(víztérkód: 04-002-1-1) Fehér-Körös folyó a teljes magyarországi szakaszon a román határtól (9, 28 fkm) a Fekete-Körössel történő összefolyásig (0, 0 fkm) (víztérkód: 04-017-1-1)
A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok. A Körösök névvel illetett folyók: Kettős-Körös teljes hossza: 37, 3 km. Fehér-Körös teljes hossza: 235, 7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9, 8 km. Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20, 5 km. Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58, 6 km. Hármas-Körös teljes hossza: 91, 3 km. Etimológia [ szerkesztés] Czuczor Gergely és Fogarasi János álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: "Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket. " [1] A Körös elnevezés latin és görög nyelvhez hajlított alakja a népvándorlás idején bukkant fel: Gresia (Ravennai Névtelen Geográfus), Grisia ( Iordanes), Kriszosz ( VII. Kónsztantinosz bizánci császár). Körös folyó térkép műholdas. Kniezsa István szerint e név egy régi, talán még a római idők előtti Krisus szóalak fejleménye.
Belvízcsatorna-rekonstrukciós munkálatok hatásainak térinformatikai elemzése síkvidéki mintaterületen (Hozzáférés: 2015. ) További információk [ szerkesztés] Körö – Linkgyűjtemény Körösök völgye térkép Körösö – Dinamikus, nagy felbontású 2008-as térkép, meg ezernyi információ
A Fekete- és a Fehér-Körös Gyula közelében egyesül Kettős-Körössé, ebbe ömlik Körösladánytól délnyugatra a Sebes-Körös. Innen fut tova Hármas-Körös néven az Alföld második legnagyobb folyója, hogy Csongrádnál a Tiszába torkolljon. Évszázadokon át szabadon kanyargott a síkságon, bizonytalanná téve a termelést. A folyószabályozás a XIX. Körös folyó térkép google. század végére fejeződött be, a Körösök hossza 1035 km-ről 455 km-re csökkent, és ezzel párhuzamosan 6000 km belvízcsatorna is épült. A szabályozás átrajzolta a vidék vízrajzi térképét, és megváltoztatta a növény- és állatvilágot is. Hármas-Körös A Hármas-Körös Magyarország legtisztább vizű folyója. Gyomaendrődi szakaszán szabadstrandot is kialakítottak, ahol a vízi túrázók is megpihenhetnek. A folyó és hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Gyomaendrőd Város Önkormányzata a Körös árterében a folyó medrét követve 26 kilométer hosszú túravonalat alakított ki, mely gyalogosan, kerékpárral és lóháton is bejárható. A Hármas-Körös partján horgászhelyeket alakítottak ki.
A torkolattól 5, 6 km-re található a Bökényi duzzasztó. A meder átlagos esése: 10 cm/km A víz átlagos sebessége: 1, 1 km/óra A meder átlagos szélessége: 70 m A víz átlagos mélysége: 3–4 m A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra. Kis-Körös-főcsatorna [ szerkesztés] A mesterségesen kialakított Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul. Nagykereki mellett lépi át az országhatárt, majd Bojt, a Gűrűsszegi víztározó és Váncsod érintése után folyik a Berettyóba. Teljes hossza 37 km, a magyarországi szakasza 10, 8 km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják. Az élővilága gazdag, található benne csuka, sügér, fekete törpeharcsa, domolykó, küsz, karikakeszeg, compó, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, réti csík és vágó csík is. Körös lap - Megbízható válaszok profiktól. Hivatkozások [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kis-Körös (Hozzáférés: 2015. szeptember 11. ) Vízügyi Honlap Hozzáférés: 2015. ) Geographical Names – Kis-Körös-főcsatorna, Hungary (angolul) (Hozzáférés: 2015. )
A Hármas-Körös vize ritkán fagy be teljesen, vagy jéggel rövid ideig borított, így jelentős őszi vonulási és termelőterületet biztosít az európai réceállomány egy részének. Ezen kívül intenzív horgászvíz. Az utóbbi évek kutatásai a hazánkban az elmúlt húsz évben előkerült 69 halfajból kb. 40 fajt mutattak ki. Hármas-Körös elmúlt programjai Kövess minket a Facebookon!
Horgászszívét megdobogtató, sokszor tájképi szempontból is kifejezetten vadregényes részekben sok szakaszuk bővelkedik: a vízsodortól függőlegesre gyalult márgafalak, vízbe csúszott facsoportok, padmalyok, gödrök, padkák, kőszórások, visszaforgók a legjellemzőbb körösi haltartó helyek. A KHESZ hasznosításába tartozó folyóvizeken leggyakrabban horogra kerülő halfajok: Dévérkeszeg, karikakeszeg, bagolykeszeg, laposkeszeg, jászkeszeg, ponty, süllő, kősüllő, csuka, harcsa, balin, sügér, domolykó, márna, bodorka, küsz, ezüstkárász, busa-fajok, durbics- és géb-félék (ritkábban, menyhal, magyar bucó, kecsege, paduc, garda, szilvaorrú keszeg).
Várandósság során a kismamának érdemes különösen odafigyelnie táplálkozására, hiszen az egészségtelen étrend, a túlsúly és a genetika mind megnövelik a terhességi cukorbetegség kialakulásának esélyét, ami akár a magzat életét is veszélyeztetheti. Miért veszélyes a terhességi cukorbetegség? A várandósság alatt fellépő csökkent glükóz-toleranciát minden terhesség során minimum egyszer, a cukorbetegséget több alkalommal szűrik, hiszen a megnövekedett glükóz értékek veszélyeztetik a magzat egészségét. A vércukorszintet az inzulin nevű hormon szabályozza, amelynek a hatékonyságát rontják a placentában termelődő hormonok a terhesség alatt. Ha a hasnyálmirigy nem tud megfelelő mennyiségű inzulint előállítani - és az előállított inzulin sem tudja a hatását kifejteni-, akkor a vércukorszint megemelkedik. Terhességi diabéteszem van - Mit szabad enni, és mit nem?. A problémát minden esetben igen komolyan kell venni, ugyanis kezeletlen esetben a méhlepény idő előtti elöregedését, a magzat elhalását, és koraszülést is eredményezhet. A rizikót jelentősen megnöveli a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az inzulinrezisztencia, illetve ha a családban előfordult cukorbetegség.
Aki már "gyakorlott" cukorbeteg, az tudja, hogy a mintaétrendek elsősorban gondolatébresztésre alkalmasak:) De kezdőként azért csak végig kell nézni néhányat, hogy ki tudd alakítani a saját étrendedet úgy, hogy minden szempontból megfelelő legyen.
5. Feldolgozott, túlfinomított ételek Nemcsak az alapanyag szénhidráttartalma és összetétele, hanem az elkészítésének módja, az étel halmazállapota, a feldolgozottságának mértéke, vagyis a konyhatechnológia is szerepet játszik abban, hogy az adott étel mennyire emeli a cukorszintet. A folyékony állagúak, például a gyümölcslevek, vagy például a pürésített krumpli, a reszelt alma is gyorsabban emelik a vércukorszintet, mint a szilárd ételek. A finomra szitált fehér liszt veszélyesebb ilyen szempontból, mint a durum- vagy teljes kiőrlésű, korpás liszt, és nemcsak a kenyérféleségekben, hanem más, tésztákban, sűrített ételekbe téve is. Jó tudni azt is, hogy a zsírtartalom is befolyásolja ezt a hatást: a magasabb zsírtartalmú ételek (tejes, tejszínes édességek, habart ételek, stb. ) mérsékeltebb vércukor emelkedést okoznak.