A Hotel Béke szobáinak alapfeleszereltségéhez LCD televízió, telefon, minibár, egyénileg szabályozható klímaberendezés, szobaszéf és hajszárító tartozik. Kettő kivételével az összes szoba rendelkezik erkéllyel is. Hotel Béke**** Hajdúszoboszló - akciós thermal hotel Hajdúszoboszlón. A szálloda 203 szobája között egy- és kétágyas szobák, apartmanok, összenyitható családi szobák és mozgássérültek részére kialakított apartmanok is megtalálhatóak. A szálloda főépülete mellett található egy apartmanház, ahol 21 db konyhás apartman biztosít lehetőséget 2-4-6 fős családok elhelyezésére. Minden apartman légkondicionált és LCD TV-vel, internet-elérhetőséggel, konyhai eszközökkel valamint hajszárítóval felszerelt. Hotel Béke - Gasztronómia: A Hunguest Hotel Béke 300 fő befogadására alkalmas klimatizált éttermében svédasztalos és a' la carte étkezésre is van lehetőség. A tradicionális magyar és a nemzetközi konyha specialitásain kívül igény szerint a speciális étkezési szokásoknak megfelelő (szénhidrát-szegény, laktózmentes, gluténmentes) ételek választéka is rendelkezésre áll.
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül! 107 db termék Ár (Ft) szállítással Licitek Befejezés dátuma Hajdúszoboszló, Gyógyfürdő, 1963. Hajdúszoboszló gyógyfürdő araki. 399 Ft 609 - 2022-04-09 19:52:00 Hajdúszoboszló, gyógyfürdő, strand Tungsram reklámmal 2 400 Ft 3 600 Ft 2 940 4 140 - 2022-04-10 19:41:38 Hajdúszoboszló, gyógyfürdő, strand 400 Ft 600 Ft 940 1 140 - 2022-04-11 04:15:16 Hajdúszoboszló, Gyógyfürdő, Szabad-medencék 599 Ft 809 - 2022-04-09 19:54:00 Hajdúszoboszló, Gyógyfürdő, 1961. 299 Ft 509 - 2022-04-09 19:52:00 Hajdúszoboszló, Gyógyfürdő bejárata, 1959.
Hallgassa Kossuth Lajost! A XIX. század technikai vívmányainak köszönhető az is, hogy ha mozgóképen nem is, de hangfelvételen hallható Kossuth Lajos hangja is. A felvételt Felner Károly és Barna Tivadar készítette 1890. szeptember 20-án Torinóban, amikor meglátogatták a száműzetésben élő Kossuthot. Az eredeti fonográfhengereket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Zeneműtára őrzi. A felvétele anno azért volt szükség, mert idehaza többen azt szerették volna, ha személyesen részt vesz az 1890. október 6-i aradi ünnepségen, de Kossuth Lajos már csak 1894-ben, koporsóban tért haza. Arra viszont ráállt, hogy 1890-ben hangüzenetet küldjön a magyaroknak, s hogy ünnepi beszédét megörökítsék. A misszió érdekessége, hogy Kossuth Lajos idegenkedve fogadta az új technológiát, és az OSZK leirata szerint csak némi leleménnyel sikerült rávenni, hogy az "ördöngös masinába" mondja beszédét. A könyvtár adatbázisából kiderül, hogy a mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg.
Milyen volt Kossuth hangja? És Leniné? 2014. augusztus 6. 14:12 Kossuth Lajos "aradi szónoklata" Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékműve felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. Az 1865 óta Torinóban önkéntes száműzetésben élő "remetét" meghívták az 1890. október 6-i aradi ünnepségre, de a kiegyezést teljes egészében elutasító, önmagát "osztrák-magyarnak" soha el nem ismerő Kossuth tudta, hogy személyes részvétele a "kibékülés ünnepén" erkölcsileg lehetetlen. Ezt fejtegeti az aradiak meghívására válaszképpen írt köszönőlevelében is. Arra viszont ráállt, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra. Az 1890. szeptember 20-án két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar által készített hangfelvétel páratlan hangrögzítés-történeti jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amely ráadásul egy emblematikus történelmi személyiség, kora talán legkiválóbb szónokának hangját rögzíti.
2014. augusztus 6. 14:12 Az idős Kossuth Lajos gyönyörűen beszélt magyarul, Theodore Roosevelt búgó hangon adta elő kampánybeszédét, Robert Capa utánozhatatlan akcentussal ejtette ki melankolikus szavait. De vajon milyen volt Lenin, Edison vagy a déli-sarki expedícióját taglaló Shackleton beszéde? Összeállításunkban olyan történelmi személyeket mutatunk be, akiknek a hangját még a technika hőskorában rögzítették. Theodore Roosevelt kampánybeszéde Az Egyesült Államok 1901 és 1909 között hivatalban lévő 26. elnöke, az 1906-ban béke Nobel-díjat kapó Theodore Roosevelt második elnökségi ciklusa végén nem jelöltette újra magát az 1909. évi elnökválasztáson, hanem néhány évre visszavonult. Ezen időszak alatt járt afrikai vadászaton, találkozott a német császárral, de még Magyarországon is megfordult. Mivel elégedetlen volt utóda, William Howard Taft elnök politikájával, Roosevelt "bejelentkezett" az 1913-as elnökválasztásra. A Republikánus Párt azonban nem őt, hanem a hivatalban lévő Taftot támogatta, így Roosevelt a Progresszív Republikánus Szövetség elnökjelöltje lett.
Az a korszak, amelynek utolsó szereplőjét most kísérjük utolsó útjára, szintén arra tanít bennünket, hogy szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavával kell eggyé kovácsolni a nemzetet, amely a legsötétebb sírból is mindig feltámadt. Lebó István A korabeli leírás szerint a Nemzeti Múzeum oszlopait fekete posztóval fedték be, s még azt a párkányt is "fekete gyásszal", ahonnan 80 évvel ezelőtt Petőfi Sándor szavalta el először Talpra magyarját. A lépcsők közepén (... ) három sor gyertya között fekszik Lebó István egyszerű fekete koporsója. A koporsón Lebó István honvédsapkája. Később kiderült, hogy rajta kívül mások neve is felmerült, vagyis Kossuth regimentjének utolsó katonája valószínűleg nem Lebó István volt – ilyen Fischl József (1929); Szabó Ambrus (1938), ám ő nem tartotta magát '48-as honvédnek; vagy például Geszti Mihály (1935) –, ám Lebó temetésének fontossága jól szimbolizálja a trianoni döntés utáni magyarság viszonyulását a szabadsághoz, a szabadságharc eszményéhez: a nemzetnek szüksége volt és van hősökre.
Görgei Artúr szemtanúja volt az első világháború kitörésének, és 98 éves korában, a nagy háború kellős közepén, ugyanabban az évben, 1916-ban halt meg, mint az a Ferenc József osztrák császár és magyar uralkodó, aki a szabadságharc leverése után rászabadította Magyarországra Julius Jacob von Haynaut, valamint a magyarság lelkének megtörését és birodalmi beolvasztását célzó Bach-korszakot. Amikor Görgei Artúr meghalt, 1916. május 21-én, a Pesti Hírlap így számolt be utolsó óráiról: Vagy egy hónap előtt kezdett el újra betegeskedni az agg generális. Behozták visegrádi tuszkulánumából Budapestre, a sógornőjéhez, Görgei Istvánnéhoz, a Mária Valéria-utca 17. szám alá. Tartottak tőle, hogy hatalmas, de már nagyon legyöngült szervezete nem fog tudni megbirkózni a sulyos betegséggel és azt akarták, hogy mellette lehessenek s ápolhassák féltő gonddal. Május első hetében hirtelen rosszabbodott az állapota, régi bajához módfölött komoly meghűlés is járult, a tüdeje is meg volt támadva, de aztán pár nap múlva úgy látszott, hogy újra föl fog épülni.