tulajdonosa. A harmadik férfi pedig a lap cikke szerint feltételezhetően Gansperger Gyula, aki egy korábbi hanganyagon arról beszélt, hogy Berki Zsolt segített neki elintézni egy ingatlanvásárlást a fővárosnál. A felvételen ezt követően a Városháza köré tervezett közparkról beszélgetnek a felek. Ha mi döntenénk, akkor így csinálnánk, de ugye van itt, van itt három kibaszott dátum. '22-ben parlamenti választás, '23-ban százötven éves lesz Budapest, és '24-ben meg önkormányzati választás. Hát ki az a barom, aki megcsinálja a homlokzatot itt, aztán mélygarázst épít, aztán parkot csinál, aztán elkezd építeni? – teszi fel a költői kérdést a magát Barts. J. Balázsként azonosító férfi. A beszélgetésen résztvevő negyedik, meg nem nevezett férfi erre visszakérdezett: azért csinálunk egy közparkot, hogy egy év múlva szétromboljuk? A válasz azonnali volt: nem. Azért csinálunk egy közparkot, mert megígértük, hogy csinálunk közparkot. A beszélgetést a Barts J. Balázsként bemutatkozó férfi úgy zárja, legalábbis a felvétel azzal ér véget, hogy a szerzői jogra hivatkozva meg tudja kerülni a közbeszerzést.
Mint közölte, az egyórás megbeszélésen ismertette a BFVK által a főpolgármesteri kabinet részére készített, rövid, közép- és hosszú távú hasznosításra vonatkozó döntés-előkészítő tanulmány egészét. Barts a jelentésben leszögezte: az egyeztetésen kiemelte, hogy a kabinet a B/1 és B/2 jelű alternatíva továbbgondolása mellett döntött. Ezek a változatok azon alapulnak, hogy az ingatlan értékesítése nélkül, egy mai kornak megfelelő színvonalú és kellően reprezentatív városháza felépíthető a jelenlegi üres telekrészen. Fotó: Facebook/Barts J. Balázs Barts a jelentésben említést tett Berki Zsoltról is. Mint mondta, a férfi először 2017-ben jelentkezett befektetői kapcsolattartóként a BFVK-nál, egy Ráday utcában található két telek iránt érdeklődve. Az értékesítésre – nyilvános pályázat és anonim licit alapján – sor került, amely hárommilliárd forint bevételt eredményezett a fővárosi önkormányzat számára. – Mindez innentől kezdődően kellő alapot biztosított arra, hogy komoly ingatlanpiaci befektetői kapcsolattartónak tekintsem – állította Barts J. Balázs.
A főváros szerint a vagyonkezelő több hibát is vétett, túl sok információt osztott meg a Városháza iránt érdeklődő személyekkel. A vagyonkezelői jelentést is megszereztük. Több fejlemény is történt péntek délelőtt a budapesti Városháza állítólagos eladásával kapcsolatban, vegyük sorba melyek voltak ezek: Megszereztük a jelentést, amelyet a városházi vezetést kért Barts J. Balázstól, hogy miről beszélt azon a tárgyaláson, amelyről kedden szivárgott ki egy erősen összevágott hangfelvétel. A főváros értékelte a vagyonkezelői jelentést, és elmarasztalta, ám nem rúgta ki Bartsot. Mindeközben újabb hangfelvétel szivárgott ki. Rahimkulovék érdeklődtek Haladjunk tehát sorban. A birtokába jutott az a jelentés, amelyet Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője írt arról a beszélgetésről, melyről hangfelvétel szivárgott ki kedden. Ezt a jelentést azért kellett megírnia Bartsnak szerdán, mert a városházi vezetés beszámolásra kötelezte. A kedden nyilvánosságra hozott, erősen összevágott hangfelvételen úgy tűnt, mintha Barts a Városháza eladásáról tárgyalna valakikkel, és a hangnemből egyértelműen úgy látszott, meglehetősen bennfenteskedve viselkedik az érdeklődőkkel.
Ezt követően összeismertették Berki Zsolttal, aki – a felvételen beszélő férfi elmondása szerint – a főváros vagyonkezelőjének "intézi az ügyeit". Berki adott a férfinek egy listát eladó ingatlanokról, majd elintézte, hogy a férfinak sikerüljön megszereznie a kinézett ingatlant. Az ügyletről a papírokat Barts J. Balázs írta alá, aki a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az ingatlan A videón bemutatott ingatlan egy több mint 7400 négyzetméteres telek a Nagytétényi úton, ami a földhivatali nyilvántartás szerint tavaly október végén került a Fővárostól az új tulajdonosához, a Grébics Ingatlan Zrt. -hez, amely a korábbi Synergonból és az újraalakuló GANZ-ból ismert Szabó Gergely érdekeltsége. Ha a felvételen hallható beszélgetés valódi, akkor az nemcsak azt bizonyíthatja, hogy Berki Zsolt összeköttetéseivel üzérkedve pénzért intézte a fővárosi ingatlannal kapcsolatos nyertes pályázat lebonyolítását, hanem arra is választ ad, hogy – a főpolgármester heves tiltakozása ellenére – mégis van valós üzleti kapcsolat a Northern Rock Kft.
Azt a választ kaptuk, hogy tavaly Barts nem kapott jutalmat, így adódik a kérdés, ki hazudik: a hivatal vagy a főpolgármester. Múlt pénteken pedig Karácsony Gergely a HírTV-nek azt állította, hogy Barts esetleges jutalmáról még nem született döntés, miközben múlt hétfőn maga mondta, hogy kapott jutalmat a fővárosi vagyonkezelő vezetője. Karácsony tehát kétszer is megpróbálta letagadni azt, amit a vizsgálóbizottság előtt mondott. A Karácsony tagadásáról szóló felvételt alább nézhetik meg. Mint ismert, Barts J. Balázs – más normális munkahelyekkel ellentétben, ahol kirúgták volna egy ekkora botrány után – mindössze egy írásbeli fegyelmit kapott a főpolgármestertől. Megkérdeztük Karácsony Gergelyt Barts J. Balázs jutalmáról, ha kapunk választ, frissítjük a cikkünket. Fidesz: El akarták adni a Városházát Hétfőn egyébként véget ért a Városháza-ügyben létrehozott vizsgálóbizottság munkája, a Fidesz-KDNP-s delegáltak szerint megállapítható, hogy a városvezetés tervezte a Városháza eladását - írta Kovács Péter, a XVI.
Általánosságban elmondta, hogy jelenleg a kilencszáz fővárosi ingatlan közül értékesítésre vagy hasznosításra 680 van kijelölve. Ezek tételes listája a cég éves üzleti tervében szerepel. 325 telek, az épületek jelentős része rossz állapotú, ezért nem lehet bérbe adni. Százhúsz bérbe adható állapotú, közülük ötven-hetven kerül fel az értékesítési ingatlanok közé. A ma elfogadott fővárosi költségvetésben 14 milliárd forint bevétel szerepel ingatlanértékesítésből. Az értékesítés menetéről elmondta, ha mutatkozik érdeklődés, a potenciális ügyfelek megnézik az ingatlanokat, utána jelzik vételi szándékukat. Az ingatlanok meghirdetése nem jelent pályázati ajánlattételt; az 52 ingatlanhirdetésből jelenleg csak 15 pályázat született. A pályázati kiírásokat egy sablon szabályozza, az ingatlanokat az akkor hatályos kerületi építési szabályzatok beépíthetőségi szabályzatai alapján hirdetik. A pályázatokat közjegyző előtt bontják, ő állapítja meg a pályázatok teljességét vagy a formai hiányosságokat.
Az Európai Bizottság két új laboratóriumot adott át, hogy növelje az uniós piacon forgalmazott gépjárművek károsanyag-kibocsátása vizsgálatának kapacitását A bizottsági közlemény szerint az Európai Unió olaszországi Isprában található Közös Kutatóközpontján (JRC) belül működő két új laboratórium segíteni fogja annak meghatározását, hogy a járművek megfelelnek-e a vonatkozó uniós kibocsátási szabályoknak, és egyúttal javítják a járművek piacfelügyeletét szolgáló kapacitásokat is. A járművek piacfelügyeletét szolgáló új létesítményekben szabályozott és szimulált, valós vezetési körülmények melletti kibocsátásvizsgálatra nyílik lehetőség. Két klimatizált emissziós cella révén a vizsgálatokat a jármű végső kibocsátási teljesítményét befolyásoló környezeti körülmények széles skálája, például változó hőmérséklet, páratartalom és nyomás közepette lehet lefolytatni. A gépjárművek kibocsátásával foglalkozó laboratórium lehetővé teszi a közúti járművek valamennyi típusának vizsgálatát mind a kibocsátások, mind az energiahatékonyság szempontjából - közölték.
Külön kihangsúlyozták a téli üzemmódot, amely az ideális töltési teljesítmény érdekében optimalizálja az akkumulátor hőmérsékletét. Az IONIQ 5 praktikus, ultramodern szolgáltatásai jóvoltából kiemelkedik a tömegből. A járműből-a-fogyasztóra (V2L) kétirányú töltési technológia jóvoltából az IONIQ 5 alkalmas külső elektromos gépek és fogyasztók (110V / 220V) működtetésére, illetve más elektromos járművek töltésére. Az IONIQ 5 akkumulátora mindössze 18 perc alatt 10 százalékról 80 százalékra tölthető. Emellett nem egészen ötpercnyi töltés elegendő ahhoz, hogy a hatótávolság 100 kilométerrel nőjön. Az Auto Zeitung összehasonlító tesztjén elért diadal nem az első alkalom, hogy az IONIQ 5 elismerésben részesült. Egy évvel ezelőtti premierje óta a modellt nem kevesebb mint hét európai országban választották meg az év autójának; az IONIQ 5 emellett döntős volt a 2022. Év Európai Autója szavazáson. 2022 második felétől az európai ügyfelek már a továbbfejlesztett, 2023-as specifikációjú IONIQ 5 -ös modellt vásárolhatják meg.
A 2015-ben kezdődött, úgynevezett dízelbotrányra reagálva, amely feltárta, hogy a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások egyes esetekben messze meghaladták a jogszabályi tanúsítási vizsgálat során mért értékeket, az Európai Unió 2018 májusában fogadta el a gépjárművek uniós jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló rendeletet. A rendelet szigorította a korábbi típusjóváhagyási rendszert, fokozta a típusjóváhagyások és vizsgálatok minőségét és függetlenségét, az uniós piacon már forgalomban lévő gépkocsik ellenőrzését, és megerősítette a teljes európai felügyeleti rendszert. A rendelet lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy járműveket hívjon vissza, illetve a jogszabályok megsértése és a tagállamok mulasztása esetén autónként akár 30 ezer eurós bírságot szabjon ki. A botrány azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások.