toll végében elhelyezett kis golyó, amely a forgásnak köszönhetően viszi fel a tintát a papírra. Magyar találmány a golyóstoll Forrás: Origo A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, szabadalmát később az angol kormány is megvásárolta. 1944-ben már a brit Királyi Légierő is a Bíró-féle golyóstollat használta, mivel az a repülőgépeken nagy magasságokban is működött. A golyóstollat azóta is világszerte használják, egyes országokban a termék a feltaláló nevét is viseli: spanyolul 'birome', franciául 'biron', angolul pedig néha 'biro pen'-nek hívják. Ki a golyóstoll feltalálója, és mikor találta fel? - Gyakori Kérdések és Válaszok | gyik.hu. Több magyar vonatkozású Doodle-lal találkozhattunk már az évek során. A Google keresőjének fejlécében először Bartók Béla szerepelhetett 2008 márciusában, de azóta többek között megemlékeztek még Liszt Ferencről, Arany Jánosról, Szent-Györgyi Albertről, de a Rubik-kocka feltalálásának 40. évfordulójáról is. Ezen nagy nevek mellett több nemzeti ünnepnek is emléket állítottak már, például az október 23-ai vagy a március 15-ei forradalom nak.
A FELTALÁLÁS Bíró a találmánya tervezését Budapesten kezdte el és 1931-ben bemutatta az első golyóstollát, melynek mérete még nagyon nagy volt és rossz minőségben lehetett vele írni. Ezt követte a kicsinyítés, ezeknek a tollaknak a működési elve már a mai golyóstollal megegyező volt, de még alkalmatlanok voltak a betű írására, illetve a benne található golyó is többször elakadt benne. További fejlesztésnek köszönhetően 1938-ban szabadalmaztatták a golyóstollat Magyarországon. Bíró 1938 év végén a zsidótörvény miatt úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Először Párizsba ment, majd 1940-től Argentínában vonulva kísérletezgetett tovább. Ezt követően 1943. június 10-én Argentínában szabadalmaztatta találmányát. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították New Yorkban (mai értékre átszámítva kb 20. 10 fontos magyar szellemi alkotás - tízdolog. 000 Ft-ért), majd Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világban. Az országban, ahol haláláig, élt tiszteletére ezen a napon ünneplik az Argentín Feltalálók Napját.
A cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Erre választ kapunk elolvasva Biró önéletrajzi regényében, az 1975-ben megjelent "Csendes forradalom"-ban ahol így valott a találmány megszületéséről: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron. " Elõször egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót - ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatott be először - később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. A kezdetben készült példányokkal nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. Később ugyanezt a megoldást kis méretben is elkészítette, melyet írótollként alkalmazott.
SZOMORÚ VASÁRNAP SERESS REZSŐ (1899-1968) több tucat szerzeménye közt világhírt a ' Szomorú vasárnap ' című dal zenéje eredményezett, a kottát nem ismerő, zongorázni is alig tudó zeneszerzőnek, amelyet a szövegíró Jávor László felkérésére komponált. A dal egyhamar bejárta az egész világot, és olyan énekesek adták elő, mint Billie Holiday, Mahalia Jackson, Ray Charles, Serge Gainsbourg vagy Björk. Mivel egy mű minden felhasználása díjfizetéshez kötött, ezért az 1940-es évek végére már közel 400 ezer dollár várta egy amerikai bankban. Ezért a mai értéken közel 1 milliárd Ft jogdíjért azonban sose utazott el, mert félt, hogy le fog zuhanni a repülőgépe. BIZTONSÁGI GYUFA Az 1800-as évek elején alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, szétfreccsenve gyakran tüzet és égési sebeket okoztak. IRINYI JÁNOS (1817 – 1895) ötlete abban állt, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte.
2016. 04. 22. Valljuk be, feltalálókban és találmányokban elég erősek vagyunk! De akad pár olyan alkotás, amik jelentőségük ellenére sincsenek a köztudatban. Ti hányat ismertetek közülük? A Linkcenter cikke. Több, mint 120 éves a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, ennek alkalmából pedig Heuréka! Budapest néven három sétából álló eseménysorozatot hirdet, amelynek során híres és kevésbé ismert, de szellemi teljesítményük, innovációik alapján jelentős magyar alkotókat és feltalálókat mutatnak be. A séták célja, hogy felkeltsék a figyelmet a szellemi alkotások jogainak védelmére – méghozzá olyan érdekes helyszíneken, ahol a műszaki innovációk és a szerzői jog tárgyai is bemutathatók. Az alábbiakban 10 olyan magyar alkotást válogattunk össze, akik különböző területeken mind hozzáadtak a magyar kultúra sokszínűségéhez, hírnevéhez, és amik nemzetközi vizeken is meghatározó jelentőségűek voltak. TRANSZFORMÁTOR A szénszálas izzólámpa feltalálása után fontossá vált a villamos energia gazdaságos szállítása nagyobb távolságra.
A dinamó csupán közeli helyekre tudta zavartalanul átadni az áramot, nagyobb távolság esetén az energia túlnyomó része elveszett. A problémát három mérnök: BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860 – 1939), DÉRI MIKSA (1854 – 1938) és ZIPERNOWSKY KÁROLY (1853 – 1942) oldotta meg 1885-ben. Közös szabadalmuk a sarok nélküli, zárt vasmagú, váltóáramú transzformátorra vonatkozott. Máig is ez az 1885-ben bejelentett találmány az alapja az ipar és a háztartás gazdaságos és olcsó elektromos energiával való ellátásának. GOLYÓSTOLL A ma legelterjedtebb íróeszköz feltalálója BIRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899 – 1985) újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, azaz a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Első golyóstoll-találmányát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be, majd 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel tett újabb szabadalmi bejelentést.
Szilágyi János: Halló, itt vagyok! (aláírt példány) (Zeneműkiadó Vállalat, 1986) - Írásos emlékek egy 1980-ban kezdődött rádióműsorról Szerkesztő Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1986 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 270 oldal Sorozatcím: Csillagkönyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-330-640-X Megjegyzés: Szilágyi János szerző által aláírt példány. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A Halló, itt vagyok! című hétfő éjszakai rádióműsor közönségfogadtatása a rajongás és az elutasítás szélsőségei között ingadozik. És éppen ez mutatja, hogy sikere van. Ha csak rajongás fogad egy műsort, akkor kétes (mert gyorsan mulandó) a siker; ha csak elutasítás fogad egy műsort, akkor kétségtelen (vagyis gyorsan bevallandó) a bukás. Halló, itt vagyok!. Van-e titka a Halló, itt vagyok! sikerének? Minden sikernek van egy előre körvonalazhatlan, utólag nehezen földeríthető titoktartománya.
Másodszor: egy hallgató a stúdióban, aki szintén kérdez, ám választ is ad. Harmadszor még több hallgató otthon a rádió mellett, aki csak hallgat, ám magában ugyancsak kérdez és válaszol. Negyedszer pedig: egy társadalmi hiány, amelyet ez a telefonos kapcsolatfajta betölt. Halló, itt vagyok! · Szilágyi János · Könyv · Moly. Bármelyik tényező hiányzik, a siker elmarad. Tartalom Bevezető 5 Furcsák A világ legnagyobb szivarja 9 Csöpike 11 D, mint Dosztojevszkij 14 Törpe kerestetik 16 Fölösleges jótanácsok 18 Az átok súlya 22 A csillagok állása 25 Női szeszély 29 Titkos térképek 31 Gyerek mindenáron 34 Mint az örvény 36 Egy kiskorú füstölgései 38 Pottyantott tojásleves 41 Az örök élet titka 44 Öröklét nem! 49 Ernő borotválkozik 51 Egy nő az éjszakából 54 Lábrengés 58 A legnagyobb büntetés 61 Mit tehet? 65 Homok 67 Kapcsolatok Mit akarnak a férfiak? 73 Újra 75 Erkölcsös nők 77 Fejjel a konyhaszekrényben 81 Más szemszögből 84 Férfias összeomlás 90 Egy válás anatómiája 90 Puszi és csók 93 Korkülönbség 96 Lányrablás 98 Váltás 101 A takarítónő főnöke 103 Asszonykérés 106 A tapétás fal 108 Anyuvédelem 111 Visszataszító 113 Boldog halott nincs 117 Leltár 120 Levél, kávé, kézcsók 123 A lázadó 126 Csak álom 129 Egy gyerek két apja 134 Fiam!