Az iLOQ-ból pedig olyan lakat-zár verziót is kínálunk, amivel az egyszerű lakattal zárt ajtók is védhetők. Alkalmas beléptető rendszer kialakítására az iLOQ? Igen, óra modul beépítésével a kulcshasználat időponthoz köthető. A iLOQ zárbetétek létezik hálózatba köthető változata és a működtető szoftver biztosítja a beléptető funkciók használatát. Kártyás beléptető rendszer nem elérhető. Tipikus alkalmazási területek: Lakossági (kapu, bejárati ajtó, garázs, pince lakat) Üzleti (sok ajtós, nagy felhasználószámú, komplett beléptetőrendszer) Kódzár (Cryptex) Kaputelefon (Codefon, Hikvision, Dahua) Kártyás beléptető Ujjlenyomat alapú beléptető Szolgáltatásaink © 1990 - 2022 ProSec Biztonságtechnikai Kft. Minden jog fenntartva! Adószám: 10617308-2-43 · Cégjegyzékszám: 01 09 074494 Bankszámlaszám: 11706016-20721275-00000000 · IBAN száma: HU30 1170 6016 2072 1275 0000 0000 · SWIFT kód: OTPVHUHB Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
KANTECH beléptető rendszer A KANTECH beléptető rendszer már régóta ismert és kedvelt Magyarországon. Az alapmodul egy be és egy kilépési pontot és két kártyaolvasót tud kezelni. De beléptető rendszer 32 belépési pontig bővíthető egyetlen interfészen. On line üzemmódban minden eseményt rögzít, és az adatokat bármikor lekérdezhetjük a számítógépen. Off line üzemmódban vagy áramkimaradás esetén sem felejti el az adatokat. A beléptető modulban tárolt adatok a számítógép csatlakoztatásakor átölthetők a számítógépre. A magyar nyelű szoftver és kezelő felület segítségével a beléptető kártyák sokoldalúan menedzselhetők. Egy kártyához akár több felhasználó is hozzárendelhető. Így a KANTECH beléptető segítségével a vendégkártya rendszer kialakítható. A vendégkártyák aktiválása illetve inaktiválása egyszerű, akár percenként is változtatható. A számítógépen ellenőrizhetjük ki mikor lépett be illetve ki a KANTECH beléptető rendszer által védett területről, és ott mennyi időt tartózkodott. Beléptető rendszerek telepítése | LDSZ. Eseménylisták kérdezhetők akár napi, heti vagy havi bontásban is.
A magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni őket, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyük közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. A turul madár legendája 2. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt, újra követték minden népükkel együtt.
Ennek a hiányosságnak a pótlásában szeretnénk segíteni a turul legendájának bemutatásával. Visszatérve tehát a titokzatos mitológiai magyar madárhoz – a Turul-dinasztia születésének körülményeit homály fedi. A legendák, ősi krónikák és a szájhagyományok szerint a dinasztia Nimródtól származik, aki áradat utáni idők első királya volt. Álmos és utódai büszkén vallották, hogy Attila és a Turul-dinasztia leszármazottai. Eredetük mítoszát a krónikák az eljövendő korok számára is megőrizték. A turul madár legendája jobbmintatv. Emese álma, vagyis a turul-mítosz az egyik legősibb magyar mítosz, keletkezését pedig 860-870-re becsülik. A Turul-dinasztia (Árpád-ház) történetét néhány évszázaddal később feltétel nélkül hitelesnek tartották, így később a Képes krónikába is bekerült. Az első írott szöveg keletkezésének időpontja nem tisztázott, de annyi biztos, hogy az Anonymus által megírt szöveg és a Képes krónikában olvasható iromány egy régebbi forráson alapulnak. Érdekes módon valószínűleg minden magyar hallott már valamelyik verzióról, azonban a turul szó egyik történetben sem jelenik meg.
A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni... méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el. A másik legenda a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Mata Ibolya: Turulmadár legendája. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől.
A hazánkban előforduló egyetlen költő fajdféle. Állománya csökkenő. A hazai populáció az elterjedési terület peremén található, az alkalmas élőhelyek megszűnése, felaprózódása veszélyezteti. A túlszaporodott vaddisznóállomány feltehetően sok fészekaljat elpusztít. A még meglévő élőhelyein olyan erdőgazdálkodási stratégia kialakítása javasolt, ami figyelembe veszi a császármadár élőhelyigényét is. Rejtőzködő életmódja megnehezíti védelmét, pontos állományadatok, lehatárolt területek, erdőrészletek híján nehéz az érintetteket meggyőzni a megfelelő erdő- és vadgazdálkodás fontosságáról. Állandó madár. Élőhelye, költése: Észak- és Kelet-Európában valamint Ázsia jelentős részén fészkel, Közép-Európában a hegyvidéki területeken fordul elő. Magyarországon az Aggteleki-karszton található egy viszonylag életképes állománya, de az Északi-középhegység más területein is előfordul. Különböző erdőtípusokban költhet. A honfoglalás legendája - A Turulmadár nyomán. Fészkét fa tövében alakítja ki, ez legtöbbször csak egy földbe kapart mélyedés. Fészekalja 8-12.
fehér sólyom. Sajnos azt, hogy mikor veszi kezdetét ez a legenda, azt nem őrizte meg a néphagyomány, a népi emlékezet. Nem tudni, hogy vajon melyik Turul-házi királyunk alatt történt meg a szóban forgó esemény. Az viszont biztos, hogy a magyar mitológiai hagyomány egy fontos szeletére világít rá ez a hajdani történés. Lássuk hát! "…az jó Árpád-házi királyunk vadászat közbe látott egy szép fehér vadászmadarat". A turul madár legendája 1. Ott keringett a király fölött a hófehér sólyommadár, de se leszállni, se vadászni nem volt annak kedve, csak ott volt mindig a jó király felett a magasban. Ahogy a király beért az erdő sűrűjébe, már nem láthatta feje felett a fehér madarat. Meg is feledkezett a sólyommadárról, ahogy egyre mélyebbre hatolt az erdőbe, mígnem azt vette észre, hogy nem tudja, hol van. Ott maradt az erdő sűrűjében kevés számú segítőjével együtt. Hiába mentek jobbra és balra, előre és hátra; napot és fényt is csak ritkán látva próbáltak kitörni a hegyekkel szabdalt, sűrű erdővel benőtt vidékről. Mígnem egyszer csak egy különös tisztásra nem értek.