Töltéseloszlás szemléltetése Az erővonalakat "láthatóvá" tehetjük. Tegyünk lapos üvegtálba ricinusolajat, és helyezzünk bele különböző fémtárgyakat! Szórjunk kevés búzadarát egyenletesen az olaj felszínére! Ha a fémtárgyakat szalaggenerátorral feltöltjük, a daraszemcsék az erővonalak mentén láncokba rendeződnek. Daraszemek láncai két egyenlő töltés terében Két egyenlő nagyságú, különnemű töltés erővonalai Homogén elektromos mező Homogén teret az egymással párhuzamos, egymástól egyenlő távolságra levő erővonalak jellemzik. A széleknél tapasztalható kihajlásoktól eltekintve homogén elektromos mező jön létre két párhuzamos, egymáshoz közel fekvő lemez között, ha ezek töltése egyenlő nagyságú, de ellentétes előjelű. A daraszemek csak a két lemez között Párhuzamos, ellentétes töltésű lemezek között homogén tér van
Ez az animáció az elektromos mezőbe, a térerősség irányára merőlegesen érkező ponttöltés pályavonalát jeleníti meg. Segítségével bemutatható, hogy mozgása éppen olyan összetett mozgás, mint a vízszintes hajítás, de itt a gravitációs gyorsulás szerepét az elektromos mező által a töltéssel rendelkező testre kifejtett erő által okozott gyorsulás tölti be.
2 Szuperpozíció elve: Ha az elektromos mezőt több pontszerű töltés hozza létre, akkor a mező egy tetszőleges pontjában a térerősséget úgy határozhatjuk meg, hogy íz egyes töltésektől származó térerősség-vektorokat összeadjuk. Az olyan mezőt, melynek minden pontjában a térerősség nagysága és iránya megegyezik, azt homogén mezőnek nevezzük. Az olyan mezőt, ami nem homogén, azt inhomogén mezőnek nevezzük. Homogén mezőt úgy hozhatunk létre, hogy két, párhuzamos fémlemezt ellentétesen feltöltünk. A lemezek közötti mezőben (a szélektől távol) homogén mező jön létre. 5. Elektromos mező szemléltetése Van de Graaf-féle szalaggenerátorral végzett kísérlet tapasztalatai: - a vattapamacsok meghatározott görbék mentén mozdulnak el, ezeket elektromos erővonalaknak nevezzük - az elektromos mezőt erővonalakkal szemléltethetjük. - olyan térbeli görbék, amellyel a térerősség iránya és nagysága is szemléltethető. A térerősség iránya: egy erővonalra bármely pontban húzott érintő a térerősség irányát határozza meg.
Vagy ugyanígy jó példa a sorban álló emberek. Ha az előtted levő előbbre megy, úgy ott keletkezik egy lyuk (vonzás), így te is előbbre lépsz. Az emberek haladása nagyon lassú, de ha kintről nézed a sort, akkor az a jelenség, hogy az emberek előbbre lépnek egy lépést, nagyon gyorsan végigrohan a soron. Pár másodpercen belül akár 10 métert is megtesz, holott az emberek csak fél métert mozdultak el ugyanennyi idő alatt. 11:42 Hasznos számodra ez a válasz? 6/27 Wadmalac válasza: "hogy terjedhet a mező fénysebességgel, ha az elektronok egy nagy ellenállású áramkörben csak lassan haladnak" Itt megint elővenném a golyósort, mint példát. Van egy hosszú golyósorod, szépen sorban, mind összeérnek, nincs köztük rés sehol. Az elsőre a sor irányában rácsapsz kalapáccsal. A golyók minimálisat mozdulnak csak, de a kalapácsütés végigadódik a soron és akkora sebességgel ér a sor végére, mint amennyi a golyók anyagában a hangsebesség. 11:43 Hasznos számodra ez a válasz? 7/27 anonim válasza: Igen, az elektromos mező ott van mindenütt az elem két pólusa körül (hasonló alakban, ahogy a vasreszelék egy mágnes pólusai körül elrendeződik).
Az elektromos mező konzervatív. 6. b Az elektromos feszültség A feszültség az elektromos mezőt pontpáronként jellemzi munkavégzés szempontjából. Azt mutatja meg, hogy mennyi munkát végez a mező az egységnyi töltésen, miközben az a mező A pontjából a B pontjába jut. A feszültség előjeles skalármennyiség. Jele: U Ha a két pont közül az egyiket, a B-t rögzítjük, és a többi pont feszültségét, ehhez a rögzített ponthoz, mint alapponthoz viszonyítjuk, akkor az A pont potenciálját kapjuk. A potenciál az alapponthoz viszonyított feszültség. 4 Azt mutatja meg, hogy mennyi munkát végez az egységnyi töltésen, miközben a mező A pontjából az alappontba jut. A feszültség potenciálkülönbség. Az alappont önkényesen megválasztható. A gyakorlatban a Föld felszínét, elméleti számításoknál a végtelen távoli pontot választják. A mező azon pontjait, melynek potenciálja ugyanakkora, ekvipotenciális pontnak nevezzük. Ha egy felület minden pontja ekvipotenciális, akkor a felületet ekvipotenciális felületnek nevezzük.
Kezdetben mindkettőnek azonos, korpuszkuláris jellemzőket tulajdonítottak, azonban az új és eltérő jelenségek felfedezése új és eltérő modellekhez vezetett. A 19. században elsősorban Michael Faraday munkássága révén a két mező jelenségei között kapcsolatot találtak. Végül a mágneses mezőt és az elektromos mezőt fogalmilag az elektromágneses mezőben egyesítette a rá vonatkozó négy Maxwell-egyenlet. Élettani hatás [ szerkesztés] Halpern és Vandyk kutatók egy 1965-ös kísérletben a mágneses mező hiányának következményeit vizsgálták. Mágneses tér nélküli környezetet állítottak elő, amelyben kísérleti egerek életét tanulmányozták. A kísérletben részt vevő egerek egyik csoportja egy éven keresztül el volt zárva a mágneses tértől, míg a másik csoport időnként hozzájuthatott. A mágnesességtől elzárt egerek a következő tüneteket mutatták: rövidebb élettartam, szövetszaporodás (ez nem feltétlenül rosszindulatú), terméketlenség, kannibalizmus, helyzetérzékelési zavarok. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Magnetohidrodinamika Földi mágneses mező Hall-effektus Tekercs Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh00006588 GND: 4074450-4 BNF: cb11965936s KKT: 00574624
gabbence95 megoldása 5 éve E=3·10⁵ V/m Q=4·10 -3 C W=30 J a) A feszültség a töltésen végzett munka osztva a töltéssel, vagyis U=W/Q=7500 V b) A munka=erő×elmozdulás (azaz megtett út), tehát W=F·s Az erőt a térerősségből és a töltésből kapjuk: F=EQ=1200 N Az s megtett út tehát s=W/F=0, 025 m c) A sebességet a munkatételből kapjuk. A részecskén végzett munka a részecske mozgási energiájának növelésére fordítódik, tehát W=mv²/2, ebből v=√(2W/m) Ezt a 0, 2b tömeget nem tudom értelmezni. 0
Összefoglaló A mára már klasszikussá vált könyv és a belőle készült filmsorozat nemzedékeket varázsolt el és ismertetett meg Földünk elképesztően gazdag élővilágával. Az Élet a Földön első kiadása stílszerűen Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja születésének 170. évfordulóján, 1979-ben jelent meg. Ez az átdolgozott és a tudományos kutatás legújabb eredményeivel kiegészített új kiadás méltán fogja elbűvölni azokat, akik annak idején olvasták az első változatot, ugyanakkor megeleveníti az akkori élményt az új olvasókban is. A felvillanyozóan gazdag merítésű könyvben, a bőséges képanyag segítségével és David Attenborough kalauzolásával követhetjük végig bolygónk élővilágának történetét az élet első szikrájától napjainkig. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. David Attenborough: Élet a Földön (Novotrade, 1988) - antikvarium.hu. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008).
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Létrehozásukhoz azonban olyan fizikai feltételek előállítása szükséges, amit a miénknél technikailag messze fejlettebb civilizáció tud csak megoldani. Az egyik ilyen, hogy a féreglyuk bejáratának nyitva tartásához nagy mennyiségű negatív gravitáció kell – ezt jelenleg sötét energiaként csak elméleti szinten ismerjük. A féreglyukakat úgy lehetne felfedezni, hogy gravitációs lencseként viselkedhetnek, vagyis a mögöttük elhelyezkedő csillagok fényét torzítják és kettébontják. A gravitációs lencse önmagában nem lenne nagy újság, mert minden nagyobb tömegvonzással rendelkező égitest előállítja, Abe szerint viszont a féreglyukak által megtört fényű csillagok fényességén jellegzetes változásai alapján fel lehetne ismerni az űrlények ügyködését. Az adott csillag összes energiáját hasznosító megastruktúrák és csak fejlett technikai apparátussal előállítható vegyi anyagok jelenléte mellett a féregjáratok lehetnek a fejlett civilizációk létezésének Földről is felismerhető nyomai. Élet a földön 7. Ez pedig megoldaná a Fermi paradoxonként ismert rejtélyt, ami arról szól, hogy az univerzumban található irgalmatlan mennyiségű galaxis és az ezekben található szédítő mennyiségű csillagrendszer látszólag elegendő matematikai esélyt ad értelmes élet létrejöttéhez, itt a Földön azonban bármennyire igyekszünk, ennek eddig a legcsekélyebb jelét sem sikerült felfedeznünk.