a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő egyes kormányrendeletek módosításáról 1 2020. 07. 01. A Kormány a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. törvény 86. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről. § (1) bekezdés a)–e) és g)–s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)–i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13.
4. § (1) Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray csak a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek részére forgalmazható. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eszközök nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők. (3) Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység, házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható. 5. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában gázspray közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve birtokolható (szállítható). 6. 267/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 124/1993. (IX. 22. rendelet, valamint az azt módosító 123/2002.
törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 381/2014. rendelet hatályon kívül helyezése 89. § 42 41. Az e-közigazgatásért felelős miniszter egyes beruházásokhoz szükséges jóváhagyásának és ellenőrzési jogkörének biztosításához szükséges kormányrendeletek módosításáról szóló 391/2014. rendelet hatályon kívül helyezése 90. § 43 42. Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 20/2015. 17. 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. rendelet hatályon kívül helyezése 91. § 44 III. Fejezet 92. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. 1. melléklet a 175/2015. 7. rendelethez (Az irányító szerv, a fejezetet irányító szerv, valamint annak vezetője Az államháztartás központi alrendszerében) 2. rendelethez 45
Vissza az oldal tetejére
8. § * Melléklet a 175/2003. ) Korm. A jogszabály mai napon ( 2020. 06. 30. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya a mellékletben felsorolt közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre és az azokkal kapcsolatos egyes tevékenységekre terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. * elektromos sokkoló: olyan hordozható elektromos eszköz, amely kis áramerősség mellett elektromos feszültség előállítása és közvetítése útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas, nem kizárólagosan, de beleértve az elektromos sokkoló botot, elektromos sokkoló pajzsot, bénító lövedéket kilövő pisztolyt és elektromos sokkoló lövedéket kilövő fegyvert; 2.
* jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5. ) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott közúti szállító vagy vontató eszköz; 4. * közforgalmú közlekedési eszköz: bárki által azonos feltétellel igénybe vehető közlekedési eszköz; 5. * közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét; 6. * nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely. 3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni.
törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 23. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 25. alcím tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 26. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 27. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 30. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRA VONATKOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA 1–26.
Cikkemben a whistleblowing a kérdéskörével foglalkozom, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy Magyarországon milyen gyakorlati lehetőség van arra, hogy egy visszaélést bejelentő személy anonim módon tegyen bejelentést úgy, hogy annak eredményeként a szabálytalanságok feltárása és megszüntetése megvalósuljon. Ez a kérdés jelentősen befolyásolja a visszaélés-bejelentő rendszer – mint a visszaélések feltárására alkalmazható egyik igen gazdaságos módszer – a hatékonyságát. Bevezetés Whistleblowing, avagy az "árulkodás joga" A whistleblowing általános kérdései A whistleblowing irányelv 4. 1. Az irányelv célja 4. 2. Az irányelv hatálya 4. 3. Az eljárás különböző modelljei az irányelvben 4. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nyugdíj. Belső "Speak up! " eljárás 4. Külső eljárás 4. Nyilvánosságra hozatal Anonimitás A hazai visszaélés-bejelentési rendszer sajátosságai 6. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 6. A releváns hazai bírói gyakorlat A hazai szabályozás lehetőségei a 2019/1937 irányelv fényében Összefoglalás A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges.
Kérjük jelentkezzen be. Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!
4. A bejelentés megtételekor a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A rosszhiszeműen tett bejelentés továbbításra kerülhet az érintett személy és a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amely polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezményekkel is járhat. A jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra. Whistleblowing: bejelentés vagy beárulás? - Munkajog. 5. A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha a) a bejelentő a bejelentést személyazonosságának felfedése nélkül tette meg, vagy, ha b) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, továbbá, ha c) a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap elteltét követően tette meg a bejelentő, végül pedig abban az esetben, ha d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül a Társaság haladéktalanul törli a fenti követelményeknek nem megfelelő személyes adatokat. A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére – így különösen azok továbbíthatóságára – a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. törvény rendelkezései irányadók. Munkaügyi szabálytalanságok hálójában. 3. A bejelentésben érintett személyt a Társaság a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatja a rá vonatkozó bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. 4. A bejelentési rendszer kialakítására olyan módon került sor, hogy a nem névtelen bejelentő személyét a bejelentést kivizsgálókon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatják meg a Társaság egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem.
A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. 3. Intézkedés 1. Miután a bejelentést a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kivizsgálja, a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja. 2. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése ügyfélkapun. Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedik a feljelentés megtételéről. 3. Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a Társaság belső szabályzatait vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy a Társaság, mint munkáltató az érintett munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat. 4. Ha a vizsgálat a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, az eljárást a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. lezárja. II. Adatkezelés 1. A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadta - a Társaság a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli és biztosítja a bejelentő személyes adatai kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását a mindenkor hatályos adatkezelési szabályzat előírásainak megfelelően.