Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek. Ó, szent bohóc-üresség, sziven a hetyke festék, hogy a sebet nevessék, mikor vérző-heges még, ó, hős, kit a halál-arc rémétől elföd egy víg álarc, ó, jó zene a hörgő kínokra egy kalandor csörgő, mely zsongít, úgy csitít el, tréfázva mímel s a jajra csap a legszebb rímmel. A céda életet fesd, azt, ami vagy te, tettesd, királyi ösztönöddel ismersz-e még felettest? Az únt anyag meredt-rest súlyát nevetve lökd el s a béna, megvetett test bukásait a szellem tornáival feledtesd. Hát légy üres te s könnyű, könnyű, örökre-játszó, látó, de messze-látszó, tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló, vagy szappanbuborék fenn, szelek között, az égben s élj addig, míg a lélek, szépség, vagy a szeszélyek, mert – isten engem – én is, én is csak addig élek. Kosztolányi Dezső: ESTI KORNÉL ÉNEKE | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Menj mély fölé derengni, burkolva, játszi szinben, légy mint a semmi, te minden. A vers műfaja egyértelműen ars poetica. A teljes szövegre az jellemző, ami Esti Kornél alakjára: egyszerre eltávolítás és azonosság, vallomásosság és irónia.
Indulj dalom, bátor dalom, sápadva nézze röptöd, aki nyomodba köpköd: a fájdalom. Az életen, a szinten, a fénybe kell kerengni, légy mint a minden, te semmi. Ne mondd te ezt se, azt se, hamist se és igazt se, ne mondd, mi fáj tenéked, ne kérj vigaszt se. Légy mint a fű-fa, élő, csoda és megcsodáló, titkát ki-nem-beszélő, röpülő, meg-nem-álló. Légy az, ami a bölcs kéj fölhámja, a gyümölcshéj remek ruhája, zöld szín fán, tengeren a fölszín: mélységek látszata. No fuss a kerge széllel, cikázva, szerteszéjjel, ki és be, nappal-éjjel s mindent, mi villan és van, érj el. Tárgyalj bolond szeszéllyel, komázz halál-veszéllyel s kacagd ki azt a buzgót, kinek a mély kell. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke (elemzés) – Jegyzetek. Mit hoz neked a búvár, ha fölbukik a habból? Kezébe szomorú sár, ezt hozza néked abból. Semmit se lát, ha táncol fényes vizek varázsa, lenn nyög, botol a lánctól, kesztyűje, mint a mázsa, fontoskodó-komoly fagy dagadt üvegszemébe. Minden búvárnak oly nagy a képe. Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság.
Ady Endre - Ady Endre összes versei Ady óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Esti Kornél Éneke – Kutahy. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt. Illyés Gyula Juhász Gyula - Juhász Gyula összes költeményei I-II. Juhász Gyula - Juhász Gyula válogatott művei Babits Mihály - Juhász Gyula - Kosztolányi Dezső - Babits - Juhász - Kosztolányi levelezése Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső egymással folytatott levelezésének e kötetben kiadásra kerülő gyűjteménye részét képezi annak a dokumentum-anyagnak, amelynek kiadásával a XX.
Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
Minden búvárnak oly nagy a képe. Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek. Ó szent bohóc-üresség, szíven a hetyke festék, hogy a sebet nevessék, mikor vérző-heges még ó hős, kit a halál-arc rémétől elföd egy víg álarc, ó jó zene a hörgő kínokra egy kalandor csörgő, mely zsongít, úgy csitít el, tréfázva mímel, s a jajra csap a legszebb rímmel. A céda életet fesd, azt, ami vagy te, tettesd, királyi ösztönöddel ismersz-e még felettest? Az únt anyag meredt-rest súlyát nevetve lökd el, s a béna, megvetett test bukásait a szellem tornáival feledtesd. Hát légy üres te s könnyű, könnyű, örökre-játszó, látó, de messze-látszó, tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló, vagy szappanbuborék fenn, szelek között, az égben, s élj addig, míg a lélek, szépség, vagy a szeszélyek, mert - isten engem - én is, én is csak addig élek. Menj mély fölé derengni, burkolva, játszi színben, légy mint a semmi, te minden.
1987. 45. ); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc. ) 84. számozatlan lap. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg. A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.
Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek. Ó szent bohóc-üresség, szíven a hetyke festék, hogy a sebet nevessék, mikor vérző-heges még ó hős, kit a halál-arc rémétől elföd egy víg álarc, ó jó zene a hörgő kínokra egy kalandor csörgő, mely zsongít, úgy csitít el, tréfázva mímel, s a jajra csap a legszebb rímmel. A céda életet fesd, azt, ami vagy te, tettesd, királyi ösztönöddel ismersz-e még felettest? Az únt anyag meredt-rest súlyát nevetve lökd el, s a béna, megvetett test bukásait a szellem tornáival feledtesd. Hát légy üres te s könnyű, könnyű, örökre-játszó, látó, de messze-látszó, tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló, vagy szappanbuborék fenn, szelek között, az égben, s élj addig, míg a lélek, szépség, vagy a szeszélyek, mert – isten engem – én is, én is csak addig élek. Menj mély fölé derengni, burkolva, játszi színben, légy mint a semmi, te minden.
Forró drót Orbán Viktor: Hazám, hazám! (Videó) Orbán Viktor szerdán este egy rövid videórészletet osztott meg, amelyen Vastag Tamás Erkel Ferenc Bánk bán című operájából énekli a Hazám, hazám című áriát. A felvétel a Fidesz múlt szombati, XXIX., tisztújító kongresszusán készült, amelyen – mint azt mi is megírtuk korábban – ismételten Orbán Viktort választották meg a nagyobbik kormánypárt elnökévé. Forrás/Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala 7 hozzászólás Több Forró drót
Hazám, hazám (Erkel Ferenc: Bánk bán) - YouTube
Erkel Ferenc: BÁNK BÁN opera 2021. augusztus 20. péntek 20:00 (esőnap: augusztus 21. ) Margitszigeti Szabadtéri Színpad A Margitszigeti Színház és a Coopera közös produkciója Időtartam: 3 óra, kettő szünettel A magyarországi nemzeti összetartozás évére készült Bánk Bán előadást 2020. augusztus 19-én mutattuk be a Margitszigeti Színház szabadtéri színpadán. A Katona József drámája alapján született Erkel-opera, univerzális mondanivalójával azonban bármikor és bármely operaszínpadon megállja a helyét. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében két egymástól távol álló világ jelenik meg, amelyeknek a maguk zárt valóságában külön-külön megvan a saját igazságuk és szépségük, de a két világ között nincs harmonikus átjárás, sőt inkább keltenek feszültséget és disszonanciát. Örök és egyetemes emberi érzések működtetik a történetet, mint például az irigység, a gyűlölet és a féltékenység. Olyan erők, amik abszolút érthetők lesznek száz év múlva is minden egyetemes emberi érzést követő számára, nem csak a magyar történelmet megélőknek és ismerőknek.
Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus, a magyar nemzeti opera megteremtője 125 éve halt meg. Utoljára 80. születésnapján lépett színpadra, Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta. Erkel 1810. november 7-én, Gyulán született német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életére meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a vendégként fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, az erdélyi városban "remekjátszó hangászművészként" (azaz zongoraművészként) és zeneszerzőként is ismert lett, kompozícióiba a polihisztor Brassai Sámuel bíztatására emelt be magyaros motívumokat. A reményteljes ifjú 1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, ahonnan hamarosan a Pesti Magyar (1840-től Nemzeti) Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. 1840-ben került színre első operája, a Bátori Mária – érdekesség, hogy ennek színlapján szerepelt először a Nemzeti Színház felirat.
Enyém lesz ő, Kiért oly nyughatatlan szívvel éjszakáztam! Biberach: Ugyan, bizony! Melinda? Jó! Ottó: Ne gúnyolódj! Még ma kell, hogy eny 11780 Bánk Bán (opera): A királyné Magyar nemesek: Szép örömkönny ragyogása csillog úrnőnk mosolyára. Ékes hölgyek, hős leventék! Zengjük ím a trón kegyelmét! Udvarában vígság járja! Hétországra nincsen pá 10557 Bánk Bán (opera): Hazám hazám Miként vándor, ki tévedez viharzó éjjelen, Avagy hajós a szélvésztől korbácsolt tengeren… Úgy ingadoz felzaklatott lelkem határtalan S vezércsillag nincs kétségem vad pusztaságiba 7890 Bánk Bán (opera): Melinda Áriája Ó, jaj ember! Tudod-e most mit mondtál fiadnak? Átkozott! Anyaátok egy anyáért! Gyermekünk Bánk, meg ne átkozd! Ó, jaj! Elvesztem én boldogtalan Ölj meg engemet, Bánk, ó 4996 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i