A tüzelésnél a választott fafaj tömege is számít. Míg a nagyon nehéz (gyertyán, csertölgy, som, eperfa), vagy nehéz (akác, bükk, kőrisek, tölgyek, szilek, diók, vörösfenyő) fák hosszan égnek, a könnyű (füzek, hársak, égerek, a fehér és a rezgő nyár, a legtöbb fenyő), illetve a nagyon könnyű (fekete nyár, cédrus) fafajok hasábjai szinte csak ellobbannak, nem tartják a meleget. Az is igaz azonban, hogy az egyes fafajok fűtőértéke között nincsenek óriási különbségek. Egy köbméter földgáz fűtőértéke pedig körülbelül 3 kilogramm tűzifáéval egyenértékű. HOGY NE CSALÓDJUNK Eleink tudták, hogy tüzelőért nyáron az erdőbe kell kimenni, ahol azt erdei űrméterben (köbméternek is nevezik) kapták meg. Termény - Piactér | Agroinform.hu - 29. oldal. Vastagfánál 1 erdei űrméter =1x1x1, 7 m=1, 7 m³), így ez levegő nélküli mennyiség. Az ún. vékony tűzifát a 6 cm-nél kisebb átmérőjű vágástéren maradt gallyakból állítják össze. A belőlük összerakott egy erdei köbméter 1x1x3, 40 méter! Ezt ma is megtehetjük a lakóhelyünk közelében található erdőgazdálkodóknál, így a kisebb szállítási költség jelentősen csökkentheti az árat.
Az erdészeti gépek Piactér kategóriában elsősorban az erdőgazdálkodást és fakitermelést kiszolgáló géppark különféle darabjait találhatjuk meg. Az erdészeti gépek általában intenzív igénybevételnek vannak kitéve, így sok esetben a normál mezőgazdasági gépekhez képest erősített kivitelű eszközökkel találkozhatunk itt. Erre egyrészt a felhasználás jellege, másrészt olyan külső körülmények miatt van szükség, mint amilyet az időjárási- és a terepviszonyok támasztanak az erdészeti munka során.
Főkategória: Ár: - Kulcsszavak:
Nagyon jól mutat például a kandallók tűzterében, de fűtőértéke is magas. Fenyők: Jól hasíthatók, de hazánkban ritkán értékesítik tűzifaként, mert nagyon hirtelen ellobban, és puffer nélkül a hő szépen távozik a kéményen át. A tölgyhöz képest majd háromszor annyi kell belőle. Gyantatartalmuk miatt egyébként sem ajánljuk pl. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. értékes cserépkályhákhoz. Nyárfajok: Hasonlók a fenyőhöz, de nem gyantásak. Olyat is láttam már, hogy a gyökere tuskóját szedték össze, és száradás után kiválóan fűtöttek vele. Általában azonban puha, könnyű, emiatt ez a fa is hirtelen lobban el. Figyelem! A száradás miatt a tűzifa súlya folyamatosan változik, a nagyon könnyűeknek még inkább csökken, így a súlyegységben eladott tűzifával néhány kereskedő tisztességtelenül is eljárhat. A számla, vagy más bizonylatok nélkül vásárolt fa akár bűncselekményből is származhat, így az addig olcsónak tűnő "fekete" fával könnyen kerülhetünk kellemetlen helyzetbe.
Amit a tűzifáról tudni kell ( Lengyel László, A mi erdőnk, 2012/1. számában megjelent írása alapján) A téli fűtés legkézenfekvőbb anyagát mindig is az erdei fa szolgáltatta. Az pedig, hogy hazánkban nem fogy az erdőterület, azt támasztja alá, hogy megújuló energiaforrást használunk. Ráadásul környezetkímélő módon, mert az erdőből származó fahasábok elégetése is lehet korszerű, sőt gazdaságos megoldása otthonaink fűtésének. De mindig ott a kérdések egész sora: Honnan szerezzük be a tüzelőt? Milyen fát válasszunk? Melyik fafaj adja a legtöbb hőt? A kivágott fa víztartalma igen magas, akár 50% fölötti is lehet, ezért a tűzifát érdemes néhány hónappal a fűtési idény előtt beszerezni, hogy fűtőértéke a lehető legnagyobb legyen. A száraz fa fűtőértéke akár kétszerese is lehet a nedvesének. A száradás természetesen függ a feldolgozottságtól és a tárolástól is. A legjobb a vásárolt faanyagot minél előbb hasogatni, majd jól szellőző, de esőtől védett helyen tárolni. És mindig legyen a kályha mellett a következő napra elegendő tüzelő bekészítve.
A házastársi közös vagyon megosztása iránti perekre jellemző, hogy költségesek és évekig elhúzódhatnak, amennyiben a felek nem tudnak a perben ésszerű időn belül egyezséget kötni. Fordulj hozzám bizalommal!
A házasság kezdetén még természetes, hogy nagy a szerelem, és az a kérdés, hogy melyik vagyontárgy kié, mit sem számít. Ám sajnos gyakran előfordul, hogy egy szépen induló házasságnak is válás lesz a vége, ahol elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan osszák meg a felek az addig közösen szerzett és közösen használt javakat. Az előrelátóak már a házasságuk alatt – sőt, a házasságkötés előtt – szerződést kötnek, ami rendezi a vagyonmegosztás kérdését, a legtöbben azonban csak a törvény szabályaira alapozhatják igényeiket. A házastársi közös vagyon fogalma A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
A feleknek a bírósági eljárás elindítása után is lehetőségük van egyezséget kötni, ilyenkor a határozatában a bíró a felek akarata szerint rendelkezik a közös vagyon megosztásáról. A keresetlevél benyújtásakor a felperes a vagyonmegosztás tárgyát képező javak értékéhez viszonyított 3%-os bélyegilleték et köteles fizetni. Előnyös a mediálás útján megkötött megállapodással történő megosztás, hiszen ilyenkor a törvényes bélyegilleték 50%-át kell csak kifizetni!
Egy ilyen megállapodással a házastársaknak lehetőségük van például az adósságaik elkülönítésére is, amivel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel, vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. A házassági vagyonjogi szerződés megléte továbbá egy esetleges válás során is jó szolgálatot tesz, hiszen így egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a házasfelek, mely során a bíróság – szerződéses megállapodáson alapuló megosztás hiányában - a törvény erre vonatkozó általános előírásai alapján dönt a vagyon megosztásáról.
Valamennyi földön a család – különböző vállalkozási formákban – közösen gazdálkodott. Az első fokú bíróság a felperes és az I. alperes házassági életközössége alatt szerzett vitás földeket (hányadokat) az I. alperes különvagyonának tekintette, mert – álláspontja szerint – az I. alperes bizonyította, hogy azokat a szülei ajándékozták a részére, amit haszonélvezeti joguk kikötése is alátámasztott. Ezzel szemben a másodfokú bíróság valamennyi mezőgazdasági földterületet a közös vagyonba sorolta, mivel – álláspontja szerint – az I. alperesnek a közös szerzés vélelmét nem sikerült megdöntenie. A családi gazdálkodás ugyanis olyan módon folyt, hogy azt a szülők tartották kézben, és a befolyt jelentős jövedelmet nem osztották szét teljes egészében, hanem abból további földingatlanokat vásároltak, így került sor az I. alperes földszerzésére is, az tehát nem tekinthető "ajándéknak", hanem olyan jövedelemnek minősül, ami a felperes és az I. alperes közös vagyonát gazdagította. Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a másodfokú bírósággal értett egyet, és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A vagyonközösség felszámolása a megosztás tárgyát képező javak megállapításával kezdődik, amelyet ezek felérétkelése majd a tényleges megosztása követ. A vagyontárgyak felbecsülésekor a tárgyalás időpontjában fennálló értéket, nem pedig a beszerzési árat kell figyelembe venni. A házasság alatt fennálló vagyonközösség megszüntethető a felek közös megegyezése vagy bírósági határozat által. A felek akarata alapján létrejött egyezség a vagyonmegosztás leggyorsabb, legolcsóbb és legelegánsabb formája. A közjegyzői okiratba foglalt megállapodás létrejöhet úgy a házasság ideje alatt, mint a házasság felbontását követően bármikor. Megállapodás hiányában, a közös vagyon megosztásáról a bíróság rendelkezik. A vagyonmegosztási kérelem benyújtható már a válási keresettel együtt vagy utólag a házasság felbontását követően. A bírósági úton létrejött megosztás viszont embert és időt nem kímélő feladat, az elrendelt bizonyítékok függvényében (okiratok, tanúk, szakértői vélemények, stb. ) akár évekig is elhúzódhat.