Az élen változatlanul Argentína áll Belgium és Kolumbia előtt. Az Európa-bajnok portugálok - a magyarok vb-csoportellenfelei - a nyolcadikról a hatodik helyre léptek előre. A vb-selejtezőben ugyancsak a magyarokkal együtt szereplő svájciak a 18., a lettek a 109., a feröeriek a 136., az andorraiak pedig a 203. helyen állnak. Sokat javítottak az Eb-döntős franciák és a tornán elődöntőig jutott walesiek, előbbiek a 17. -ről a 10., míg utóbbiak a 26. -ról a 11. helyre jöttek fel. A legfrissebb FIFA-ranglista (a FIFA honlapjáról, zárójelben az előző helyezés): --------------------------------------------------------------------- 1. (1. ) Argentína 1585 pont 2. (2. ) Belgium 1401 3. (3. ) Kolumbia 1331 4. (4. ) Németország 1319 5. (5. ) Chile 1316 6. (8. ) Portugália 1266 7. (17. ) Franciaország 1189 8. (6. ) Spanyolország 1165 9. FIFA-világranglista - A magyar válogatott a 40. helyen áll - alon.hu. (7. ) Brazília 1156 10. (12. ) Olaszország 1155 11. (26. ) Wales 1137 12. (9. ) Uruguay 1130 13. (11. ) Anglia 1107 14. (16. ) Mexikó 1044 15. (27. ) Horvátország 1022 16. )
A magyar válogatott maradt a 37. helyen a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáján, amelynek legfrissebb kiadásában a legjobbak között nincs változás. Az élen továbbra is Belgium áll, megelőzve a világbajnok francia, illetve a brazil nemzeti csapatot. A magyarok Eb-riválisai közül a franciák mellett a portugálok (5. ) és a németek (12. ) is a legjobbak között szerepelnek, csakúgy, mint a 2022-es katari világbajnokság európai selejtezősorozatában ellenfélnek számító angolok (4. ) és lengyelek (21. ). A további vb-selejtezős riválisok közül Albánia a 66., Andorra a 158., míg San Marino a 210., utolsó helyen áll. Az Eb előtt a magyarok június 4-én Ciprussal (97. ) és 8-án Írországgal (47. ) találkoznak. FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés): 1. A FIFA-ranglista is mutatja, mennyire erős a magyarok Eb-csoportja - Infostart.hu. ( 1. ) Belgium 1783, 38 pont 2. ( 2. ) Franciaország 1757, 3 3. ( 3. ) Brazília 1742, 65 4. ( 4. ) Anglia 1686, 78 5. ( 5. ) Portugália 1666, 12 6. ( 6. ) Spanyolország 1648, 13 7. (7. ) Olaszország 1642, 06 8. ( 8. ) Argentína 1641, 95 9.
A közvetlen élcsoportban változás történt: Belgium helyet cserélt Argentínával a második, illetve harmadik helyen, a franciák pedig újra bekerültek az első tízbe, jelenleg a kilencedikek. A FIFA honlapja alapján a magyarokkal azonos Európa-bajnoki selejtezőcsoportban szereplő csapatok közül a román a 12., a görög a 25., az északír a 44., a finn a 78., a feröeri pedig a 102. helyen áll. Dárdai Pál csapata jövő szombaton, az F csoport hatodik fordulójában a finnek vendége lesz. A legfrissebb FIFA-ranglista, zárójelben az előző helyezés: 1. (1. ) Németország 1775 pont 2. (3. ) Belgium 1509 3. (2. ) Argentína 1496 4. (4. ) Kolumbia 1435 5. (5. ) Brazília 1392 6. (6. ) Hollandia 1378 7. (7. ) Portugália 1229 8. (8. ) Uruguay 1183 9. (11. ) Franciaország 1164 10. (10. ) Spanyolország 1147... 12. (12. ) Románia 1115... 25. (24. ) Görögország 899... 42. (43. ) MAGYARORSZÁG 685... Fifa világranglista 2021 teljes online. 44. (42. ) Észak-Írország 676... 78. (78. ) Finnország 410... 102. (102. ) Feröer-szigetek 318
Szerző: B. G. - 2018. április 12. | Frissítve: 2022. január 18. Kötelező és választható oltások gyerekeknek- Oltási rend - azanyaotthon. Forrás: Magyarországon jogszabály rögzíti, hogy mely védőoltásokat köteles beadatni a szülő. Időről-időre felröppenek hírek arról, hogy bővülhet a kötelező oltások köre, legutóbb a bárányhimlő került fel a kötelező védőoltások közé. Kötelező oltások A magyar jogszabályok értelmében nem a szülő dönt arról, hogy milyen oltást adat be gyermekének, hanem vannak kötelező (és ingyenes) védőoltások, amelyeket be kell adatni a meghatározott életkorban. Természetesen léteznek választható védőoltások is, amelyek beadatásáról a szülők dönthetnek. Magyarországon a szigorú jogszabályi környezetnek és a kiépült védőnői hálózatnak köszönhetően nagyon magas az átoltottság aránya: a gyerekek esetében közel 100 százalékos. Lássuk a kötelező oltások körét életkoronként.
A kórokozó A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus (VZV) okozza, amely övsömöröt (herpes zoster) is okozhat. Előfordulás A bárányhimlő leginkább a kisgyermekeket érinti, az esetek nagy részében a 2–8 éves gyermekek között fordul elő. Általában enyhe betegség és a legtöbb egészséges gyermek gyorsan gyógyul, de súlyos szövődmények is előfordulhatnak. Kötelező oltások gyerekeknek szamolni. A bárányhimlő-esetek kb. 10% -a 15 éven felüli embereknél fordul elő, és a fertőzés szövődményei gyakran súlyosabbak felnőtteknél. Az ellenanyaggal nem rendelkező terhes nőket nagymértékben veszélyezteti a bárányhimlő, amely súlyos betegséget okozhat a nőben, valamint növeli a vetélés és a magzati veleszületett rendellenességek kockázatát. Terjedés A vírus cseppfertőzéssel terjed, valamint a kiütéses személy hólyagjainak megérintésével vagy ruhák, felületek, játékok, ágynemű közvetítésével is fertőződhet a fogékony személy. A bárányhimlő nagyon fertőző betegség, a fogékony emberek kb. 96% -ánál fog kialakulni a betegség, ha fertőző forrással találkoznak.
Újdonsült szülőként nem is olyan egyszerű eligazodni a védőoltások között. Melyik a kötelező és mi a választható vakcina? Mikor, milyen szurit fog kapni a babánk? Lehet e mellékhatásuk? És még számtalan ehhez hasonló kérdés merülhet fel bennünk. Miért van szükség a védőoltásokra? - A védőoltások alapelve, hogy a kórokozó gyengített vagy elölt változatát a szervezetbe juttatva a szervezetet a védekezési (immun) folyamatok beindítására készteti - tudjuk meg Dr. Sztanó Gabriella gyermekorvostól. Eközben a szervezet meg is jegyzi magának a kórokozót, és amikor később egy betegséget akarna a kórokozó kialakítani, a szervezet "emlékeit felelevenítve ", gyorsan felismeri és hatástalanítja azt. - Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai a védőoltások, és amennyiben egy potenciálisan súlyos betegséget meg lehet előzni egy védőoltással, azt meg kell tenni. Sokan kibúvót keresnek az oltások alól, abban reménykedve, hogy gyermeküket majd megvédi az úgynevezett nyájimmunitás. (A nyájimmunitás olyan immunitás, amely akkor keletkezik, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is. )