18:35 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A gravitáció és a mágnességi erő problémáitól nem voltak képesek elvonni őt a mult század végén és a jelen század elején ismertté lett nagy fizikai felfedezések és elméletek sem. Így a RÖNTGEN-sugarak, a rádióaktivitás, az elektro-optikai jelenségek, a quantum-elmélet, a relativitás elmélete; ezeket és az eredményeiket mind tudomásul vette ugyan, de ezeknek ő csak érdeklődő szemlélője volt és nem foglalkozott velük érdemlegesen. A gravitációra és a mágnességre vonatkozó vizsgálatai során, amelyekkel körülbelül harminc esztendeig foglalkozott, báró EÖTVÖS LORÁND idetartozó eszközeinek érzékenységét és biztosságát folytonos kísérletezéssel annyira fokozta és annyiféle új eszközt szerkesztett, hogy a földi tömegmennyiségek között működő aránylag csekély vonzási erő jóformán kézzelfoghatóvá lett és ezzel olyan feladatok megoldására vállalkozhatott, melyek kényességüknél fogva ezelőtt megközelíthetetlennek látszottak. A három évtizeden át végzett szakadatlan munkájának eredménye egyrészt a Föld alakjára és belső szerkezetének felismerésére vonatkozik; ő ez új kutatások szabályszerű irányát, és a messze jövőre szóló feladatait jelölte ki, amely feladatok végrehajtására ő maga hazánk egyes területeinek rendszeres átkutatásával klasszikus példát adott.
Ezt a legismertebb felfedezését az "egysarki villanyindítóval" demonstrálta. 1863-ban ismertette a "Leideni palackok láncolatát", illetve a feszültség sokszorozás elvét és gyakorlatát: fél méternél hosszabb villamosívet tudott létrehozni. Temetésén a búcsúbeszédet Eötvös Lóránd, az MTA elnöke (legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda) mondta. 7. Eötvös Loránd – a torziós inga Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás (felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek) jelenségével foglalkozott éveken át. A 80-as évektől kezdve érdeklődése a gravitáció felé fordult: megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a gravitáció térbeli változásának mérésére szolgált. Az ingát érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtethessünk. Műszerét 1906-ban mutatta be a nemzetközi közönségnek. Az első sikeres méréseket 1915-ben végezték olajkutatási céllal. 8. Kandó Kálmán – villanymozdony 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon.
Ugyanakkor számottevő sikereket ért el államférfiként is: mindössze hét hónapig volt kultuszminiszter, de ebbe a rövid időbe nemcsak négyszáz új népiskola megnyitása és az izraelita vallás egyenjogúsításának előkészítése fért bele, hanem az Eötvös-kollégium megalapítása is. "Báró Eötvös Loránd itthon, de egyetemes érvénnyel művelte a tudományt. Részese és az egyik motorja volt a monarchiában az egyenjogúságát elnyerő Magyarország szellemi felemelkedésének, részt vett intézményeinek kiépítésében és a nemzetközi életbe történő bekapcsolásában" – jelentette ki Fürjes Balázs, hozzátéve: az Eötvös által ránk hagyott nagyszerű örökség ma is segít bennünket helyesen tájékozódni, személye és munkássága ma is iránymutató minden magyar tudós, politikus és közösségépítő polgár számára. Pokorni Zoltán polgármester arról beszélt, hogy Eötvös Loránd a Hegyvidéken született, de nem csak emiatt kötődik kerületünkhöz: a Magyar Optikai Művek elődjében, Süss Nándor finommechanikai műhelyében készültek el találmányai, az Eötvös-inga, valamint azok a műszerek, amik világhírnevet hoztak számára.
Eötvös egyik nagy erénye volt a pontosság. Világhírű fizikai kísérletei, mérései is nagy precizitást igényeltek, a szervezők ezért döntöttek úgy, hogy a kiállítás is erre fókuszáljon. A tárlat 2019. november 22-én nyílt meg, s a tervek szerint 2020. május 22-ig lesz látogatható. A kiállítás két szobája közül az elsőbe belépve a látogatók Eötvös Loránd életútjával és tanári tevékenységével ismerkedhetnek meg. A falon egy kronologikus skála segíti az Eötvös-életműben való tájékozódást. A hagyományos szöveges dokumentumok, például Eötvös Loránd barátainak és szüleinek küldött levelei mellett digitális technológia is színesíti a szobát. A kiállítás legnagyobb vonzereje, hogy egy pár perces animációs kisfilm megtekintése után a látogatók interaktív eszközöket próbálhatnak ki. Eötvös nagy természetjáró volt, gyakran megfordult különféle tájakon, főként a hegymászást kedvelte. Az általa bejárt utat két tablet segítségével játékos formában a látogatók is megismerhetik. A kirándulásai során sztereofényképezőgépével készített négyezer darab felvételéből is látható a kiállításon egy válogatás.
[1] A budai egyetem bölcsészettudományi karának pecsétje, 1780 A pesti (budai) egyetemi karok pecsétje A pesti egyetem zászlója, 1817 A pesti egyetem bölcsészettudományi karának dékáni lánca, 1819 A pesti egyetem bölcsészeti karának magyar nyelvű tipáriuma, 1848 Pauler Ákos pesti egyetemi oklevelének pecsétje, 1898 A budapesti egyetem zászlója a 300. jubileum alkalmából, 1935 Irodalom: Az egyetem címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [2] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó, Nagyszombati egyetem címere, Budapesti egyetem címere, Óbudai egyetem címere Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.
A pályát nagy emelkedők és számos alagút tette nehézzé, de a villamos mozdonyok könnyedén megbirkóztak a nehézségekkel. Sajnos, Magyarországon ekkor még nem ismerték fel a vasút villamosításában rejlő lehetőségeket. Kandó viszont tovább folytatta kutatásait. A megoldandó probléma lényege az volt, hogy a vasút villamosítást olyan rendszerben kell végrehajtani, amelyben ugyanazt az áramot lehet felhasználni, amely az egyéb fogyasztás céljaira a közhasználatú erőművekben bárhol rendelkezésre áll. Az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását a Kandó által kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé. 9. Puskás Tivadar – telefonközpont Amerikai tartózkodása alatt ismerkedett meg a vezetékes távíróval, majd visszatért Európába. Londonban akarta értékesíteni telefonközpontra vonatkozó találmányát, célját azonban csak Brüsszelben érte el. Ezzel elindult a hírnév és a gazdagság felé. 1879-ben nyitotta meg első központját Párizsban. A létesítési jogot – Franciaország és Magyarország kivételével ¬– Európa valamennyi államának eladta.