2012. szeptember 24. | 16:30 A hazai szentek sorából kiemelkedik Szent Gellért püspök, Imre herceg nevelője, aki megtelepedett hazánkban és a Maros-menti népek egyik legfőbb segítője lett. Budán szeptember 24-én szenvedett vértanúságot, ez a nap az egyik első magyarországi szent névünnepe. Gellért új hazája Gellért György néven egy előkelő velencei családban született. Ifjú korában azért került kolostorba, hmert máshol nem tudták meggyógyítani. A fiatal Gellért annyira megszerette a helyet, hogy ott is maradt és egyik életcéljának tűzte ki, hogy elzaránokoljon a Szentföldre. Tanulmányai végeztével, 1015-ben hajóra szállt és elindult, hogy vágya teljesüljön, de egy vihar a dalmát partok felé sodorta és kényszerűségből a parton kellett töltenie a nagyböjti időszakot. Ott találkozott Rasina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte az ifjút, hogy ne a veszélyes Szentföldre menjen, hanem inkább kísérje el őt a magyarokhoz, ahol segíthetne a keresztény hit elterjesztésében. Gellért így jutott el hazánkba, ahol egy magas szintű prédikáció után István király rábízta fiának, Imrének a tanítását.
Szent Imre 1000 éve Egy XV. század derekáig visszavezethető hagyomány szerint Szent Imre herceg 1007-ben abban a székesfehérvári palotában született, ahová századokkal később ferences templomot és rendházat építettek, s amely napjainkban az Egyházmegyei Múzeumnak ad otthont. A helyiek éppen ezért úgy gondolták, hogy a herceg születésének ezredik évfordulójára egykori szülőhelyén reprezentatív kiállítást szerveznek, ahol több mint száz alkotáson keresztül mutatják be a kultusztörténet kiemelkedő alkotásait, s annak változó formáit. Noha Magyarországon idén hivatalosan Szent Erzsébet-évét ünnepeljük, három egyházmegye, köztük a székesfehérvári is úgy döntött, hogy születésének ezredik évfordulóján emlékévvel tisztelik meg a magyar ifjúság védőszentjét, Szent Imrét is. Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök kezdeményezésére programsorozat vette kezdetét, amelynek legfontosabb célja, hogy a herceg alakjáról lehántsa a "barokkos rárakódásokat", és megmutassa azt a nemzetéért tenni akaró, erős akaratú férfit, aki méltán válhatott az ifjúság példaképévé.
A nép és a schola énekét dr. Sirák Péter orgonajátéka kísérte. A megyéspüspökkel koncelebrált vikáriusa, Hajdu Ferenc kanonok, helyettes esperes, püspöki biztos, érd-újvárosi plébános, Ugrits Tamás pápai káplán, irodaigazgató, szentszéki bíró, püspöki tanácsos és Papp László diósdi plébános. A szertartás után Spányi Antal püspök úr és az asszisztencia átvonult a Szent Gellért-kápolnába, és rövid imában fordult a Szűzanyához. A rendezvény megszervezéséért és sikeréért köszönet illeti a szervezésben segítőket és a támogató állami és civil szervezeteket, az egyházközséget és az önkormányzatot! Folytatása következik? Eőry Zsolt
Fokozni mindent lehet, még a budai nedűk zamatát is, de ehhez meg kell várni a májust és vele a hegy árnyas lejtőin ma is termő szagos mügét, azt a boszorkányos varázsfüvet, amellyel a környékbeli kocsmárosok bolondítják a bort és fogyasztóit. Mit mesél Magyar Elek a krisztinavárosi Politikus Szatócs kisvendéglő gazdájáról, Gürsch bácsiról? "... rakosgatta az öblös levesestálba a gondosan összeválogatott, pirosló szamócaszemeket, szórta rá a törött cukrot, öntötte hegyébe egy-két stampellivel a jófajta curaçaót. Nem takarékoskodott a rubintcsillogású sashegyi vörösborral, kétannyit adott hozzá a fehérből, amelyet gellérthegyi rizlingnek tisztelt a termelője, Kerkápolyi Károly, ráhintett egy csipetnyi ingerlően fűszeres, fehérvirágú Waldmeistert (asperula odorata = szagos erdei müge), s csak azután következett a forrongó, lelkesítő pezsgő - Old England márkával szállította Pommery & Greno. Most hamar rá a fedőt, egy félóráig senki fia sem nyúlhat hozzá, ennyi idő kell az öreg úr szerint a zseniális keveréknek, hogy mesés harmóniába olvadjon egybe a sok raffináltan nagyszerű íz, illat, zamat... Királyokhoz méltó ital volt a Gürsch apó májusi bora, áhítattal tette az asztalra, s a törzsvendégek áhítattal koccintották vele az első poharat. "
Jó pásztor műve Gellért püspök igazi pásztora volt a vidéknek, sokat foglalkozott híveivel. Talán azért tudta gyorsan elterjeszteni Krisztus tanítását, mert papjaival folyamatosan járta a környéket és magyar nyelven hirdették az igét. A püspök jelentős egyházszervező tevékenységet folytatott: templomokat alapított, megszervezte a papok képzését, és maga is keresztelt. Szigorúan bánt beosztottjaival, megkövetelte a kolostori élet szbályainak megtartását. Az utolsó út Szent István halála utáni zűrzavaros időben Gellért a régi értékeket tartott szem előtt, nem értett egyet Péter idegenpártoló politikájával, de a magyarokat kivégeztető Aba Sámuelnek is ellenszegült, nem koronázta meg a főurakat gyilkoló királyt. Gellért a magyar főurak többségével értett egyet, akik Vazul fiainak trónigényét támogatták, még ő is eléjük sietett, de a találkozóra már nem került sor. Először Diósdon, a Szent Szabina templomban tartott misén látta meg a rá váró jövendőt, vagyis a közelgő vértanúságot, ami másnap be is következett.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A képzések Budapesten illetve a jelentkezők saját szalonjában is megtarthatók, amelyeken a szükséges eszközöket mind a CIRCLE biztosítja.
04. 05:25 Köszönöm! Most is sok hasznos témáról esik szó! Várom a folytatást. :) Értékelés: A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges