A járványügyi intézkedések miatt elmaradó előadások közül a Magyar Állami Operaház repertoárjából talán egyetlen produkció sem hiányzik annyira a közönség számára, mint a karácsonyi időszakban immáron hagyományossá vált mesebalett, A diótörő. A dalszínház ezért ünnepi meglepetésként az OperaLive-közvetítéssorozat különkiadásában 2020. december 24-én egy napra elérhetővé teszi az előadás felvételét az Operaház Facebook-oldalán. A diótörő - karácsonyi varázslat *** Zene, tánc és mese egy estén - PFZ. Az E. T. A. Hoffmann Diótörő és E gérkirály című meseregénye nyomán született klasszikus balett 1950 óta szinte minden évben a Magyar Állami Operaház karácsonyi repertoárjának részét képezi, a sorozat eddig mindössze az 1956-os forradalmat követően, illetve az Ybl-palota előző felújítása idején, 1981-82 között szakadt csak meg. Az Opera 2016-ban rögzítette A diótörő egy évvel korábban az Operaházban bemutatott produkcióját, amely a 21. századi táncművészeti és látványvilágbeli elvárásokhoz igazítva frissítette fel a mű tradicionális erényeit is megőrző előadást.
Korosztályos bérlet a 4 alkalomra: 5990 Ft; *Korosztályos jegy alkalmanként: 1490 Ft Kísérő bérlet a 4 alkalomra: 5990 Ft; *Kísérő jegy alkalmanként: 1490 Ft A Háry János és A Diótörő című előadás egyedi jegyárral látogatható. A Fantasztikus Klasszikusok könyvet minden bérletesünk és jegyvásárlónk 30%-os kedvezménnyel vásárolhatja meg a Kodály Központ jegypénztárában. Vissza
A mese úgy kezdődik, hogy Barbie, aki Clara szerepét játssza, egy gyönyörű Diótörő fabábut kap ajándékba kedvenc nagynénjétől. Aznap éjjel, míg Clara alszik, Diótörő életre kel, hogy megóvja a lányt a gonosz Egér király-tól, aki megszállta Clara szobáját. Clara felébred, és segít Diótörőnek, de az Egérkirály gonosz varázslattal lekicsinyíti a lányt. Diótörő mese. Clara és Diótörő látványos kalandra indulnak, hogy megtalálják Bonbon hercegnőt, az egyetlent, aki fel tudja oldani az Egérkirály gonosz átkát. Hasonló mese videók
A ragadozók és a hideg elleni védelemként ólra is szükség lesz. A futókacsa igényes az ételére, a meztelen csigákat elfogyasztásuk előtt megmossa vízben! A felsoroltakból látható, hogy körültekintően kell felelős döntést hozni. Ráadásul a futókacsa húsa élvezhetetlen, és tojását sem nagyon ajánlják fogyasztásra, bár ez utóbbival kapcsolatban olvastunk olyat is, hogy hosszabb ideig kell főzni a fertőzésveszély miatt. De lehet, hogy érdemes kipróbálni, hiszen egy év alatt akár 150 tojást is tojnak. Mindezen körülmények miatt érthető, hogy Ausztriában és Németországban elég népszerű a "Rent-an-Ent"-hálózat, ahol kacsákat lehet kölcsönözni. Gyakorlott kacsatartók azonban nem rajonganak az ötletért, mondván, a kacsa is ragaszkodik a gazdájához, a "lakhelyéhez", és különben is, kinek jutna eszébe kölcsönadni a kutyáját vagy a macskáját?! Ráadásul néhány nap, hét után, ha eltűnnek a csigafalók a kertből, a nyálkás dögök pillanatokon belül visszatérnek. Ha minden tényezőt számba veszünk, azért mégiscsak érdemes lehet az indiai futókacsa tartása mellett dönteni, mert a dolgok mai állása szerint nála környezetkímélőbb megoldás nem ismert a meztelen csigák ellen.
A különféle hazai vagy újonnan megjelenő meztelencsigák hatalmas étvágyukkal jelentős károkat tudnak okozni a kiskertekben vagy a nagyobb mezőgazdasági területeken. Rágásuk mellett az általuk termelt nyállal és ürülékkel a megmaradó növényeket is szennyezik, így a kár mellett még sok bosszúságot okoznak a kiskert tulajdonosoknak és a termelőknek. A különféle vegyszeres megoldástól a kacsákkal történő biológiai védekezésig sokféle módszerrel próbálják megóvni a növényeiket a gazdák és a kiskert tulajdonosok. Egy olyan állatcsoport is a segítségükre lehet ebben, amelynek mérete elhanyagolható a nagytermetű meztelencsigák mellett, de jelentős hatással lehetnek az életükre. Ezek az állatok az apró termetű atkák, amelyeknek jelenleg mintegy 55 000 faját ismerjük, de még legalább ennyi az ismeretlen, felfedezésre váró fajok száma. Az 1980-es években indiai kutatók felfedezték, hogy az atkák egyik legnagyobb (Mesostigmata) rendjébe tartozó egyes gyorsmozgású ragadozó atka fajok előszeretettel támadják meg a náluk sokszorta hatalmasabb meztelen csigákat és a csigák bőréből kör alakú foltokat kihasítva a csigák halálát okozzák.
A mezei csiga, mely a hátán hordja a házát, kedves gyermekkori emlékeket ébreszt bennünk, gyűjtjük és exportáljuk a franciáknak, legyen vacsora az asztalukon. De a legtöbben még az érintésüktől is undorodunk, hiszen ragacsos nyálkájukat lemosni sem egyszerű a kezünkről. Na de a meztelen fajta, az már végképp kiveri a biztosítékot. A meztelen csigák májustól őszig pusztítanak. Napközben meghúzzák magukat a nyirkos helyeken és a legnagyobb gond az, hogy leginkább éjszaka garázdálkodnak, így viszonylag nehéz nyakon csípni őket, illetve a szaporodásuk elképesztő gyorsasága miatt, természetes ellenség hiányában, sajnos szinte lehetetlen teljesen kiirtani a kertből. meztelencsiga, több változat is gomba módra szaporodik idehaza Több fajuk tömeges megjelenése is előfordulhat a kertekben, de talán a legagresszívabban a narancssárgás vagy tégla színű, nagy Barna csupaszcsiga ( Arion rufus) és rokona a Spanyol meztelencsiga ( Arion lusitanicus) terjeszkedik az utóbbi években. Robbanásszerű terjedésük oka lehet a sok csapadék, továbbá, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon elhanyagolták a vízelvezető árkok karbantartását, ezért sok helyen a belvíz hosszú ideig nedvesen tartja a talajt, ami nagyon kedvező a csigáknak.
A szakember szerint nem történt még felmérés arra nézve, hogy mennyien használják ezt az eljárást, hozzájuk nem érkezett vissza semmiféle adat, vagy visszajelzés. Címlapkép: Getty Images