Nevükből egyértelműen adódik, hogy a tavaszi fokhagymák gerezdjeit tavasszal, míg az ősziekét ősszel kell elduggatnunk. A fokhagyma fejét tehát gerezdjeire szedjük szét, és ezeket duggatjuk el a földbe, hegyesebb felével fölfelé. A gerezdek között hagyjunk kb. 10 cm távolságot, a sorok között pedig kb. 20 cm-t. Ne ültessük túl mélyre, 5-6 cm az ideális. Tavaszi fokhagyma ültetése dal. A fokhagyma nem igényes növény, kis fényigényű, ezért árnyékban is viszonylag jól termeszthető, így ültethetjük gyümölcsfák alá is. Mivel erős, bojtos gyökérzettel rendelkezik, ezért még a szárazabb talajból is képes felszívni a vizet, emiatt öntözni nem, vagy csak aszályos időszakban szükséges. A többi zöldségfélével ellentétben nem kedveli a frissen trágyázott, komposzttal dúsított talajt, ezért jó, ha csak az előző évben trágyázott helyre ültetjük. Az őszi fokhagymát október elején, míg a tavaszit március elején dugassuk a földbe. Mivel az őszi fokhagyma még a tél beköszönte előtt kibújik, ezért a kemény fagyok ellen érdemes takarással védekeznünk.
Jótékony hatásai A fokhagymának számtalan egészségre gyakorolt jótékony hatást tulajdonítanak, köszönhetően a benne lévő szerves kénvegyületeknek. Ezek a vegyületek adják egyébként a jellegzetes ízét és illatát is. A fokhagyma a magas vérnyomás csökkentésében, szív-érrendszeri betegségek megelőzésében is segíthet, valamint baktérium- és gombaellenes hatású is. A fokhagyma ültetése és termesztése nem nehéz, hiszen alapvetően egy igénytelen növényről beszélünk, így könnyen megtermelheted kertedben az egyik legfontosabb fűszernövényünket! Nézzük is a részleteket! Fokhagyma fajták Tavaszi fokhagymák Eltarthatósági szempontból a tavaszi fokhagymák teljesítenek jobban, de cserébe kevesebbet teremnek, mint az ősszel ültetettek. Ha tavasszal szeretnél fokhagymát ültetni, válaszd pl. a GK Lelexír vagy a Toscanor típust. GK Lelexír: Lombozata ritkás, alacsony növésű. Márciusban érdemes elültetni, betakarítása már júliusban esedékes lehet. Gerezdjeit fehér buroklevelek ölelik körül. Tavaszi fokhagyma ültetése – Otthonipraktikák. Rendkívül jól tartható, intenzívebb íze van.
A kisautóban 3 féle vezetési mód közül lehet választani, ezek a normál, a sport és a verseny. Alapesetben nem történik semmi izgalmas, viszont sport módban kezdődik a varázslat. Már alapjárati fordulaton is morgósabb lesz, visszaváltáskor pedig durrog, szóval az autóval lehet normálisan is közlekedni, de nem érdemes. A legtöbbször Patrik is ebben az üzemmódban használja, mondjuk, ekkor 9-10 liter körül kajál. Ha valaki meg tudja állni, hogy egy ilyen autónak ne rugdossa a gázpedálját és tojáshéjakon lépkedjen vele, az viszontláthat a kijelzőn akár 6 liter körüli átlagot is. Kicsit elkalandoztam, de folytatva az előző gondolatmenetet a harmadik, azaz a versenymód csupán a kipörgésgátlót kapcsolja ki, szóval ezt csak zárt pályán érdemes használni, mert így közúton könnyebb eldobni a vasat – kár lenne érte. A Ford Fiesta ST-ről röviden A gyártó rendkívül sok mindent belepakolt az új ST-be, aminek jobban belegondolva nem is nagyon van ellenfele a kategóriájában. Bár a VW Polo GTi és a Mini Cooper S egy ligában játszik vele, mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya is.
A Fiestának a tavalyi modellváltás elõtt is bérelt helye volt Európa kedvenc kis… elnézést, B szegmensbe tartozó autói közt: 1976-tól napjainkig több mint 12 millió talált gazdára belõle. Az újdonság itt megénekelt varázsának múltával jogosan merül fel a kérdés: mit tud ugyanebbõl a gazdaságos verzió? Pár hete – mikor a dízelolaj még feleennyibe került – a Ford Fiesta benzines sportváltozatának egyetlen érdemi hátulütõje a fogyasztása volt: bár nem kimondott méregzsák, rendeltetésszerû használat mellett nyolc litert is képes elfüstölni száz kilométerenként. Hogy milyen száz kilométert kapunk a pénzünkért, a gyakorlatban ügydöntõ jelentõségû, itt és most azonban másodlagos: dolgozatom azoknak készült, akik az eszükkel döntenek a szívük helyett. Külsõ A Ford világautónak szánja a Fiesta új generációját, elkészítését azonban – sokunk szerencséjére – európai részlegére bízta. Ez utóbbi formatervezõi, a kezdetben oly merésznek ható kinetikus dizájn megálmodói, azzal kezdték a munkát, hogy konkrétan meghatározták a személyt, akinek az autóval tetszeni akarnak.
A tavaly bemutatott új Fiesta már a hetedik generációnál jár, és az 1976-tól eladott 16 milliós darabszám is jól mutatja, mennyire fontos modell ez a cég palettáján. A kifutó sorozat nagyon jól sikerült, s mivel szép eladásokat is produkált, a frissítéskor sem akartak formailag olyan nagyon eltérni tőle. A két korosztály külseje annyira hasonló, hogy akár a korábbi is követhette volna a mostanit. Pedig maga a kocsi teljesen új, és minden szempontból jobb lett. Nóvum, hogy az új kiadást felszereltségtől függően már kétféle orral is megvehetjük, melyeken máshogy vannak elhelyezve a ködfényszórók és eltérő rácsozású a hűtőmaszk. Persze nem nagy különbségek ezek, de mégis jól láthatóak. Az új, vízszintes elhelyezésű lámpáknak köszönhetően hátul azért már jobban érzékelhető az eltérés a régihez képest, a belső pedig már merőben más is. A stílusát a korhoz igazították, jóval modernebb és minőségibb lett az előző generációnál. A Ford Fiesta teszt alatt mindkét modellnél éreztük, hogy bármerre is jár a kezünk, bármihez érünk, kellemes tapintású anyagokkal találkozunk.