Könnyen kitalálható, hogy a tó környezete számos, vízhez kötődő állatfaj utolsó menedéke Budapesten. A tó - hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó - környékét tanösvény segítségével fedezhetjük fel, s érdemes is azt követve kicsit eltávolodni a tó partján vezető, zajosabb műúttól, és belesni a tó élővilágába. A Naplás-tavi tanösvény igazából rögtön három, eltérő színnel jelzett tanösvény. Budapest egyik legjobb szabadidős bringaútvonala: a “Szilas-Sztráda” Blog Mangobike kerékpár webáruház. Az első, 1, 8 km-es, sárga színű útvonal a tótól nyugatra lévő Alsó-láprétre visz, ahol a Szilas-patak melletti lápréteket csodálhatjuk meg. Mivel az ösvényt eléggé benőtte a fű, és amúgy is keskeny, ez kerékpárral csak nagyobb gyerekeknek ajánlható. A második, 2, 5 km hosszú, a tó élővilágát bemutató kék tanösvény a tavat kerüli meg, és bringával is jól járható már kerékpározni stabilan tudó gyerekekkel, csak a patakon való átkelésnél kell tolni a bringát. A harmadik, 1, 2 km-es, zölddel jelölt út pedig a tó melletti Cinkotai-kiserdő erdei életközösségeit mutatja be. A kék tanösvény az ideális választás a túra előtt vagy után, mert egyrészt jól járható, másrészt izgalmas, változatos terepen halad, néhol ártéri erdők harsogó zöldjében, máshol gabonatáblák végtelen sárgaságában.
Nem hosszú és csöppet se megerőltető "túra", legalább egyszer érdemes megtenni, így minden oldalról láthatod a tavat. Pecások előtt se ismeretlen a hely. Nemrég kerültek padok, utcai bútorok, amolyan nyugágyfélék a tó autóút menti oldalára. A régi halőrházat lebontották, s a helyén feltehetőleg hamarosan büfé s talán új halőrház és mosdó lesz. A Naplás-tó tiszta időben. A régi halőrházhoz elérve már ivócsapot találunk, táblát a tó hivatalos nevével, tanösvény táblát a mocsári teknősökről. Naplás-tó – Barangoló család. A tó körüli tanösvény térképe, s a túlfolyó télen, nyáron. A Szilas-patak kapcsolódik a víztározóhoz, télen s nyáron. Téli fényekben a gát. A túlfolyó megdermedve. A tóhoz látogatásom titkos vágya szokott lenni, hogy vízimadarat lássak, s már jó a napom, ha egy megajándékoz a társaságával, s erre elég nagy az esély, mert sok vízimadár pihenőhelye a főváros legnagyobb kiterjedésű állóvize. De nagy szerencsével akár teknőst is megláthat az ember, ugyanis itt még védett teknősök is élnek. Ez a terület is természetvédelmi terület, a környéken lévő nádas, a patak völgyében lévő lápréten kialakult növény- és állatvilágnak köszönhetően.
Az ő igényeiket is figyelembe véve nem volt sosem kérdés, hogy szükség van-e itt önálló kerékpáros létesítményre. Ezért mindenképpen örömteli, hogy ez az útvonal is kerékpárosbaráttá és vonzóvá vált sokak számára, és létrejött ezzel a Szilas-patak és a Rákos-patak közötti összeköttetés. Ez továbbá a legelső kerékpárosbarát útvonal a XVI. kerület között, valamint az első kétoldali kerékpársáv a XVII. kerületben a Naplás úton. Ez utóbbi azért is fontos, mert így remélhetőleg jobban elterjed Kelet-Pesten is az irányhelyes kialakítás, ami sokkal biztonságosabb lakott területen belül, mint az egyoldali kerékpárút. Már gyerekek is használják a sávot, ami a biztonságérzetre utal. Naples to jatszoter italy. A parkolással azonban még akadnak gondok... Sajnos azonban a lakott területen kívüli védett területeken tűnik ki igazán, hogy Magyarországon mennyire nem alkalmazkodik a szabályozás (vagy éppen a szokásjog, a tervezési döntéshozatal) a valódi igényekhez. Hiszen ezen a területen keresztül haladó mellékútvonalon nem lehetett érvényesíteni, hogy az ott pihenő embereknek és élővilágnak kedvezzünk, ne pedig az azon keresztül haladó forgalomnak.
H. Móra Éva | Ha a legjellemzőbbet keresem, ami Gerlóczy Márton új könyvében megfogott, az az őszintesége. Önmagával is kegyetlen, kíméletlen, kendőzetlen őszinteség ez. Talán Szabó Magda Az ajtó című regényében találkoztam még ilyen fokú kitárulkozással. Gerlóczy Márton: Az államtitkár és a vagyon - Vasárnapi hírek. Letaglózó. Mert a várakozásokkal ellentétben a Fikció nem az Altató mintájára készült családregény – ezúttal az apai ágat feltérképezve –, hanem valamiféle fejlődési regény: az író saját, megjárt belső útján vezet minket is végig, aprólékos részletességgel. Hogy honnan indult, azt új könyve vége felé fogalmazza meg, amikor Bernhard szavait idézi: " mert én mindenféle kompromisszum nélkül az ellenkező irányba akartam menni, nem pusztán egy másik irányba, csakis az ellenkező irányba. " Talán az ő esetében több ez, mint a szokásos ifjúkori lázadás; voltak előzményei. "… zabigyerek vagyok " – utal nemes egyszerűséggel egy 2018-as interjúban arra a meglehetősen bonyolult családi képletre, amit az Altató ból sokan ismerünk már – de csak vázlatosan.
Kolozsváron mutatják be Áprily Lajos dédunokája, Gerlóczy Márton családregényét A kolozsváriak foghatják kézbe először Gerlóczy Márton új regényét, Mikecs Anna: Altató címmel. Az Áprily Lajos felesége és lánya naplói alapján írt családregényt szeptember 27-én, Mikecs László néprajzkutató 100. születésnapján mutatják be, tette közzé az író a Facebookon. Szeptemberben jelenik meg az Áprily Lajos felesége és lánya naplói alapján írt családregény. A Scolar kiadónál megjelenő Altató Áprily (Jékely) Lajos felesége, Schéfer Ida, és lányuk, Jékely Márta naplói, levelei és egyéb családi fényképek, feljegyzések alapján készült. Gerlóczy Márton nagymamája, Jékely Márta halála után döntötte el, hogy megírja a család női tagjainak regényét. A szerzőt Mikecs Anna, Jékely Márta elsőszülött gyermeke – Áprily Lajos szavaival, a,, drága holt" – kalauzolja a háborúk dúlta, darabokra tört országban szétszakadó és a veszteségek után újra élni akaró család megrendítő krónikájában. "Mennyi szeszélyesen váltakozó, legapróbb szeleteiben is foghatóan-láthatóan, anyagszerűen megjelenített színhely, ház, kert, utca, tájdarab!
Péterfy Gergely idén megjelent, Pannon mese című meseregényéből olvas fel, illetve később a 39. Filmszemlén Simó Sándor emlékdíjat elnyerő Kalandorok című filmből is levetítenek egy részletet, melynek ő maga írta a forgatókönyvét. Végül Gerlóczy Márton is megadja magát, és akarva-akaratlanul (olyan gerlóczymártonosan) felolvas egy afféle családi történetet. A közönség jelentős része pedig már-már bennfentes cinkossággal és zavaró hangossággal nevet. Történik mindez azért, mert a Fogadóban üldögélő nézőközönség jelentős része maga is rokon. Gerlóczy Márton: Író az Uberben - Vasárnapi hírek. A családi kör egyszerre imponáló, és tényeket alátámasztó, miszerint valóban sokan születtek bele ebbe a különleges közegbe; ugyanakkor a többiek kissé feszengve érzik magukat – vagy csak annak, amik valójában: kívülállónak. Nevetnének a vicceken (amik amúgy nemcsak bennfentesek számára érthetőek), de így, hogy nincs hozzákapcsolható emlékük, nem ugyanaz. Végül az a pár eleresztett mosoly nem lesz teljesen szívből jövő, és pláne nem torkoll fülsiketítően hangos kacagásba.
1949–1953 között egyetemi adjunktus volt. 1953–1956 között egyetemi docens volt. 1953–1967 között a Gyermekgyógyász Szakbizottságának tagja, 1958–1964 között elnökhelyettese, 1964–1967 között elnöke volt. 1956–1981 között egyetemi tanár volt. 1958–1968 között az Egészségügyi Tudományos Tanács Plénumának rendes tagja volt. 1958–1970 között a Magyar Tudományos Akadémia I. Klinikai Bizottságának titkára volt. 1971–1981 között a Gyermekklinika igazgatója volt. 1978-tól a Magyar Táplálkozástudományi Társaság tiszteletbeli tagja volt. 1981–1990 között tudományos tanácsadóként dolgozott. Gerlóczy márton felesége. Munkássága [ szerkesztés] A mellékpajzsmirigy eredetű kórkép, a klinikai és experimentális virológia egyes kérdései, a csecsemő- és gyermekgyógyászat diagnosztikai kérdései álltak kutatásainak középpontjában. Könyvein kívül több tanulmánya jelent meg. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Acta Paediatrica Hungarica szerkesztőbizottságának. Sírja a Farkasréti temetőben található. Családja [ szerkesztés] Nevelőapja Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, édesanyja Nagy Ida (1887–1944) voltak.
Egyre nő a feszültség, egyre újabb dolgok kerülnek napvilágra, s várjuk a vaskos könyv végét, a DNS-vizsgálat eredményét, az igazság napvilágra kerülését. Olvass bele! De nem ettől lenyűgöző a regény. Számomra szinte átláthatatlan az egyre pontosabb, napvilágra került adatok szövedéke. Sokkal izgalmasabb a lelki történések nyomába eredni, szembesülni a sokszor szélsőséges érzelmekkel: kezdetben haragot, gyűlöletet érez apja iránt, később maga is csodálkozik, amikor egyszer apának nevezi egy beszélgetésben. Anyjáról is számonkérő indulattal beszél, amiért nem tudatta vele idejében az igazságot, s nem vette tudomásul, hogy fia " falnak csapódott, darabokra tört ". Másutt viszont csodálatos, szerető szavakkal ír ugyanerről az anyáról: " A hangja, mint a szélcsengőé, csendült, csilingelt, zengett, a fülem bedugult az öröme áramlásától. Anyám hangja volt ez, valami állandó és örök, a hang, amelybe a világra nyitott életem zárva volt, az örömének a hangja […], hogy amikor nekem jó, anyámnak is jó. "
Költői gondolat, hogy az író egy soha nem ismert nagynéninek ilyen módon emléket állít, de mélyebb funkcióját a regényben nem találom. Kiderül, hogy már Áprily Lajosban is fölmerült – vagy legalábbis biztatták rá –, hogy megírja memoárjait. Őt azonban visszatartotta ettől egy folt a család becsületén, hogy ugyanis apja sikkasztott és börtönbe került. Ez a szennyes-kiteregetési tilalom már nem köti a német Jekelyk, majd magyarrá vált Jékelyk, a Schéferek (Schäferek? ) és Kerekesek kései leszármazottját. (Az apai ág tagjai, a szintén történeti – várostörténeti, jogtörténeti, orvostörténeti, műtörténeti – jelentőségű Gerlóczyk, csak az elbeszélés szegélyén tűnnek föl, s azt sajnálom kicsit, hogy az egész klán legjelentősebb alakja, Jékely Zoltán, a nagy költő is csak epizódszereplő. ) A regény lényege mégsem a híres árnyak fölidézése, hanem három egymást követő nemzedék egy-egy asszonyalakjának – Schéfer Andrásné Kerekes Teréziának, az ő egyik lányának, Jékely (Áprily) Lajosné Schéfer Idának, és az ő lányának, Jékely Mártának – a története.
Utakon, utcákon, városokon, légy velem! " És a soha nem ismert utód, a távoli dédunoka ezt a sok évvel ezelőtt papírra vetett kívánságot is beteljesíti, hiszen most a rég elporladt Mikecs Anna fogja meg a kezünket, ő kalauzol át bennünket ágas-bogas, kiterjedt családja életének változatos, hol erdélyi, hol magyarországi helyszínein. Brassó, Parajd, Kolozsvár, Nagyenyed, Magyarvalkó, Budapest, Szeged, Szentgyörgypuszta, Sankt Gallen, Komlódtótfalu… s még sorolhatnám a városok és falvak nevét. Kitüntetett figyelmet kíván továbbá a harmadik vezetőszál és vándormotívum, egy altatódal, amelyet a Schéfer család gyermekeinek dúdoltak, nemzedékeken át, s amellyel az ifjú Jékely Márta is álomba ringatta kislányát: "Aki nem sír, nem kiáltoz, annak angyal kis kertet hoz, lesz benne szép fa, minden ágán aranyalma, kis fészek meg kis madárka, kék a lába, zöld a szárnya, s azt énekli csengő hangon, aludj, aludj már galambom. " Ha valaki az eddigiek nyomán édesbús-érzelmes családi krónikára, itt-ott rózsaszínbe úsztatott női regényre számítana, bizony mondom, nagyot téved.