Kodály Zoltán és Péczely Sarolta Ha Kodály Zoltán szerelemi élete nem is hajlott tragédiába, de akadt számos érdekes pontja házasságainak. Első felesége – akárcsak Bartók Béla második felesége – a tanítványa volt. Schlesinger Emma azonban csaknem húsz évvel volt idősebb Kodálynál. 1905 és 1906 között volt Kodály tanítványa, és állítólag maga Bartók is udvarolt neki, ám ekkor még Gruber Henrik felesége volt. 1910-ben, miután elvált férjétől, hozzáment Kodály Zoltánhoz, akivel 1958-ban bekövetkezett haláláig élt. Támogatta munkájában, részt vett a népzenegyűjtésben, és számos ballada, valamint népdal szövegét fordította le németre. Ha gyermeke jövő héten kezdi az iskolát, akkor máris van benne valami közös Sarolta cambridge-i hercegnővel : HunNews. Zeneszerző volt ő is, főként zongoraműveket alkotott. Első felesége halála után alig egy évvel, 77 évesen Kodály feleségül vette tanítványát, az akkor 19 esztendős Péczely Saroltát. A Zeneművészeti Főiskola énektanár szakos hallgatója volt Sarolta, ám félbehagyta tanulmányait, amikor hozzáment Kodályhoz. Házasságuk közel tíz évig, Kodály Zoltán 1967-ben bekövetkezett haláláig tartott.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. „Minden ötezer évben történik ilyen” – kultúra.hu. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
Pro Urbe (Kecskemét és Budapest), a Finn Fehér Rózsa Rend tulajdonosa. Nevéhez fűződik a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a budapesti Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum megalapítása. Forrás: Dombóvár portál>>
Bartók Béla és Pásztory Edith Az ő szerelmi történetük kevésbé kaotikus, mint Cosima és Wagner kapcsolata. Bartók Béla 1909-ben vette el első feleségét, akiről szinte semmit sem lehet tudni. Házasságukból született meg rtók Béla. 1923-ban váltak el, szinte egyik napról a másikra, az okot nem lehetett tudni, csak sejteni: a válással szinte egyidőben Bartók elvette egy fiatal tanítványát, Pásztory Dittát. 1924-ben született meg közös gyermekük, Bartók Péter. Első feleségével Bartók jó kapcsolatban maradt egészen haláláig. Második feleségével, Dittával 1938-ban közösen is felléptek, miután a nő sikeresen befejezte tanulmányait férje segítségével, "mentorálásával". Első fellépésük után kétzongorás hangversenyeket adtak Európában és Amerikában is. Az 1940-es években végül végképp Amerikában költöztek a náci hatalom térnyerése miatt. Bartók Béla 1945-ben vesztette életét leukémiában. Felesége a halála után hazatért Budapestre és zongoraművészként szinte csak Bartók-műveket adott elő. Haláláig, 1982-ig őrizte Bartók szellemi emlékét, sosem házasodott újra.
Egy galamb a csörgő patakban formáját Nézte, s mosogatta fejét, orrát s száját. A mikor egy hangya esék e folyóba, Veszedelme nagy volt szegénynek valóba. Kicsiny vala a víz, de a kis hangyának Tengernek tetszék ez, legalább Dunának. E szép galamb látván szegény mint haldoklik, S a sok ivás miatt mely szörnyen fuldoklik, Bevete a vízbe egy kis szalmaszálat, Melyre mintegy hegyre felmász a kis állat, Bátran nézi onnan a nagy veszedelmet, Melyben sülyedezvén nyert kész segedelmet. A galamb szárnyai 10. Olyan volt e fűszál neki mint egy bárka, Így nem metszheté el életét a Párka... A galamb egy fára ült fel tollászkodni S kedves párja után kezdett fohászkodni. Egy vadász oda csúsz gyilkos fegyverével Mezítelen lábbal, s már a jobb kezével Felhúzta a sárkányt, mikor észrevette Szándékát a hangya, s lábát majd megette. Míg a marás helyét a vadász vakarja, Meglátja a galamb, hogy húsát akarja, Csattogó szárnyakkal messze száll előle, A kiváncsi vadász szája csattant tőle... A legkisebbel is szép dolog jót tenni, A jótétet sokszor elő lehet venni.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az erdei út fövényén két lány jött, két bús jövevény. Ingott kalapjuk álmatag, ruhájukon fehér szalag. Lelkűk, az fülemüle dal, mely énekel, kacagva vall... Intettek nékem valamit a szélbe, jaj, ki tudja mit? Ki is vagyok? Két drága lány ott lelt az erdő oldalán. Elvetették a kukoricát a Galamb József iskola földjén : hirok. Szóltak: Költő, aranykoboz, szívünk terólad álmodoz. Mellettem állt Múzsám, alant, kezében egy bús sír-galamb. És óriási szárnyai borzongva kezdtek szállani. Az orgonák meg csöndesen hulltak a döbbent földre, lenn.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Lángoló vörösben Lengyel hegyek orma. Látlak-e még egyszer Szülőfalum tornya? Kinyilik-e még rám Egy kis ablak szárnya? Meglátom-e magam Egy szelid szempárba? Vigye a levelem Bugó galamb szárnya, Az én édesemnek Szép Magyarországba. Mondja el fenszóval: Semmi bajom nincsen. Mondja el halkabban: Megszakad a szivem. Erdei haraszton Édes-csöndes álmát Fegyverben virrasztom. Járok piros vérben; Esti harangszókor Imádkozzon értem. „Szakmakóstoló” nyári táborral készül a Galamb a pályaválasztás előtt álló gyerekeknek : hirok. Viszi már levelem Búgó galamb szárnya Hozza is a választ Kilencednapjára: Talpig hófehérben Gyönyörű virágszál Imádkozik értem. Járhatok már, pajtás, Térdig piros vérben: Az én édes párom Vissza is imádkoz Az ég meghallgatja: Ha nem karácsonyra, Virágvasárnapra.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Anna Ahmatova Ahmatova arcképe 1950 Lásd még Szócikk a Wikipédiában Anna Ahmatova polgári neve: Anna Andrejevna Gorenko, oroszul: Анна Андреевна Ахматова (Горенко) (1889. június 11. vagy június 23. Bolsoj Fontan, Ogyessza mellett, Ukrajna – 1966. március 5. Domogyedovo, Moszkva mellett, Oroszország), orosz (szovjet) költőnő. Idézetek verseiből [ szerkesztés] A verseket fordította: Rab Zsuzsa Első visszatérés Halotti leplet terítve a földre, harangszó kondul ünnepélyesen. Carkoje Szelo csüggedt, síri csöndje terped megint felbolydult lelkemen. A szerelem (részlet) Hol mint kígyó lopakodik, bűvöl-bájol, szívünkbe surran, hol szelíd galamb, napokig burukkol fehér ablakunkban, violaillatként repül, vagy csillanó szép jégciráda... De vezet, rendületlenül, egy nyugtalan, nehéz világba. Idejöttem Idejöttem, én dologtalan. Mindegy, hol tétlenkedem. Dombtetőn szendergő szélmalom. Nem kell szót sem ejtenem. A makói Galamb technikum országos népszerűségnek örvend : hirok. Egyszerű élet Hazamegyek. Megnyalja kezemet lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Szögön pihen már a kasza, a sarló: Búzamezőkön mered éles tarló. Néptelen, némán nyujtózik a róna, Csak itt-ott sír még rajta tücsöknóta, S ahol hevertek arany buzarendek, Fehér galambok szemet szedegetnek. Kinek befedi a világot szárnya, Van gondja neki az égi madárra. Az Ur akará, hogy buza teremjen És hogy a kalász ért szeme kipergjen, Hogy gyönge madár töltse kedvit azzal, Hogy várja szegényt a teritett asztal. Öregje békén eszik a seregnek, Mig a fiókák föl-fölijedeznek: Ők még nem tudják, hogy mindig övék a Betakarított termés maradéka S hogy a tanyai nép apraja-nagyja Isten madarát becsületbe tartja. A szorgos csapat lassu pityegéssel Tarlók közepén terül szerteszéjjel, De nagyijedten össze-összerebben, Hogyha fölötte ölyü, kánya lebben. Hanem a veszélyt hamar elfelejtik, S a szemkeresést megin' ujra kezdik. A galamb szárnyai 2017. S mikor sebesen tovakarikáznak Piros tüziben a napnyugovásnak, Szárnyuk ütemes, lassu suhogása Tán az anyaföld imája, fohásza, Mit, beleveszve az ég peremébe, Fölvisznek az Úr szent szine elébe.
De neked emlékezned nem szabad! Nem velük tartok Mi sűrű füstbe veszve járunk, dúlt ifjúságunk mostoha, mégis minden csapást kiállunk, másra nem hárítjuk soha. Majd egyszer felmentést lelünk még minden óránkra. Mindenért. Mert minálunk könnytelenebb nép s egyszerűbb, büszkébb sosem élt. Mikor megálltál Smaragd fényt villantott a habos, zavaros vizű árok, és mint a rózsa, a vadcsalán úgy illatozott, a fülledt ég alján pokolbeli alkonyi lángok, s tűnődve sorra idéztünk minden régi napot. Borisz Paszternak Ő, aki magát a lovak szeméhez hasonlította: villog, néz, figyel - s a tócsa olvatag gyémántfehér lesz, a jég szomjazva, tikkadtan fogy el. Lilás köd alszik hátsó udvarokban. A galamb szárnyai 2020. Sinek, gerendák, lombok, fellegek. Mozdony fütyül, felvágott dinnye robban, finom glasszéban könnyű kéz remeg. Kong, mennydörög, csattan, sikoltva zendül... Egyszerre csönd lesz. Ő az... ő, igen, a terek éber álmain keresztül lopódzva lép fenyőtű-szőnyegen. Lelkem felét Lelkem felét az őrület szárnyaival már betakarta.