Hogy miért járnak haza ezek a versek, ennek olyan szép oka van, hogy talán csupán ezért írjuk ezt a kis írást. Ez nem a poéták ősi hazanyafogása, még csak nem is az Arany János affektált borújú Kelet felé való képzeletszálldosása. Ez már a tudásnak, a mi tudásunknak érzéssé érettsége: a Jövő hitvallása, a nagy, emberi panteizmus törvénye és e törvény eredmény-próbája. Hazajárunk mind, mert vágyaink és csüggedéseink megszabott vágyak és csüggedések, a nemlehetmásként. Elszállni véreinktől, egy kultúrától, egy titkos múlttól, majd akkor tudunk, ha a Jövendő Lathamjai a Holdig repülnek. Végül: Lesznai Anna nagyon cirógatja a szókat, azokat is, amelyek ezt a nagy becézést nem érdemlik meg. Lesznai Anna: Édenkert – Versek. - Abaúj Antikvárium és Könyvlap. Még nem tudja, hogy 999 szót kell megölni, hogy az ezredik, az igazi megszülessen. Asszony, bőbeszédű, gyöngéd, öleltető (az ő szavainak, sorainak, rímeinek verekedés helyett is ölelniök muszáj) és – kevésről sokat daloló. De érezzük, hogy a többi is benne alszik már a lelkében, hit, kétség, valóság, a mieink az asszonyoldalon.
Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963. Hatvani lexikon. és írta Petheő Károly, Fazakas Zsigmondné, Kocsári Istvánné. Hatvan, Ady Endre Városi Könyvtár, 1996. Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Bp., Enciklopédia, 1997. Magyar művészeti kislexikon. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. Magyar életrajzi lexikon I-II. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Művészeti lexikon. Lesznai Anna: Nyári nap | Verspatika. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Magyar Nagylexikon. Élesztős László (1-5. k. ), Berényi Gábor (6.
Minden költő költészete ural valami törvényt, stílusra és rendre törekszik. Kaszab Ilona verseit nem mérhetjük megírójuk művészi szándékához: mert szándéktalanok, mint az alkonypír, mint a mosolygás. Mindenekelőtt hiányzik belőlük az a költői tulajdonság, melyet a legáltalánosabbnak nevezhetünk: a hiúság. Ennek a nemes hiánynak köszönhetjük, hogy ezek a versek, még a leggyengébbek is, vonzók és érdekesek a maguk természetességében. Ez gátolja meg azonban végleges művészi kialakulásukat is. Kaszab Ilona csak addig és annyira költő, amíg neki ez a lelkiállapot fáradság nélküli gyönyörűséget okoz; elernyed, elejti magát, amint ösztönös impulzusa kihágy. Nem rostál, nem mérlegel, nem törekszik más kompozícióra, mint arra, amely érzései, ötletei időrendbéli egymásutánjából ered. Miért is fáradna? Hiszen csak önnön gyönyörűségére énekel s nem annak a keserves metafizikai hiúságnak kényszeréből, melyet Ady fejezett ki tökéletesen: «Szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak. » A költő egész élete beleolvad ennek az exhibicionista szenvedélynek szavakkal sistergő kohójába.
Kristályvirágfák csengnek, A lombjuk már nem él. A rügyek betemetve. A szárnak nincsen nedve. Halálos ez a tél. Bede Anna: Vers a világ I Ne kérdd, mi szebb: a pipacson ülő, Ecset-nem-érte aranytarka lepke, Mely lesiklott, mint könnyű repülő, S felszáll, mint szájról sóhajtás, remegve, Vagy a vers, melybe kínból lopsz derűt, Könnyből gyöngycsillogást, hogy szemnek tessék Mert nem elég, hogy hallják mindenütt, Kell hogy valahol végre megszeressék… Nézd: dombra csavart patak-húron, rég Megkezdett dalát pengeti a kő! Te írsz, csatázol évről évre jobban, De mondd, szavad fénylőbb-e, mint a még Formát nem öltött vágy, mely születő Bolygóként, szemed tó-tükrébe lobban? II Vers a világ. Fogoly tél álmain Nőnek a termő lombok és szerelmek. Az írás harc, a rosszra jó a rím, Éjsötét sorok napfényért perelnek, Varjú károg – de a kalász telik, Bogár fúr – de a gyökerek dacolnak, Vak tenger a teremtés reggelig, De csengő kagylón nyílik már a holnap! Vers a világ, szépsége rólad árad. Gondolatod csillagköd-vonulás, Hangodra a futó felhők megállnak.
• A párás a klíma, míg az eső az időjárás egyik fajtája. • Például, ha egy adott napon hűvös, akkor az időjárásról beszélünk, de ha egy szezonban több hónapig hűvös, akkor az éghajlatról beszélünk. • Az éghajlat az, amire számíthat, a légköri viszonyok átlagai alapján, több éven keresztül összegyűjtve egy helyen. Az időjárás az, amit kap egy adott napon. • Az időjárás a pontos hőmérséklet egy adott mennyiségnél. Az éghajlat az általános hőmérséklet egy adott területen. • Az időjárás változik, de az éghajlat nem változó. Az éghajlatot egy időszak alatt rögzítik, míg az időjárás az aktuális állapot. Röviden: az éghajlat a statisztikai átlag időjárási információ egy régióban, míg az időjárás a légkör mindennapi állapota egy adott helyen és időben. Mi az éghajlat. Az éghajlat a klimatológia, az időjárás pedig a meteorológia vizsgálata. A Föld körüli, a Nap körüli keringési mintázatban bekövetkező kis változások nagy hatással lehetnek az éghajlatra. Az emberi tevékenység szintén befolyásolhatja az éghajlatot, különösen az ózonréteg csökkenésével kapcsolatos tevékenységek fontos tényezők.
Az éghajlat vagy klíma ( ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban a globális felmelegedés. Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. Ember a természetben - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum. Az éghajlatot befolyásoló tényezők [ szerkesztés] Évi középhőmérséklet a Földön Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).
Ajánló A tudósok és a turisták is gyorsítják a hóolvadást az Antarktiszon Egy új kutatás szerint, egy átlagos Antarktisz-látogató 83 tonna többlethó elolvadását okozza a sarkvidéki kontinensen. Helen Amanda Fricker, a Scripps Sarkközpont kutatója egy Twitter-üzenetben arról írt, hogy márciusban a Kelet-Antarktiszon három alkalommal szakadtak le jégdarabok: a Conger-jégself összeomlásán kívül a Totten-gleccserről és a Glenzer-jégselfről is törtek le kisebb jégdarabok. Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kelet-Antarktisz jegének nagy részét a jégselfek tartják vissza, az összes ottani jégselfet szemmel kell tartani. Mi az az éghajlat. Matt King ausztrál professzor, az Antarktiszi Tudományos Központ vezetője elmondta, hogy szerencsére a Conger mögött lévő gleccser kicsi, így annak nem lesz komoly hatása, hogy bejut a tengerbe. A tudós azonban azt jósolta, hogy az éghajlat felmelegedésével a jövőben még több jégtábla fog leszakadni, és ennek következtében annyi jég olvadhat el, ami már megemelheti a globális tengerszintet.