Szt. István napja minden magyarnak ugyanazt kell, hogy jelentse határon innen és túl: a közös múltat, és a nemzeti összetartozást. A Keresztúriak találkozója is ékes bizonyítéka annak, hogy több mint ezer évvel a magyar állam megalapítása után, a szétszabdalt nemzet él, a magyarság hű maradt anyanyelvéhez, kultúrájához. Szent István bölcsességének és előrelátásának köszönhetjük, hogy pusztító megszállások, háborúk, és belső viszályok után is "él nemzet e hazán". - Kovács Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy Szent István király megkoronázásával a keresztény Magyarország Európa meghatározó nemzete lett, mintegy keleti végvára a nyugati civilizációnak, amely évszázadokon keresztül védte a nyugati kereszténységet a keleti hódítóktól. KORMÁNYHIVATALOK - Somogy Megyei Kormányhivatal - Hírek. "Nagynevű családok Hunyadik, Zrínyik, az egri várvédők, és névtelen ezrek áldozták életüket Magyarországért, a kereszténységért. " -Az évről-évre visszatérő Szent István napi ünnep az új nemzedékek tisztelgése Magyarország alapító királya előtt. Az Önök ünnepe, a többnapos találkozó, itt, még emlékezetesebbé teszi nemzeti ünnepünket, az összetartozás érzését és biztosítja a magyar hagyományok továbbörökítését az utódok számára.
Településünk nevének első tagját a Rákos-pataktól kapta, nem vagyunk ezzel egyedül, A Gödöllői-dombságban eredő Rákos-patak a Duna magyarországi szakaszának egyik leghosszabb bal parti mellékvize. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapest területére, átfolyik a XVII. a X., XIV. és a XIII. kerületeken, és a Dagály fürdő északi oldalán ömlik a Dunába. A Budapesti részen az útjába eső települések róla vannak elnevezve, és megőrizték nevükben és későbbiekben az azokból kivált, a patakkal már nem érintkező teleülésrészek is. A kép forrása: Alsórákos Budapest XIV. kerületének, Zuglónak a legnagyobb kiterjedésű, külső városrésze, a Rákos-patak mentén. Kürtgyarmat nevű települések. Eredeti neve "Alsórákosirétek" volt. Területén felváltva találhatók sűrűn lakott lakótelepek és családi házas területek. Ebben a városrészben található a Bosnyák tér, illetve a Rákosrendező pályaudvar. Lakóinak száma /2001-ben/: 29 023 fó. Felsőrákos Budapes X. kerület északkeleti része, az Örs vezér tértől a XVII. kerületig nyúlik, a Rákos-mezőn található.
A mai városrész és az egykori város nem ugyanazt a területet jelenti, korábban része volt Istvántelek, Pestújhely és az 1970-es évek elején épített Újpalota is. Lakóinak száma /2001-ben/: 38 402 fő. Rákosszentmihály Budapest városrésze a XVI. 1902. december 1-én vált önálló nagyközséggé, területén a középkorban Pusztaszentmihály község állt. Lakóinak száma /2001-ben/: 23 098 fő.
Négy szép dombormű is díszíti a főoltár építményét, témáikat Krisztus életéből merítik: Jézus születése, az angyali üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél és Jézus bemutatása a templomban. A bal oldali első mellékoltár képe és jobb oldali szobra a rendalapító Szent Domonkost ábrázolja. Mellette a bal oldali szobor, a domonkos rend és az egész katolikus teológia egyik legnagyobb alakját, Aquinói Szent Tamást ábrázolja, szíve fölött csillaggal. A jobb oldali első mellékoltáron Ferreri Szent Vincének, a domonkos rend XV. századi legnagyobb hatású prédikátorának képét látjuk. Mellette balra Szent József szobra a kis Jézussal, jobbra pedig Nepomuki Szent Jánosé, a prágai kanonoké, akit 1383-ban IV. Vencel cseh király megkínzatott és a Moldva folyóba dobatott, mert nem volt hajlandó elárulni a királynak, mit gyónt a királyné. XIII. Benedek pápa avatta szentté 1729-ben, a barokk kor egyik leginkább tisztelt szentje lett. Mária magdolna templom miserend a nice. A bal oldali hátsó oltárképen Szent Annát ábrázolták férjével, Joachim főpappal amint Szűz Mária a gyermek Jézust mutatja meg nekik.
A Római Katolikus Templom (külső) A plébánia történetének könyvében az első bejegyzés 1722-ből származik, amikor valószínűleg az első plébános Lippay András /1722-24/ gyönyörű kézírásával, latin nyelven megnyitja a könyvet. Az ezt követő évek – már magyarul irt bejegyzéseit – végigolvasva nem található olyan adat ebből a korból, amely a templom állapotáról vagy újjá építéséről szólna. Érdekes, hogy több szakirodalmiadat viszont egyértelműen állítja, hogy 1720-ban,, újjá építették,,.. /Kozák K. /, vagy 1719-ben a,, Lengyel család építette újjá,, /dr. Gere L. / a templomot. A História domus első beírása idején, mint anyaegyház szerepel Szigliget, Tördemic és Tomaj, mint filiálék tartoznak hozzá. Az feltételezi, hogy a templom épületének megfelelő állapotban kellett lenni, sőt a plébánosnak is itt kellett laknia. Mária Magdolna-templom (Zalaegerszeg) | Miserend. Az időben következő plébánosok Nyéki Gábor /1724-36/ és Danokos Pál /1736-49/, majd Borbarics Mihály /1749-58/ bejegyzései semmiféle építéssel kapcsolatos adatot nem tartalmaznak.
1332-ben plébániatemploma van. Ekkor papja Domokos, aki a pápai tizedjegyzék szerint 7 banálist fizet. 1333-ban Tamás pap 3 banálist, 1334-ben 2 régi banálist fizet (Beke 126). A tizedjegyzékben a nevet Odula-nak, Uzdula-nak írták. 1539-ben Lukács a plébános (Barabás, SZOKL VIII, 282). Mária Magdolna-templom (Vindornyafok) | Miserend. A régi templom az 1802-es földrengéskor összeomlik (Schematismus 1882, 103). 1817-18-ban új templomot építenek Ráduly Ferenc plébános idejében. A templom falába beépítették a régi templom faragott köveit, gótikus stílusú emlékeit. A falból került elõ egy, egyetlen kõbõl faragott keresztelõ medence is. Az a vélemény volt az új templomról, hogy a Kun-kastély kápolnájának szentélyéhez toldották hozzá. 1984-ben, Jakab Kálmán idejében bõvítik a templomot úgy, hogy az új hajóval a régi templom kereszthajóként marad meg- Ekkori falvizsgálat szerint nem áll a vélemény, hogy a szentély a Kun-kastélyhoz tartozott volna. A XV. századból származik egy ereklyetartó (monile), amelyet a Gyulafehérvári Egyházmegyei Múzeum õriz.
A rendek feloszlatásáig (1784-ben II. József rendelete) a domonkosoké volt (innen a népies elnevezés: Fehérek temploma), majd egy ideig a piaristák használják. 1805-től felsővárosi plébániatemplom. A templombelső A templomba lépve feltűnhet az egyszerű külsővel ellentétben igen gazdag belső díszítés. A templom nem túl hosszú, ugyanakkor elég széles, színei világosak, szobrai fehérek, a három oldalon lévő ablakokon át a Nap szinte egészen körül tudja járni a templomot. A templom berendezésében a formákban tobzódó rokokó stílus elemei is megjelennek. Jellemzően rokokó a szentély két oldalán, a falakból kiemelkedő oratóriumok rácsozata. A mellékoltárok építménye, valamint a templom szobrai fából készültek. Mária magdolna templom miserend 2017. A szentély falát betöltő főoltár műmárvány festésű mészkő oszlopokon áll, a hátfalat gipsz stukkó domborművek és áttört fafaragványok díszítik. A főoltár tetején a Szentháromság ábrázolása, alatta pedig felirat: Altare privilegiatum. A búcsúk 1968-as szabályozása előtt ugyanis külön búcsút, azaz a túlvilági, tisztítótűzben való bűnhődés elengedését nyerhette el annak a halottnak a lelke, akiért az ilyen ún.
kiváltságos (privilegizált) oltároknál szentmisét mutattak be. A Szentháromság előtt hódoló angyaloktól balra Szent Domonkos, lábánál a domonkosok jelképével, a hűséget és éberséget jelképező kutyával (innen a latin szójáték: Domini-canes, azaz az Úr kutyái), jobbra Sienai Szent Katalin, kezében szívvel. Ő volt Jézus Szíve tiszteletének egyik legnagyobb hatású szorgalmazója. Ábrázolásával viszonylag ritkán találkozhatunk magyar templomokban. A főoltár képén V. Pius pápát látjuk, akit a domonkos rendből emeltek a pápai trónra. Heti miserend (április 4. – április 10.). A tridenti zsinatot követő egyházi reformok és a török elleni nemzetközi összefogás kiváló szervezője volt. A hagyomány szerint 1571. október 7-én, a bíborosi tanács ülésén kitekintett az ablakon és így szólt: "Szó sem lehet tovább munkáról. Adjunk hálát Istennek azért a győzelemért, amelyre éppen most segítette a keresztény sereget. " Ekkor aratott megsemmisítő győzelmet a keresztény hajóhad a görögországi patréi öbölben, Lepantónál, a 250 hajóval érkezett török tengeri erőkön.
vezette: Rockenbauer Barnabás ferences testvér A kőszegi Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános iskola tantestületének lelkigyakorlata (2012. augusztus 26-28. ) vezette: Bodorkós Imre atya MÉCS Napok Fiatal Pároknak (2012. március 15-17. ) vezette: Papp Tihamér ferences atya A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium 7. osztálynak lelkigyakorlata (2012. március 9-10. ) vezette: Rockenbauer Barnabás ferences testvér és Ocsovai Grácián plébános atya Egyedülálló szülők AVE hétvégéi (2011. szept. 17-18., okt. 22-23., nov. Mária magdolna templom miserend a vendre. 19-20. ) vezették: Furján Gellért helyi, Gombos Bálint egyházasrádóci és Fábry Kornél kaposfüredi plébános, Ocsovay Grácián zalaegerszegi ferences, Pawel atya, keszthelyi kármelita és Hirth Vilmos kőszegi verbita szerzetes Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium osztályainak lelkigyakorlatai (rendszeres) Budapesti Piarista Gimnázium osztályainak lelkigyakorlatai (2010) Esztergomi Ferences Gimnázium osztályainak lelkigyakorlatai (2011) Plébániai családközösségek lelkigyakorlatai (pl.
A templom alapkövét 1747-ben tették le. A templom építése kezdetben lassan haladt. 1757-ben még mindig csak a szentély volt tető alatt. 1760. május 18-án borzalmas erejű tűzvész volt a városban, ez a tragikus esemény felgyorsította az építkezést. 1769-ben - Padányi Bíró Márton püspök halála után - Koller Ignác püspök rendelte meg a belső freskódekorációt Johann Ignaz Cimbal bécsi mestertől. 1777-ben Mária Terézia apostoli királynő megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét, Zalaegerszeg városa is az újonnan alapított egyházmegyéhez kerül. 1809. július 9-én Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelte fel a templomot. 1826-ban tűzvész rongálta meg az új templomot, de a pusztítás jeleit hamar eltüntették. Napjainkban a templom átfogó restaurálása folyamatban van. A külsőleg megújult templom a város egyik legnagyobb ékessége. A belső felújítási munkáltok is elkezdődtek, a kórus felett található freskók már eredeti szépségükben díszítik a templomot. Megoldásra vár még a templom körüli nagy forgalomból fakadó veszélyforrás elhárítása.