Hippói Szent Ágoston, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28. ) hippói püspök, egyházatya, filozófus. Aurelius Augustinus a numidiai Tagasteban született. Kicsapongó suhancból szent gondolkodó: hippói Szent Ágoston élete. Alapos -fõleg- retorikai képzésben részesült, s a legnagyobb hatást Cicero gyakorolta az ifjú rétorra (pontosabban annak Hortensius c. mûve). Bár édesanyja, Mónika kersztény szellemben nevelte fiát, az mégis az "ifjúkori bûnök" csábításának engedett inkább. Kicsapongó életmódja gyümölcseként fia is született, akit Adeodatusnak [Isten ajándéka] nevezett el. ( A megtérés elõtti eseményekrõl többek között a Vallomások c. önéletrajzi mûvében számol be. ) Már 20 évesen a retorika professzora lesz Karthagóban, s innen indult el kalandos szellemi utazására: elõször a manicheusok tanítását követte, majd késõbb az akadémikusok szkepticizmusát tartotta elfogadható világmagyarázatnak. Amikor azonban kinevezték Milánóban retorika professzornak, akkor már a neoplatonizmust hírdette, majd 32 évesen, 387-ben keresztény hitre tért.
430. augusztus 28. Szerző: Tarján M. Tamás 430. augusztus 28-án hunyt el Szent Ágoston, Hippo Reggius városának püspöke, a kereszténység egyik legjelentősebb korai tanítója, a középkori gondolkodást leginkább befolyásoló hittudós. Könyv: Szent Ágoston vallomásai (Szent Ágoston). Ágoston kísértésekkel és kétségekkel teli élete során, hosszú küzdelem után jutott el a keresztény hithez, miközben, a korábbi évszázadok bölcsességét összegyűjtve, megalapozta a fiatal vallás filozófiáját. Ágoston az észak-afrikai Numídia provinciában, Thagaste városában látta meg a napvilágot. Bár két szülője közül az egyik – édesanyja, Mónika, akit később szentté is avattak – meg volt keresztelve, a fiatalember nagyon hosszú utat járt be a megtérés előtt, amit később Vallomásaiban részletesen le is írt. Ágoston fiatalon a filozófia és a szónoklattan tudománya felé fordult, Cicerót és Senecát tanulmányozta, miközben színdarabokat írt, rendezett, és – saját elmondása szerint – léha életet élt. A fiatalember 17 esztendős lehetett, mikor ágyasul fogadott egy karthágói lányt, később pedig gyermeke is született, aki az Adeodatus nevet kapta.
Ágostont Rómában lenyűgözték Szent Ambrus nagyszerű beszédei, és általuk közelebb került a keresztény tanításokhoz. Végleges megtérését pedig egy különleges, misztikus élmény hozta el: egy kertben ülve egy éneklő gyermeki hangot hallott, amely arra szólította fel, hogy olvassa a Bibliát, és mikor kinyitotta a könyvet, azonnal megértette az ott szereplő szövegrész neki szóló üzenetét. Szent Ágoston regulája – Wikipédia. Ágoston megtérését egy különleges, misztikus élmény hozta el: egy kertben ülve egy éneklő gyermeki hangot hallott, amely arra szólította fel, hogy olvassa a Bibliát. Fotó / Wikimedia Commons Filozófusi munkássága megalapozta a középkori keresztény bölcseletet, ám gondolatai ezenfelül is óriási hatással voltak az európai gondolkodókra, még a XVII. században, azaz halála után több mint egy évezreddel is.
Innen hippói Ágostonként ismerték, és hamarosan nagy prédikátorként ismerték el. Agustín de Hipona a 430-as évben, valószínűleg augusztus 28-án hunyt el 75 éves korában; miután püspökké és "a rendes papság pártfogójává" nevezték ki. Habár halálának pontos okai nem ismertek, ismert, hogy azzal összefüggésben történt, hogy Genseric vandáljai megtámadták Afrika római tartományát. Érdekelheti: " A vallás típusai (és megkülönböztetéseik a hiedelmekben és eszmékben) " Három fő mű Agustín de Hiponát nemcsak Olaszországban és Afrikában, hanem Spanyolországban és a Közel-Keleten is elismerték. Művei különösen ismertek Vallomások, Isten városa Y Átgondolások, bár sok más van. Az alábbiakban röviden leírjuk fő ötleteiket. 1. Vallomások Ez a munka 13 könyvből áll, és többségük önéletrajzi történet. Szent Ágoston úgy döntött, hogy megnevezi munkáját Vallomások nemcsak azért, hanem a vallomás cselekedetének vallási jelentősége miatt is. A mű Szent Ágoston saját életének elmélkedéseiből áll, referenciaként a genezis bibliai könyvét.
A premontrei hivatása a lelkipásztorkodás, tanítás-nevelés. "A szerzeteskanonoki élet alapszabályául Szent Ágoston Reguláját fogadták el, melyet a premontrei konstituciókkal, statutumokkal egészítettek ki. A rend újabb keletű jelmondata: "ad omne opus bonum parati", lényegében a kiemelten liturgikus kolostori életet kapcsolja össze az apostoli tevékenység minden fajtájával. " [1] A csornai rendház és templom bejáratánál Szent Ágoston és Szent Norbert átható. 1802-ben megkezdődött a prépostság épületének helyreállítása, tervét Müller Ferenc szobrász rajzolta meg feltételezések szerint talán még az 1780-as években, de anyagi okok miatt a terv csak részleteiben valósult meg. A rajzon látható Szent Ágoston és Szent Norbert szobra is. A Sopron és környéke műemlékei c. mű alapján a szobor Walch Mihály kőfaragó munkája lehet, aki 1825-ben Sopronban dolgozott a prépostság számára. Walch Mihály feltételezhetően azonos Walch János Mihály (Johann Michael Walch) kőfaragóval, aki a tihanyi apátság homlokzati szobrait is faragta.
Lipót Károly Nándor 1834 november 21-én született. Ifjúságát Stomfán a szülői háznál töltötte. Első nevelője a későbbi nagynevű történetíró, Ipolyi Arnold püspök volt, a ki 1864 végéig tartózkodott a családnál. Ezután Lipót a bécsújhelyi katonai akadémiába ment, de ebben az idegen légkörben is megőrizte magyarságát és nemzeti érzületét, mely miatt tömérdek összeütközése volt az ottani növendékekkel. Kedves költője Petőfi volt, kinek 722 műveit csak lopva olvashatta. Dr. Károly Nándor háziorvos - Budapest | Közelben.hu. Az előljáróság egy ízben, e költemények olvasása alkalmával, tetten érte és ezért szigoruan megbüntette. Hazafias nyilatkozatai miatt tanárai lázadóként szokták emlegetni; de fényes tehetsége és szorgalma csakhamar megszerezte számára a tiszti bojtot. Ifjú korában nagy gondot fordított a testi nevelésre s mint hadnagy a legjobb vívó, lövő, kitünő lovas és tánczos hírében állott. 1853-ban hadnagy lett s Schwarzenberg-féle lovas-dzsidásezredben, mely akkoriban Gyöngyösön állomásozott. 1854-ben mint főhadnagy a 6. számú huszárezredhez helyeztetett át.
A Színház utcában született, 1906. augusztus 4-én, édesapja a városi adóhivatal vezetője volt, akit később, 1915-ben, az orosz fogságból a dán királyi család közbenjárásával tudtak hazahozni. Édesanyja lánykorában nörsz volt a dán királyi család alkalmazásában, akik a Lenck-villában, a Deák téren, gyakran nyaraltak. Itt ismerkedtek meg az édesapával, Friedrich Nándor-ral. A szülők öt gyermeket neveltek, köztük Károlyt, akinek az iskolában a bánfalvi mozis fia volt a padtársa. Tőle hallott először filmekről, tekercsekről, mozigépről. Életre szóló munka és hobbi lett számára a mozi. Már gyerekként segédkezett a bánfalvi moziban, takarított, jegyet szedett, aztán egyre komolyabb feladatokat kapott. Érettségi után a városházára került gyakornoknak, s amikor Thurner polgármester a városi mozi élére keresett megfelelő embert, tudta, kit kell megbíznia. Sopronban és Bánfalván ugyanis gyakran előbb láthatta az úri közönség az amerikai sikerfilmeket, mint a fővárosiak. Mert Friedrich Károly személyesen, Bécsből hozta meg a kópiákat.
Detre László 200 A csillagok légköre és belső szerkezete. Írta: Lassovszky Károly 273 A csillagok légköre 273 A csillagok belső szerkezete 283 Változó, kettős és többszörös csillagok. Detre László 308 Változó csillagok 308 Kettős és többszörös csillagok 322 A csillaghalmazok. Móra Károly 331 A tejútrendszer. Detre László 352 A ködfoltok. Lassovszky Károly 386 A bolygószerü ködfoltok 388 A diffúz ködök 394 Az extragalaktikus ködfoltok 403 Az égitestek mozgása. Wodetzky József 427 Kozmologia és kozmogonia. Wodetzky József 456 Név- és tárgymutató 475