2021. okt 15. péntek 09:00 Clubunk az esemény szakmai támogatója. 2021-ben ismét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája, azaz a KEK ünnepélyes megnyitójának. A jeles eseményen köszöntő beszédet mondott Dr. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a KEK védnöke, Szabó László, a BEAC alelnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke és Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. A Ferencvárosi Torna Clubot a klub 141-szeres magyar válogatott kézilabdázója, Kovacsics Anikó képviselte. Dr. Az NMHH új elnöke az NMHH Médiatanácsának is elnöke lett - mfor.hu. Koltay András elmondta, hogy egy egyetemi focikupán hangolódott az esti megnyitóra, valamint, hogy megtiszteltetés számára, hogy csatlakozhattak az ELTE-BEAC-hoz, amely immáron több mint tíz éve hozta létre ezt a rendezvényt. Szabó László kiemelte, hogy számára a sport az egyik legnagyobb közösségépítő erő. Murai László azt mondta, hogy számára a KEK közössége bizonyítja azt, hogy ha van egy baráti társaság és egy jó ötlet, akkor abba érdemes belevágni.
Anna szakterülete a rezilencia, vezetésfejlesztés, 2022. 23. 2022. 21. 2022. 17. A Ludovika Collegium 2021/2022 tanévének őszi szemeszterét egy minikonferenciával zárta le, melyen a hallgatók a féléves munkájukat prezentálták. Az esemény december 3-án 15:00-kor kezdődött a Ludovika Főépületben. Dr koltay andrás jászberényi. A megnyitón az egyetem rektora, dr. Koltay András és az LC programigazgatója, Velkey György köszöntötte a résztvevőket. Az esemény középpontjában a másodéves hallgatók előadása állt, amelyben az elmúlt hónapok során megszerzett ismereteikről kellett számot adniuk egy stratégia kidolgozásával és annak szóbeli ismertetésével. A Digitalizációs kurzuson résztvevők feladata a Helyreállítási Alap digitális oktatást érintő stratégiájának kidolgozása volt. A kurzus vezetője, Mádi-Nátor Anett készítette fel az eseményen résztvevő két csapatot. A prezentálás után az előadóknak lehetőségük volt megválaszolni a hallgatóság és a kurzusvezető kérdéseit. A Klímaváltozás kurzust választó hallgatóknak pedig a Helyreállítási Alap agrár, közlekedési és energetika szegmensét kellet kidolgozniuk az órákon tanultak figyelembevételével.
A hírügynökség magukat a "rendszer apró fogaskerekeinek" tartó munkatársai hozzáteszik: " Állításaink egy részét bizonyítani tudjuk. " Meglátjuk, lesz-e móduk erre egy valódi, a tények feltárását célzó vizsgálat során. Az állami hírügynökség körüli legújabb botrányt a Direkt36 oknyomozó portál tegnai írása robbantotta ki, erről mi is beszámoltunk:
"Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek régóta fontos célja, hogy a Kárpát-medencei magyar egyetemekkel jó kapcsolatot ápoljon, amely szorosabbra fűzéséhez nagyban hozzá tud járulni a közös sportolás élménye. Az ilyen rendszeresen megszervezett rendezvények, amelyeken hallgatóink találkozhatnak és összemérhetik magukat a többi magyar hallgatóval lehetőséget biztosít, hogy szélesebb körben is összekovácsolja a mai fiatalokat. Segíti a nyitottságot más közösségek felé, és szélesíti hallgatóink látókörét, ha kitekintést kaphatnak más intézményekről is. Médiatanácsi javaslat a gyermekbarát internetért • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. " Kelemen Hunor védnök úr a sportolóknak címzett üzenetében a sport és a közösség erejét emelte ki: "A sportban az a jó, hogy nemcsak akkor csináljuk, ha olimpiai bajnokok akarunk lenni. A sportot azért űzzük, és ezt Önök tudják a legjobban, mert egyszerűen jól érezzük magunkat mozgás közben, eredményeinkkel magunknak állíthatunk mércét. Pontosan lemérhetjük, hogy jobbak vagyunk-e, mint tegnap voltunk. Láthatjuk, hogy többet tudtunk-e nyújtani ma, mint múlt héten, vagy tavaly ilyenkor.
KEK: Úgy tudjuk, hogy részt vesz a futóversenyen, van kitűzött célja? KA: Ez az összmagyar sportverseny idén először egészül ki futóversennyel, melyen a 10 km-es versenyszámban indulok. Az elsődleges célom, hogy biztonságban teljesítsem a távot…
Nincs igazuk azoknak, akik rögtön háborognak, ha szent, nemzeti értékeinket, szerzőinket vagy teheneinket bírálat éri. És nincs igazuk azoknak sem, akik kitennék a kánonból azokat a régi műveket, amelyek nem felelnek meg a mai progresszívek politikai programjának és erkölcsi mércéjének. A két állítás egyszerre igaz és együtt lényeges – csak épp elsikkadni látszik a Tóth Krisztina Jókai-ügyi megszólalását követő őrült hangzavarban. Kihúzná a kötelezők közül az Aranyembert egy írónő. Most, ha halkan is, de hangot adunk neki. Vélemény. Szépen szunnyadt az interjú a távoli szerveren, a kutya rá se hederített másfél hétig – ahogy az már csak a kulturális tartalmakkal lenni szokott. Valami szemfüles szerkesztő aztán rátalált, meglátta benne a kattintáspotenciált, s a héten kirakta belőle a részt, amelyben az író, Tóth Krisztina arról beszél: Az arany ember nem való a gimiseknek, ki vele hát a kötelező olvasmányok közül. "Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. " S hogy mi a baj ezekkel?
Azt írta: "Minden, amit a kötelező olvasmányok témájában gondolok, olvasható az eredeti interjúban. " És: "Betiltásról senki nem beszélt, a véleményemet kérdezték. Szabad elmondanom, ugye? " Amellett arról is írt, hogy "egy írót nem illik ismeretlenül letegezni. Lekurvázni, csak mert valamiről mást gondol, főképpen nem. Bájtalan gesztus. " Panaszolta még, hogy Jókai-rajongók kutyaszart tettek a postaládájába. Vajon Jókai nem a cancel culture áldozata lesz így? Tóth Krisztina és Az arany ember, avagy olvassunk, beszélgessünk, gondolkodjunk! / PRAE.HU - a művészeti portál. Nem. A cancel culture tipikus esete az, amikor például egy filmesről kiderül, hogy erőszakoló, ezért a mozik vagy a streamoldalak leveszik a műsorról, mondva, hogy nem szeretnék egy ilyen ember alkotásait terjeszteni. A cancel culture természetesen vitatható, éppen azért, mert az alkotó művein áll bosszút az alkotó bűneiért. Jelen esetben teljesen másról van szó. Tóth Krisztina azért venné ki a kötelezők közül Jókai Mór Az arany ember és Szabó Magda Bárány Boldizsár című könyveit, mert nem tartja helyesnek a művekben tálalt etikát.
Semmit. Illetve egyetlen szabály mindenképpen van: amit az utcán nem kiabálnál oda egy ismeretlennek, azt ne írd le facebook-kommentben sem. Engem mindez hidegen hagy! Azt mondjátok meg, egybe vagy külön kell írni a Jókai-regény címét? Az 1872-es első kiadásban is különírva szerepelt a cím, mivel nem anyagnévről van szó, így a helyes: Az arany ember.