A leírásban szereplő Klasszikus almás pite recept elkészítéséhez sok sikert kívánunk. Az elkészült ételhez, ételekhez, pedig jó étvágyat. Oldalunkon sok hasonló ( pite, almás pite) minőségi receptet talál képekkel, leírásokkal, hozzávalókkal. Klasszikus almás pite recept. Vannak amik házilag készültek és vannak amik profi konyhában. Vannak köztük egyszerű, gyors receptek és vannak kissé bonyolultabbak. Vannak olcsó és költségesebb ételek is, de mindegyik finom és biztosan örömet szerez annak is aki készíti és annak is aki fogyasztja majd. A részletes keresőben számos szempont alapján szűrhet, kereshet a receptek között, hogy mindenki megtalálhassa a leginkább kedvére való ételt, legyen szó ünnepről, hétköznapról, vagy bármilyen alkalomról.
200 fokra előmelegített sütőben 40-50 percig sütjük. Miután megsült, kihűtjük, porcukorral megszórjuk.
Az ősz beköszöntével az egyik kedvenc sütink az almás pite. A hagyományos változatot szeretjük elkészíteni, amit anyukám is készít: vékony, omlós tésztával és sok töltelékkel készül. A recept nem bonyolult, néhány apróságra kell csak odafigyelni. Ha jól visszagondolok már gyerekkoromban is, pont úgy szerettem az almás pitét, ahogyan a nagymamám és az anyukám készítette. A lényeg nálunk a finom, omlós tészta és a töltelék arányán van, azaz legyen vékony a tészta és jó sok töltelék (nagyjából kétszer annyi). Klasszikus almás pite 8. Így nálunk csak és kizárólag a klasszikus, régi módi almás pite készül. Egyszerű, de nem gyorsan késíztehtő az igazi almás pite, hiszen az alma hámozása, csumázása, reszelése nem egy gyors konyhai feladat. A tésztaösszeállítása viszont már gyorsan megy, semmi bonyolult dolog nincs benne. Hozzávalók: 1 kg édes alma 50 dkg liszt 25 dkg margarin 17 dkg cukor 3 tojássárgája 1 csomag sütőpor 1 egész tojás ( ezel kell majd megkenni a süti tetejét) 2 dl tejfül fahéj vaníliás cukor Elkészítése: Gyúrjuk össze a lisztet, a sütőport a margarinnal, és a 7 dkg cukorrl, 1 csipetnyi sóval, a 3 tojássárgájával és a tejföllel.
1. Az almát meghámozzuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük, hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat és a citromhéjat, mérsékelt tűzön addig pároljuk, amíg a levét elfövi (30-40 perc). Hagyjuk kihűlni. 2. Közben az omlós tésztához elmorzsoljuk a lisztben a margarint, hozzáadjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot, a sütőport, a tojásokat és tojássárgákat, 1 csipet sót és a tejfölt, gyors mozdulatokkal összegyúrjuk (vagy az összes hozzávalót aprítógépben, néhány pörgetéssel összedolgozzuk). 2 cipót formálunk belőle, fóliába csomagoljuk, és a hűtőszekrényben 1 órát pihentetjük. 3. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra. Sütőpapírból kivágunk 2 tepsinagyságú lapot, megszórjuk liszttel, és éppen akkorára nyújtjuk rajtuk a tésztacipókat, amekkorák a papírlapok. 4. Az egyiket behúzzuk a tepsibe (ezzel egyúttal ki is béleljük a tepsit), villával megszurkáljuk, megszórjuk a zsemlemorzsával/dióval, majd elkenjük rajta az almapépet. Klasszikus almás pite 7. Úgy, hogy a papír legyen fölül, a tetejére fordítjuk-terítjük a másik tésztalapot, végül lehántjuk róla a sütőpapírt, és lenyomkodjuk a tésztaszéleket.
– Anya, szerinted miért az a neve a felhőnek, hogy felhő? – Ó, ezen kiskoromban én is sokat gondolkodtam… hogy mondjuk miért nem úgy hívják, hogy alma. – Jaj hát én azt tudom! Mert az már foglalt. Zsófival üdülünk itthon a héten, mivel az oviban megrökönyödve néztek rám hétfőn, hogy a varratszedés után, szerdán már vinném. Aztán finoman meggyőztek, maradjon csak velem, nehogy véletlenül valaki hasbarúgja az oviban, aztán baj legyen. Klasszikus almás pite 2. Hát nehogy. Mondjuk, élvezem, hogy velem van, jól elvagyunk, a fentihez hasonló gyöngyszemeket potyogtat nap mint nap. Bár a beszélgetéseink zöme a férjhezmenés és a gyereknevelés témakörénél kezdődik vagy landol, úgymint: – Szerinted én is férjhez fogok menni? – Hát, ha megtalálod azt, akit igazán tudsz szeretni, biztosan. – Az igaz szerelmemet, ugye? Mint a Shrekben. És anya, ott az esküvőn megkérdezik, hogy akarod e… és akkor azt kell mondani, hogy igen? – Hát, ott van az utolsó lehetőség, hogy valaki még meggondolja magát. Aztán ha kimondja az igent, akkor már ki kell tartania a párja mellett.
Hűtőben pihentetjük ezt is, míg elkészül a töltelékünk. Addig elkészítjük a tölteléket. Az almát meghámozzuk, eltávolítjuk a magházát, majd nagyon vékony szeletekre vágjuk. Ezután összekeverjük a cukorral, a citromlével, keményítővel, fahéjjal, olvadt vajjal, sóval és egy csipet szerecsendióval. A tölteléket egyenletesen elosztjuk a piteformánkban, majd a megmaradt tésztát kinyújtjuk, és tetszőleges formákat szaggatunk belőle, amivel betakarjuk majd a piténket. Házi almás pite klasszikusan, nagyiféle módra. Én levélkeformával raktam körbe. Ezután lekentem egy tojássárgája és egy evőkanál tej keverékével, majd alaposan megszórtam nádcukorral. 200 fokra előmelegített sütőben, alul-felül sütés programon 20 percig sütjük, majd mérsékeljük a hőfokot 180 fokra, és további negyven percig sütjük. Ha nagyon barnulna a teteje, akkor helyezzünk rá alufóliát vagy sütőpapírt. Csak rátesszük, nem kell ráhajtogatni! Forrón nem lehet szépen szeletelni, levesesebb, de naggyon finom! Mikor kihűl, akkor már szép kis szeleteket lehet vágni belőle, akkorra megszilárdul.
ALAPANYAGOK Tészta: 500 g búzafinomliszt 200 g porcukor 250 g vaj 2 db tojás 1 csomag sütőpor csipet só 1 db citrom héja 1 csomag vaníliacukor 125 ml tejföl Töltelék: 1 kg alma ízlés szerint cukor fahéj kb. 2 evőkanál búzadara A 24 x 36 cm-es tepsit kivajazzuk, liszttel beszórjuk. Elkészítjük a tölteléket. Az almát megmossuk, meghámozzuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat, majd kis lángon puhára pároljuk. Amikor az alma már jó puha, levesszük a tűztől, hozzáadjuk a darát, elkeverjük és kihűtjük. Elkészítjük a tésztát – a hozzávalókat jó alaposa eldolgozzuk. Életem és Érzelmem: Klasszikus almás. Én a tejfölt kanalanként dolgoztam bele a tésztába – minden tejföl más, valamelyik sűrűbb, valamelyik hígabb… A tésztát két egyenlő részre osztjuk, mindkét tésztaadagot tepsi nagyságúra nyújtjuk. Az egyik tésztalapot rátesszük a kivajazott és liszttel beszórt tepsibe, rárakjuk a tölteléket (előtte a felesleges nedvességet kezünkkel kinyomjuk), letakarjuk a másik tésztalappal. Villával kibökdössük a felső réteget.
A következő fél órában ezért egy vágóképet láthatnak majd végtelenítve mindenféle kommentár nélkül, valami kiállításmegnyitóról, egy minden bizonnyal jelentős kortárs képzőművész alighanem korszakalkotó műalkotásáról. Ezen a héten Icsu Renáta fotójára Ferdinánd Zoltán írt Kedves nézőink! Önök A hét műtárgya című adást látják. Mivel a kormány a rendkívüli vészhelyzetre való tekintettel a felére csökkentette a közszolgálati televízió költségvetését, hogy az így felszabaduló összeget átcsoportosíthassa az egészségügybe, kénytelenek voltunk megszorításokat eszközölni a kulturális szerkesztőségben is. A következő fél órában ezért egy vágóképet láthatnak majd végtelenítve mindenféle kommentár nélkül, valami kiállításmegnyitóról, egy minden bizonnyal jelentős kortárs képzőművész alighanem korszakalkotó műalkotásáról. A Hét Műtárgya. Ennél közelebbit sajnos nem sikerült kiderítenem, művészettörténész végzettséggel rendelkező kollégánk ugyanis, akit megkérdezhettem volna, éppen jól megérdemelt fizetés nélküli szabadságát tölti, de mivel a kortárs művészethez mindenki ért, én meg aztán pláne, mégiscsak ezt a műsort vezetem már vagy tíz éve, igyekszem némi támpontot adni az értelmezéshez.
2022. 03. 28. Az ELTE Természetrajzi Múzeum alapításának 20. évfordulója alkalmából hetente bemutatunk egy-egy érdekes múzeumi példányt. A hét műtárgya most a Diána-majom (Cercopithecus diana). A kiállításon látható példány a londoni Edward Gerrard & Sons cégtől 1872-ben vásárolt húsz kitömött emlős preparátum egyike, idén 150 éve Egyetemünk gyűjteményének féltett kincse. A hét műtárgya: Sokolowia buchsii. Margó Tivadar zoológia professzor a 19. század második felében virágoztatta fel a gyűjteményt és tette Európa-hírűvé. Ennek eléréséhez a legelismertebb, neves preparátorműhelyek készítményeit vásárolta meg az Egyetem részére, gondosan összeválogatva az állatvilág sokféleségének bemutatását legjobban szolgáló állatcsoportokat, fajokat. A Diána-majom a cerkófmajmok közé tartozik. Nevét a homlokán húzódó vízszintes fehér sávról kapta, amely a római mitológiában Diána istennő íjára emlékeztette a faj leíróját. A preparátum egy faágon kapaszkodó állatot ábrázol, jól érzékeltetve tipikus élőhelyét, az esőerdők lombkoronaszintjét.
A betegek és halottak körüli szolgálatot mutatja be a gyöngyösi temetkezési szentegylet, a hevra kadisa 1800-ban készített emléklapja. A pergamen lap keretén tizenkét kis képen a halál és a temetés jeleneteit láthatjuk – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szokásos pénteki heti magazinja. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár A hét műtárgya rovatban most a gyöngyösi hevra kadisa 1800-ban készített emléklapját ajánlja olvasói figyelmébe. A képeket a héber olvasási iránynak megfelelően jobbról balra kell követnünk, a jobb felső sarokból indulva, az óramutató járásával ellentétesen. A hét műtárgya - Millenáris. A felső három képen a betegség jeleneteit láthatjuk: a megbetegedett ember ágyban fekszik, majd az orvos látogatása, és a beteg felépülésének jelenetei következnek. A baloldali képsor legfelső képén újra ágyban fekvő beteget ábrázoltak, mellette a korszak jellegzetes zsidó viseletében álló férfiak: a hevra kadisa tagjai meglátogatják a beteget és együtt imádkoznak, amint arra a jobboldali férfi kezében lévő imakönyv utal.
Ahogyan azt több példa bizonyítja, azok a területek, ahol több népcsoport él és keveredik egyetértésben, a kultúra és az ízlés különösen szerencsés fókuszpontjai. Annak idején az egykori Jugoszláviában bámultuk a számunkra egyszerre egzotikusnak és elérhetetlenül ötletesnek tűnő építészetet, de ezt az olvasztótégelyt a polgárháború elsodorta. További közeli példa Dél-Tirol, ahol a germán és a latin hatások stabilan békés háttér előtt keverednek. Nem véletlen tehát, hogy a pirani rendezvény négy díjából hármat dél-tiroli alkotás nyert meg, minket most közelebbről a fődíjjal honorált, Bressanonét elkerülő út érdekel. Bressanone (német nevén Brixen) Dél-Tirolban, az Eisack-völgyben fekvő 20 ezer lakosú város. A helyszín a folyó völgyének minimális szélesedése, itt található a város középkori magja. A völgy nyugati oldalára szorul az A22-es, Brenner-hágó és Modena közötti autópálya és a kétvágányú vasútvonal. A település a szűk folyóvölgyben csak észak és dél felé tudott terjeszkedni, ezért a külvárosok közötti minden kapcsolat a városközpontot terhelte.
A nagy magyar Alföldön a szükséges műtárgymennyiség jóval kisebb lenne, a terület- és felületformáló beavatkozások eltörpülnének a brixeni mellett. Mindez igaz. Az ottani adottságok azonban csak lehetőséget, hátteret jelentettek, az ilyen formában történő megvalósulás még nem következik belőlük magától értetődően. A háttér előtt még bármi megvalósulhat. A kulturális és igényességi szakadék "túlpartját" az mutatja, hogy a döntéshozók érzékelték: ha minimálisan több pénzt pumpálnak ebbe a beruházásba, az kedvező helyzete folytán – mint sokak által használt tranzitútvonal – nagyobb hatékonysággal kelti a város jó hírét, mint bármilyen más városi "kultúrtett". Ennek eredményeképpen vált lehetővé a szimplán mérnöki mellett az építészeti formaadás is. A szó szoros értelmében műtárgy született. A projekt adatai: Építés éve: 2012 Hossz: 4682 méter Megrendelő: Bolzanói Autonóm Tartomány * * * Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik.
A fejlett területekre jellemző többrétű közlekedési munkamegosztásban a nemzetközi és regionális szerepű autópályára ezt a többletfeladatot nem lehetett már rálőcsölni, emiatt volt szükség a régi SS12-es út kiváltására a legkritikusabb szakaszon, Bressanone déli kapuja és az északi rész, Varna között. Az új út szinte teljes, öt kilométeres hosszában az autópálya és a vasút nyomvonalát követi, miközben hosszának java részét alagutak teszik ki (összesen három, de az elágazások miatt a számbavétel kissé nehezített). A felszíni szakaszok is sűrűn beépített területen haladnak, ezért "hagyományos", nyitott szakasz szinte nincsen, teljes hosszában bevágásba, illetve zajgátló falak közé kényszerített műről van szó. A műtárgyak formálása egyértelműen levezethető a területen futó közlekedőutak szoros helyzetéből, párhuzamosságából. Az egymást kis szögeltéréssel metsző utak, vasutak miatt a geometriai metsződésből adódó hosszú, "szalámiszerű" formák alkalmazása és tökélyre fejlesztése vizuálisan már az egész projektet elviszi a hátán, a szellőzőkürtők kitorkollásának formálása erre finoman játszik rá.