A konferencián elhangzottak fényében arra a kérdése, hogy aláírja-e az új jogviszonyról szóló szerződést, a résztvevők 50 százaléka válaszolt nemmel, 33 százalék még nem tudja, mit fog tenni, és csak 17 százalékuk foglalt állást az aláírás mellett.
Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Orvosok Szakszervezete által szervezett múlt heti videókonferencián Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék tanszékvezetője és Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Munkajogi Tanszékének munkatársa egybehangzóan állította, ez a törvény így nem maradhat, módosítani kell. A törvény 23 tárgykörben ad felhatalmazást a kormányzatnak a jogviszonyhoz kapcsolódó kérdések szabályozásában. Szövege a szakértők szerint tele van munkajogászok számára elképzelhetetlen, szerencsétlen megfogalmazásokkal, hibákkal, érthetetlen változtatásokkal. Index - Belföld - Három órát kaptak az új egészségügyi törvény véleményezésére az érdekképviseletek. A videókonferencián többek között a következők kerültek elő. A munkáltató jogállása nem változik, csak a munkavállalóé Az állami, közfinanszírozott egészségügyben 2021. január 1-től csak azok dolgozhatnak, akik aláírják az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Ezzel megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk, a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, miközben a munkáltató jogállása nem változott, továbbra is költségvetési szervként működik.
Mivel a szakdolgozókat nem kompenzálják, sokak számára kedvezőbb például a kereskedelemben elhelyezkedni, és mellette bedolgozni a házi betegellátásba. Fotó: MTI/Bruzák Noémi Lesznek-e bérnővérek? A törvény és az új jogviszony a bérnővérekről is felvet néhány kérdést. Ők olyan ápolók, akik vagy egy cég alkalmazásában állnak, vagy a főállásuk mellett másod-, esetleg harmadállásban vállalják a kiküldetést ( róluk bővebben lásd: Bérnővérek az egészségügyben, Magyar Narancs, 2018. október 3. ). Két évvel ezelőtti cikkünk írásakor forrásaink azt mondták, négy-öt éve kezdett drámaian csökkenni az ápolók száma, s ekkor figyeltek fel a bérnővérjelenségre. 2018 októberében volt olyan kórház, amely havi kétezer órában vette igénybe ezt a szolgáltatást akár 10–12 osztályon is. Nagy kérdés tehát, hogy az új jogviszony engedi-e majd ezt a foglalkoztatási formát. Soós Adrianna szerint az új jogviszonyban csak akkor működhet a munkaerő-kölcsönzés, ha az intézmény dolgozói nem tudják ellátni az alapfeladatokat.
Mert: Nem minden körtefajtát lehet sikeresen termeszteni minden éghajlaton és talajon. Például a híres 'Williams Christbirne' (1770) minden bizonnyal kimagasló ízű gyümölcsöket szállít, ugyanakkor meglehetősen igényes, és a meleg helyeket, valamint a tápanyagokban gazdag, krétás agyagtalajt kedveli. Ezenkívül meglehetősen hajlamos a varasodásra. A körtefa a varasodás mellett általában más betegségekre is hajlamos, különös tekintettel a körte rostélyára és a rettegett és bejelentendő tűzveszélyre. Kertészet/Fajtalisták/Körte jellemzők/Nyári Kálmán körte – Wikikönyvek. A régi körtefajták alábbi választékában csak olyan fajtákat sorolunk fel, amelyek robusztusak és ellenállóak, és amelyeknek nincsenek túl magas követelményei a talajjal, a talajjal és a klímával szemben. Figyelemre méltó, hogy a mai napig ajánlott körtefajták közül sok a történelmi tenyésztési központokból származik Franciaországban és Belgiumban - a valódi minőségnek nincs lejárati ideje. +5 Mutasd az összeset
Ízes nevek, ízletes gyümölcsök. A körte valahogy mindig csak az alma mögött kullog, pedig igen ízletes, finom fajtáink vannak. Az újkőkortól ismert gyümölcs, a Kárpát-medencében első lelete a bronzkorból származik. Olyan hangzatos nevű ősi fajtáink várják, hogy újra felfedezzük őket, mint az Apró muskotály, a Zelenka, a Babka, a Korai szagos körte, vagy a Zöld Magdolna. A régi magyar fajtákat érdemes újra elővenni, mivel meglehetősen igénytelenek, ugyanakkor jóízű gyümölcsöt adnak. Arabitka, az édeskés Az Arabitka vélhetően magyar eredetű, történelmi fajtakör, melynek több típusa terjedt el, főleg a Duna-Tisza közén. Régi körte fajták. Nyári fajta, június végén - július elején érik. Akkor szedik, amikor a zöld héja sárgulni kezd (éretten aranysárga színű), és július elején még fogyasztják. Bőlevű, édeskés húsa fehér színű, gyengén illatos. Gyümölcse széles, kicsi, kerekded, olyan széles, mint amilyen hosszú. A körték csomósan helyezkednek el az ágakon, korán termőre fordul, bőven terem, szakaszosságra hajlamos.
Pedig eredetileg egy város nevét viseli, Kármán egy város és egy nép neve Kis-Ázsiában. A Kármán körtét könnyű felismerni rendkívül szabálytalan, buckós, vagyis bütykös felületéről, amely alapján néhol Buckóskörte, a hazai németek körében Pluzerbirn a neve. Gyakran csúcsa is oldalt hajlik, jellegzetes formát adva a gyümölcsnek. Bőre eleinte világoszöld, túlérett korában sárga, napos oldalán piros árnyalattal. Zölden ajánlott fogyasztani, mert érett korában hamar elveszíti finom ízét. Leve bő, édes, jellegzetesen kissé muskotályos ízű, húsa sárgásfehér. Fája nagyra nő, koronája terjedelmes. Kertészet/Fajtalisták/Birs fajták – Wikikönyvek. Fiatal korában vastag, hosszú vesszőket hajt, ezért a kertben fokozott gondozásra szorul. Igazi ősi körtefajta, amelyet gyökérhajtásról és magról is lehet szaporítani, ezért terjedt el nagymértékben a falusi kertekben, és azért is, mert kifejezetten hosszú életű fa.