Igényekre szabva A Várszínház épülete 1787 óta szolgált kisebb megszakításokkal színházként, nem is lehetne annál megfelelőbb játszóhelyet találni – gondolhatnánk. Ezzel szemben az igazság az, hogy az egykori Karmelita kolostor épületét eredetileg nem színháznak tervezték, ezért csak jelentős kompromisszumok árán lehetett erre a célra használni. A Nemzeti Táncszínházat igazgató Ertl Péter így azzal a kijelentéssel kezdte: "A táncművészet saját, önálló játszóhely után kiállt. Millenáris park nemzeti táncszínház 2020. Ezt a hangot elvihetjük magunkkal". Az igazgató megerősítette korábbi, a Várszínházból való kiköltözés után elmondott nyilatkozatait, hogy a Nemzeti Táncszínház értéke nem az épületben, hanem a fellépő művészek előadásmódjában és az ott dolgozók professzionalizmusában rejlik. Ertl szerint azonban az utóbbi időszak megmutatta, borzasztóan nehéz saját játszóhely nélkül dolgozni, hiszen minden egyes előadás megszervezése hatalmas terhet jelent az intézmény számára. Az új épülettel azonban a Táncszínház hatékonyabban fogja tudni képviseli azt a vállalását, hogy összefogja a hazai táncszakmát, hogy bemutassák hagyományait és elősegítsék fejlődését.
Ezeknél szerencsére megmaradhattak az egykori épület felülvilágítói, amelyeket a nagyteremnél értelemszerűen nem tartottak meg. A hófehér falak és a rácsos ablakok miatt olyan érzésem volt, mintha csak egy Bauhaus épületben járnék. Persze korántsem egyszerű térről van itt sem szó. Mint Ertl Péter, a színház igazgatója elmondta, több rétegű, speciálisan kialakított fapadló van például, hogy a próbákon is kíméljék a táncosok ízületeit. Az egyik teremben pedig különleges tartóelemek vannak a mennyezeten, hogy a felfüggesztéseket is el lehessen gyakorolni. Az előcsarnok akár előadótérként is használható, ahol a lépcső a nézőtér Galéria: Elkészült a Nemzeti Táncszínház (Fotó: Hlinka Zsolt / Nemzeti Táncszínház) Az épület összességében igen mutatós lett, és a sok kísérleti elem ellenére látszólag szépen kivitelezett. Mivel gazdája is van, remélhetőleg nem jut elődje sorsára. Millenáris park nemzeti táncszínház 3. Veszélyt egyedül a vendéglátóipari egység elhatalmasodásában, a terület "elerzsébetteresedésében" érzek. Vagyis, hogy a külső lelátón egy idő után nem előadások lesznek, hanem az utolsó négyzetcentimétert is beasztalozzák a földszinten.
Az átépítés után az épület helyzete és kialakítása folytán a park meghatározó központi elemévé válik. Az ipari épület eredeti funkciójából fakadóan meglehetősen zárt, optimális hely a nagy előadóterem és a kapcsolódó funkciók elhelyezésére. Az épület belső elrendezésénél elsődleges szempont volt a nagyfokú flexibilitás, az előcsarnok és a nagyterem rendezvények megtartására is alkalmas módon való szerkesztése, az előcsarnoki és nagytermi rész összenyithatóságát is biztosítva, melyekkel az épület gazdaságos működtetését fokozni lehet (színház, rendezvények, vacsorák, koncertek stb. Millenáris park nemzeti táncszínház video. ). Alapvető cél volt az épület és a park vizuális kapcsolati intenzitásának növelése. Ennek érdekében egy új előcsarnokkal lett kiegészítve az épületet, amely transzparens, nyitott, a meglévő csarnoképület és a park közti intenzív kapcsolatot biztosító többfunkciós tér. Olyan átmeneti tér, amely mindig élő, nyüzsgő, invitáló publikus piazza.
(Azt azért ő is megjegyezte, hogy küzdött az egykor műemléki védelem alatt álló csarnokért, de az sajnos elesett. ) Mindenesetre bízik benne, hogy újra olyan reneszánsz felvirágzás indulhat a területen, mint amilyen a park megnyitásakor volt. Na de vissza az új előcsarnokhoz, ami a szabadtéri színpad helyén épül. Az biztos, hogy igazi, színházhoz méltó főhomlokzatot kap az épület, zobokisan félrecsapott tetővel. Nemzeti Táncszínház. Az anyaga még nem dőlt el, majd kiderül, mennyit bír a büdzsé. Ahogy fogalmazott, ebbe a tetőbe úgy van belecsöppentve egy kamaraterem, mint a Danone-reklámban az eper a joghurtba. A nagyterem még nagyobb lesz, vagy legalábbis jobban kihasználható. Nem lesz éles határ a nézőtér és a színpad között, legalábbis ha nem akarják, akkor nem. Lehet egyterű, vagy lejtős nézőterű egyik vagy akár mindkét irányból, ha kell divatbemutató helyszínné alakulhat kifutóval, vagy konferenciateremmé, de filmet is lehet vetíteni benne. Tisztára mint egy Pom Pom a Barba Papa fején. Fontos, hogy minél több napon ki lehessen használni a teret, akkor is, amikor épp nincs táncelőadás.
A rajzjelek elforgathatók vagy tükrözhetők, ha ezáltal az értelmük nem változik meg. A szabványban ábrázolt helyzet betartása nem kötelező. A vezetők rajzjeleinek ábrázolásához különböző vonalvastagságok alkalmazhatók. A legtöbb rajzjel információval kiegészíthető. A további alkatrész-jelöléseket a megfelelő szabványban találhatjuk meg. Lükő István: Villanyszerelő szakrajz és rajzolvasási példatár (Műszaki Könyvkiadó, 1985) - antikvarium.hu. A megfelelő szabvány hivatkozási számát pedig megkereshetjük az interneten a Magyar Szabványügyi Testület honlapjának keresőjében. A különböző ellenállások szabványos jelöléseit az MSZ IEC 617-4:1993 (Villamos rajzjelek. Passzív alkatrészek) nevű szabványban találhatjuk meg. MSZ IEC 617-4:1993 szabvány első oldala Az ellenállás általános jelölése Az ellenállás egyéb alakja Változtatható értékű ellenállás Feszültségfüggő ellenállás Változtatható értékű ellenállás mozgó érintkezővel Megszakított ellenállás mozgó érintkezővel Potenciométer mozgó érintkezővel Potenciométer állítható szabályozással Két állandó leágazású ellenállás Sönt Széntárcsás változtatható értékű ellenállás Fűtőtest A rajzjel a rajzokon vagy egyéb dokumentációkon a gyakorlatnak megfelelően alkalmazott ábra vagy jel, az eszköz, a tulajdonság vagy a fogalom ábrázolására.
Kapcsolási rajznak nevezzük azt a grafikus ábrázolást, amelyben a villamos eszközöket rajzjelekkel, esetleg egyszerűsített szerkezeti rajzokkal helyettesítjük. A kapcsolási rajzból felismerhető az egyes eszközök közötti villamos kapcsolat, és a kialakított áramkör működése is leolvasható. Az elektrotechnikai rajzokon alkalmazandó rajzjeleket az MSZ IEC 617 jelű szabványsorozat tartalmazza. A rajzjel a rajzokon vagy egyéb dokumentációkon a gyakorlatnak megfelelően alkalmazott ábra vagy jel, az eszköz, a tulajdonság vagy a fogalom ábrázolására. Szoftver a villamos rajz ingyen. MSZ IEC 617 szabvány első oldala A rajzjelek nagysága olyan, hogy jól olvashatóak és egymáshoz viszonyított méreteik szerint megfelelőek legyenek. A rajzjelek úgy vannak kialakítva, hogy a csatlakozóvonalak közötti távolság egy meghatározott arányszámnak a többszöröse. Az arányszám többszöröse úgy választandó meg, hogy elegendő hely maradjon a csatlakozópontok szükség szerinti megjelölésére. A rajzjelek nagyítása vagy kicsinyítése esetén azok méreteinek viszonylagos arányát meg kell tartani.
Átfogó könyvtárakat és eszközöket tartalmaz, amelyek segíthetnek a vezérléstechnikai feladatok automatizálásában és a termelékenység növelésében. Automatizálhatja az olyan gyakori műveleteket, mint az anyagjegyzékek generálása és a PLC I/O rajzok létrehozása. Forrás: Vissza a főoldalra: Lakberendező, lakberendezés, háztervezés Partnereink: Célgép tervezés Egyedi gép tervezés Képszerkesztés Vegán pénztárca Parafa pénztárca
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem