Utolsó frissítés: 2022. 02. 21.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
következőkben összefoglalom, hogy szerintem hogyan lehetne ezeket a trükköket kikerülni: 1. Szigorúbb szabályozás a sajtóhelyreigazítás elhelyezése – azt gondolom, hogy ahogy a tv-ben is meghatározott időpontban kell a sajtó-helyreigazításokat, illetve a műsorszünet-büntetéseket betartani, úgy online lapoknál is ez lenne a minimum. Ha egy hamis cikk a szalagcímen szerepelt, akkor a helyreigazítás legalább ugyanannyi ideig legyen az adott oldal szalagcímén. Sőt, még messzebb elmegyek: én azt mondanám, hogy kb. kétszerannyi ideig kellene a szalagcímen megjelennie a helyreigazításnak, mint ameddig az eredeti kinn volt. Az úgy elvenné az online lapok szerkesztőinek kedvét a hamis cikkektől. 2. Az oldal működésének ideiglenes megszüntetése – egy hasonló megoldás, mint a televíziós műsorszünet, itt is megoldás lenne. Abban mondjuk nem vagyok biztos, hogy online világban ez jogilag és gyakorlatilag kivitelezhető-e úgy, mint a televízióban. BH 1995.3.168 - Adózóna.hu. De ha van rá lehetőség, akkor megtenném azt, hogy az oldal ideiglenesen leáll és bármelyik cikknél, ha valaki rákattint, csak a sajtóhelyreigazító közlemény jelenik meg.
Alapvető szabályok 2011. január 1-től módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai: korábban a Ptk. rendelkezett a kérdésről, azonban szabályozása – némi változtatással – átkerült a "Médiaalkotmánynak" becézett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. Sajtó helyreigazítás jogszabály kereső. évi CIV. törvénybe. Az új törvény legfontosabb újítása az, hogy kiterjeszti a helyreigazítás alkalmazási körét az internetes médiatartalmakra is. Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A sajtó-helyreigazítás alapvetően a jó hírnév sajtó útján történő megsértésének speciális polgári jogi szankciója, melynek létét a tömegtájékoztatási eszközök útján elkövetett jogsértések különös szerepe indokolja.
416. §), bár itt lehet kérni a felfüggesztést. Tegyük fel, hogy a sajtószerv érvelése meggyőzi a Kúriát, ekkor a legfőbb bírói fórumnak 60 napja van a döntésre, amit ha teljesen kihasznál, az eredeti közleményhez képest 195 nap telik el. Az általam vizsgált ügyben a helyreigazítandó és a helyreigazító közlemény megjelenése között 127 nap telt el, vagyis sikerült tartani a törvényi határidőket, és nem került az ügy a Kúria elé – ugyanakkor négy hónap így is eltelt, amelybe belefért egy EP-választási kampány is, ahol a sérelmezett közleménynek járulékos következményei is lehettek. Dr. Molnár Judit - Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy indokolt-e ilyen tág határidőket engedni a sajtó-helyreigazítási eljárásokban, vagy esetleg lehetne szorosabb intervallumokban gondolkodni. A hazai sajtójogi szabályok korábban – az internet előtti korban! – lényegesen feszesebb tempót diktáltak. Mérlegelni szükséges természetesen azt is, hogy a más jogterületekről ismert notice-and-take-down eljárás mennyiben jelentené a véleménynyilvánítás korlátozását, hiszen a helyreigazítás iránti kérelem ekként is előterjeszthető lenne, és semmi nem indokolja, hogy ennek előterjesztésére 30 napja legyen az érintettnek, miként az sem indokolható, hogy a törvényszék előtti eljárásban 15-15 napos határidők legyenek.
A sérelmet szenvedett fél úgy védheti meg a legjobban jó hírnevét, becsületét, ha lehetősége van a válaszadásra, mégpedig ugyanazon közönség előtt, amely a hamis tényállításról is értesülhetett. A sajtó-helyreigazítás alkalmazása azonban nem követeli meg azt, hogy a közlés valóban sértse valakinek a jó hírnevét: a felelősség megállapításához elegendő, ha a közlés valótlan, hamis. Sajtó helyreigazítás jogszabály alapján. Vagyis a sajtó-helyreigazítás intézménye kifejezi azt az igényt is, hogy a sajtó ne állíthasson következmények nélkül hamis tényeket, és a közönség megfelelő, torzításoktól mentes tájékoztatást kapjon. Sajtó-helyreigazítás csak tényállításokkal szemben kérhető, sérelmezett vélemények sajtó általi közzététele esetén tehát nem alkalmazható. A sajtó-helyreigazítás objektív szankció, vagyis független az érintett sajtószerv felróható magatartásától. Bírói gyakorlat A bírói gyakorlat számos kérdésben ad eligazítást sajtó-helyreigazítási ügyekben. Sajtó-helyreigazítási igény esetén a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni.
De szerinte ezeknek az embereknek lehetőségük van arra, hogy akár felnőttképzés keretében most elvégezzék az általános iskolát, és ha valaki szellemileg friss és értelmes, akkor ez nem fog kihívást jelenteni neki. Megjegyezte, ezeket a kérdéseket a jogosítvány esetében is fel lehet tenni.
A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal elveszítse helyreigazító, szankciós jellegét. Sajtó-helyreigazítási eljárás A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. Lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben. Lineáris médiaszolgáltatás esetében nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban. A fenti határidőkön kívül – melyek a Médiaalkotmányban találhatóak – a sajtó-helyreigazítás eljárásjogi szabályait a Polgári perrendtartás tartalmazza. Sajtó helyreigazítás jogszabály kötőszó. A sajtó-helyreigazítás különleges eljárás keretében történik, vagyis a polgári perek általános szabályai bizonyos eltérésekkel alkalmazandóak rá.
A cikket – és a helyreigazítást egyben – itt olvashatjátok. De vajon ez egy normális helyreigazítás? Biztos így kellene ennek kinéznie? Egyáltalán mit ír elő a törvény? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a következő cikkemben! Hogy szól a jogszabály?