A rajtot ezúttal nem pisztollyal, hanem karikás ostorral indította Szuetta Béla kisbíró. A győztesek boldogan vették át Szentirmay Tamástól az önkormányzat sport bizottságának tagjától a szépen csillogó érmeket. Íme az eredmények: Óvodások: 1. Erdős Jázmin, 2. Kakó Lukács, 3. Zoltán Levente. Iskolás lányok: 1. Honti Dorka, 2. Nagy Nikoletta, 3. Lakatos Lili Iskolás fiúk. 1. Kutasi József, 2. Kakó Csongor, 3. Szabó Tüzép Lakitelek – Tüzép telepünkön minden szükséges építőanyagot és kiegészítőt megtalál. » Munkagépeink. Varga Béla Felnőttek: 1. Tamasi Roland, 2. Lakatos Benedek, 3, Fekete Margit, 4, hajas Erzsébet Gratulálunk a győzteseknek és minden résztvevőnek. Jövőre várjuk az újabb jelentkezést. Akik nélkül nem lehet szüreti felvonulást és bált szervezni Szüreti kisbíró és bíróné valamint a csőszfiúk és csősz lányok már 1940-es években a Lakiteleki Torna Egylet által, színjátszással egybekötött nagyszabású szüreti bálakban is voltak. 1980-as években elevenedett fel ismét a hagyomány, ekkor már Csinger Sándorné Klárika szervezésében. Óvodánk nevelőtestülete és szülői szervezete 1992-től rendez szüreti felvonulásokat - Bohács Jenőné főszervezésével - és bálakat.
Az event a hírek felületéről, az event óráról, valamint az Esőerdőben és a Zuhatagon szigetén megjelenő eventbejáratból érhető el. Kérünk mindenkit, hogy amíg nem jelezzük, hogy az event elkezdődött és minden rendben megy, ne arassatok (a felröppenő miatt) és ne ültessétek el az eventnövényt! Javasoljuk továbbá, hogy az event teljesítését ne hagyjátok az utolsó pillanatokra, nehogy valami nem várt technikai problémátok legyen (pl. áramszünet, internetelérés probléma) és emiatt elvesszen az addig elvégzett munkátok. Az event csevegője >> ITT << érhető el. Az event kellékei Az event kellékeinek az ismertetése következik. Event növény: Az adatok 1x1-es területre vonatkoznak. Kelp Érési idő: 07:00 óra Tapasztalatpont: 70 TP Ültethető: Esőerdő, Zuhatagok szigete Kezdő mennyiség: nincs. A kezdőmagok előállítása a malomban történik. Lakatos Tüzép - Tiszakécske. Kategória: event növény Szükséges szint: 21. Bahamarama szint Szükséges: event ablakban lévő feladatok teljesítéséhez. Visszaváltási érték: 5 TP, 5 BTP, 6 CSP Felreppenő: Tengerikókusz Felröppenhet: tenyésztésenként garantáltan kapunk 1 darabot területekről nem röppen fel Ajándékozás: napi ajándékként ajándékozható.
Köszönjük a segítő támogatását a Hegyközségnek a Bacchus borozó, és a Népfőiskola vezetőinek és dolgozóinak. Köszönjük a főzőknek- Faragó Menyhértnek és Briginek, Tényi Krisztiánnak és Szanda Kálmánnak – a finom ebédet. Bali Józsi bácsinak egy birkát köszönhetünk. A kenyeret és a pogácsa nagy részét Radics Istvántól a helyi pék mestertől kaptuk, melyet nagyon köszönünk. A Hetényi Barantások térítésmentes bemutatóját is szívből köszönjük. Szabó Tüzép Lakitelek – Tüzép telepünkön minden szükséges építőanyagot és kiegészítőt megtalál.. Nagyon szépen köszönjük az Anna presszó, a Csillag presszó, az Autós csárda, a Sarok étterem, az Oszkár bár, és a Szeszmenhely tulajdonosainak, hogy fogadták és vendégül látták a felvonulókat. A felvonulás a lakiteleki, tiszakécskei, tiszaföldvári, szentkirályi, nyárlőrinci és a tiszaalpári, városföldi fogatosok, csikósok nélkül nem lett volna sikeres. Hálásan köszönjük, hogy szabadidejükben velünk voltak. A Lakiteleki népdalkör és a Kösöntyű néptánc csoport, a polgárőrök, évek óta nélkülözhetetlen szereplői a felvonulásunknak, köszönjük, hogy az idén is velünk jöttek és szereplésükkel nagyon jó hangulatot teremtettek.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Az eltelt időben bizony nagyon sok lakitelekinek van fényképe és maradandó élménye arról, hogy bíró vagy bíróné, csősz fiú vagy csősz lány volt valamelyik felvonuláson. Szeretnénk összegyűjteni ezeket a fotókat, - megfelelő digitalizálás után természetesen vissza adjuk – és egy szép kiállítás formájában bemutatni mindenkinek. / a fotókat december 15-ig gyűjti Sütő Lászlóné / 2010-ben a szüreti bíró pár Szuetta Béla és felesége Bőszén Mária voltak. A képen kislányuk Blanka is látható. Csősz párok: Virág Viktor Boros Rebeka Vörös István Suller Annabella Barcsa József Varga Réka Németh László Varga Viktória Kresztovoj József Mászáros Etelka Hegedűs Richárd Németh Brigitta Nélkülük a 2010 évi szüreti felvonulás és bál nem jöhetett volna létre. Reméljük egy életre szóló élménnyel lettek gazdagabbak. Köszönjük. Fiatal népzenészek az őszköszöntő napon Bánfi Ádám és Bánfi Dávid tiszaalpáron elő testvérpár először vett rész hagyományőrző napunkon. Ádám tekerőlanton Dávid pedig dobon játszik. Köszönjük a szereplésüket.
A Duna a Volgát követően Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója, amely Közép-Európa déli részének vizeit vezeti le. A németországi Fekete-erdőből ered két patak, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, majd innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig, amelybe egy gazdagon szerteágazó torkolattal ömlik. Breg és Brigach A folyó nevének eredetét az ős-indoeurópai nyelv dānu (jelentése: folyó, folyam) szavából eredeztetik. Érdekesség, hogy a Duna antik neve Ister, amelyet egyes nyelvészek hol ógörög, hol kelta vagy sumér eredetűnek tartanak; utóbbi esetében Istár nevéhez köthető, aki a termékenység istennője volt. Rajna majna duna csatorna keszthely. A Duna a világ "legnemzetközibb" folyója: tíz országon – név szerint Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián, Bulgárián, Ukrajnán és Moldován – halad át, vízgyűjtő területe pedig további hét országot érint. Az országok (a teljes vízgyűjtő terület százalékos megoszlásával): Románia (28, 9%) Magyarország (11, 7%) Ausztria (10, 3%) Szerbia (10, 3%) Németország (7, 5%) Szlovákia (5, 8%) Bulgária (5, 2%) Bosznia-Hercegovina (4, 8%) Horvátország (4, 5%) Ukrajna (3, 8%) Csehország (2, 6%) Szlovénia (2, 2%) Moldova (1, 7%) Svájc (0, 32%) Olaszország (2, 2%) Lengyelország (0, 09%) Albánia (0, 03%) Mivel ilyen sok országon halad át a folyó, mind turisztikai, mind kereskedelmi szempontból jelentős hajóútnak számít.
A környezetvédelemmel mégis gondok akadtak, amikor 1977-ben az Altmühl partja melletti Riedenburg lakói tüntetni kezdtek. 1982-ig folyt vita azon, hogy sérül-e Altmühl környezete a csatorna építésével. A kiutat Reinhard Grebe mérnök jelentette, aki ott élt, rajongott a környezetért, ugyanakkor szeretett volna csatornát is. Ő már 1972 óta részt vett a tervezésben, de ekkor javasolta, hogy nem szabad kiegyenesíteni a folyót és a holtágakat felölteni. Helyette sok nádast, félszigetet, öblöt képzelt el, amelyek megvédik a nagy hajók keltette hullámoktól a vízben élő állatokat. Vita:Rajna–Majna–Duna-csatorna – Wikipédia. Grebe dolgozta ki a környék környezetvédelmi tervét, amely azóta is mintaértékűnek számít a tájépítészetben. A Környezetvédelmi Minisztérium rendeletet hozott, mely szerint az építési alap 5%-át kell a környezetvédelemre fordítani. Grebe 1972–1992 között folyamatosan egyeztetett minden érintettel, hogy olyan megoldások szülessenek, melyek mindenkinek megfelelőek. Ő mondta, hogy 5 évig veszekedtek, majd 15 évig vitáztak és a vita alakította ki a tökéletes megoldást.
Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó kialakulása a pliocén időszakban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat - kelet irány helyett észak - dél irányban folyt itt. Rajna majna duna csatorna en. Csak a pleisztocén időszakban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén időszak végén jött létre. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992 -es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987 -ben elérte a 100 millió tonnát.
A 20. században a folyam fölső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bős–nagymarosi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. Rajna-Majna-Duna-csatorna — Google Arts & Culture. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti. A Duna a világ "legnemzetközibb" folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. Földrajza A folyó szakaszai A Duna forráskútja (Donauquelle) A Duna meglehetősen hosszú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Alapvetően (mint minden folyót) a Dunát is három szakaszra lehet bontani, a Felső-, a Középső- és az Alsó-Dunára.
Az 1992-ben befejezett Rajna–Majna–Duna-csatorna kiépítésének köszönhetően a Duna részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól egészen a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Duna szakaszai A Duna teljes hossza három szakaszra osztható: 1. felső szakasz – a forrástól a Dévényi-kapuig (Szlovákia) 2. középső szakasz – a Vaskapuig (Románia) 3. alsó szakasz – a Vaskaputól a fekete-tengeri torkolatig. Rajna–Majna–Duna-csatorna - Hungarian Wikipedia. A felső szakaszon a leggyorsabb a Duna sodrása, és a vízszint jelentős esése is jellemző erre a területre. Partjainál lebontja a kőzeteket, és mélyíti medrét, a keletkezett hordalékot pedig továbbszállítja. A középső szakaszon a folyó sebessége lecsökken, az alsó szakaszon pedig már szinte észrevehetetlen a folyása, és kis esésű. Számokban: a vízszint esése a Felső-Dunán Pozsonytól Bősig igen nagy, 30-40 cm/km, Gönyű és az Ipoly-torok között 8-12 cm/km, innen Paksig 7-10 cm/km, Paks alatt pedig kb. 5 cm/km. A Duna torkolatánál – amelyet Duna-deltának is szokás nevezni – már szinte állóvízzé alakul, lerakja az összes hordalékát, ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.