A Lillafüredi függőkertek 100 éves múltra tekintenek vissza, a Palotaszálló építési munkáival egyidőben alakították ki. A sok csodálatos látnivalót kínáló Lillafüredet vétek lenne elhagyni a függő kertek és József Attila emlékművének megtekintése nélkül. A hangulatos függőkertben csodálatos virágos teraszokon sétálhatunk, amely végén az Anna-barlang bejáratához jutunk. Útközben megcsodálhatjuk József Attila szobrát is, a költő itt írta híres Óda című versét 1933-ban. József attila óda születése. Lillafüredi függőkertek A függőkertek egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszer, amit a Palotaszálló építési munkálatai alatt alakították ki az 1920-as, 1930-as években. A kertet 2012 és 2014 között megújították, így minden évszakban páratlan látványt nyújt. A szálló építésekor elterelték a Szinva patakot, és létrehozták Magyarország legmagasabb vízesését. A 20 méter magasból "lezúduló" patak különösen nagyobb esőzések után, hóolvadáskor, valamint a téli fagyok esetén a leglátványosabb. A Palota szálló és függőkertek 1942-ben A függőkert hat teraszán kilenc állomáshelyes tanösvény vezet végig.
Szombaton tartották a Portugál című előadás bemutatóját a József Attila Színházban. A darab rendezője, Lengyel Ferenc korábban a Katona József Színházban húsz éven át alakította Retek szerepét, most azonban Bece alakjára helyezte a hangsúlyt. József attila oda vers szöveg. A drámaiság és vígjátéki elemek egyensúlya, úton levés és "visszagurulás" örök körforgása, a közösség segítő ereje – ezek állnak az új rendezés középpontjában. A József Attila Színházban március 19. óta látható Lengyel Ferenc rendezésében a Portugál című előadás. A "katonás" változatot több mint 150 000 néző látta 1998 és 2018 között, Lengyel Ferenc maga is aktív részese volt Retek szerepében a nyilvánvaló sikernek, hiszen a Portugál lett a legjátszottabb színdarabja a Katona József Színháznak 423 előadással. Miközben egyértelműen megkerülhetetlenné vált a korábbi verzió, és a rendezőben is kitörölhetetlen nyomokat hagyott, hogy húsz éven át részese volt a darab világának, és érezhetően tisztelettel nyúl hozzá a "kanonizált" elődhöz, a sikerreceptre, 21-re lapot húz Lengyel Ferenc, hogy megtalálja a műben a korábbiaktól eltérő nézőpontokat, hangsúlyokat.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt – ez az elmulás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem leszünk! …" – megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős – az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok – minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel – mai magyarok! … Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. József attila óda mellékdal. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. 1936. június József Attila: Bukj föl az árból Ijessz meg engem, Istenem, szükségem van a haragodra.
Mint leszögezte, a totalitárius rendszerek kialakításáról, a háborúban való cinkosságról és a magyar emberek akaratának sajnálatosságáról szóló nyilatkozatok elfogadhatatlanok. Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát – közölte, azt is kiemelve, hogy mindezek világossá és érthetővé tétele érdekében ma reggelre a Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérettük Ukrajna budapesti nagykövetét. Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán
Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain és gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain! Hullámzó dombok emelkednek, csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak gyárak, sürög millió élő állat, bogár, hinár, a kegyetlenség és a jóság; nap süt, homályló északi fény borong – tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság. 5 Mint alvadt vérdarabok, úgy hullnak eléd ezek a szavak. A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd. De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált – Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba! … (Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Óda-József Attila-Könyv-Nap-Magyar Menedék Könyvesház. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem. ) 6 (Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg!
A Mi Hazánk 6. 57 százalékon áll. 50 százalékos feldolgozottság: 88 körzetben vezet a Fidesz 50 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz 88 egyéni körzetben vezet, míg a baloldal 18-ban. 89 körzetben vezet a Fidesz Az egyéni körzetekben 41, 19 százalékos feldolgozottság mellett 89 körzetben vezet a Fidesz-KDNP. Továbbra is nagy fölénnyel vezet a Fidesz listája 28, 08 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz listája 59, 32 százalékon áll, míg a baloldal listája 29, 44 százalékon. Koncz Zsófia is szinte megnyerte a körzetét Koncz Zsófia, a Fidesz jelöltje 58, 31 százalékon áll 43 százalékos feldolgozottságnál, tehát gyakorlatilag megnyerte a szerencsi körzetet. Lezsák Sándor is győzött Lezsák Sándor, a Fidesz-KDNP jelöltje 30 százalékos feldolgozottságnál gyakorlatilag megnyerte a választókerületét. Vezet Szatmári Kristóf is Budapesten 47-42-re vezet Szatmári Kristóf, a Fidesz jelöltje a 16. kerületben a baloldal jelöltjével szemben 25 százalékos feldolgozottságnál. Agresszív hajléktalanok, mocsok és padokon szexelő emberek Ferencvárosban – Videó!. 1 7
S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt – néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. 2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk – ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. 3 Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz.
Egy táncoló rózsaszín szőrű, udvarias, kalapot emelő párduc mindenki figyelmét felkelti. A brit eredetű történet bejárta az egész Földet. Kezdetben a Rózsaszín párduc rajzfilmként indult, majd túlnőtte a brit piacot és Amerikában is szerencsét próbált. Zenéjét meghallva mindenkinek Jacques Cluso é az ő rózsaszínpárduca jut eszébe. Rózsaszín párduc – A rajzfilm 1967 és 1980 között készült ez a rózsaszín sztori. A történetet Blake Edwards álmodta meg, mely egy rabló párducról szól, aki folyton keresztbe tesz egy apró ideges kis rendőrnek. Történetük ezernyi kalandon átível, míg a rablások, letartóztatások, szökések váltogatják egymást. A néma mesefilm aláfestő zenéjét Henry Mancini egy olasz zenész tette fülbemászóvá. Magyarországon 1987-ben vetítették először az első két évad 15 részét. A rajzfilmet olyanok szinkronizálták, mint Mikó István és Bitskey Tibor. Rózsaszín párduc – Sorozat A rajzfilm ihlette filmes sorozat valódi színészekkel, 11 részből áll. A történetben a Rózsaszín párduc egy gyémánt, amit rejtélyes körülmények között folyton elrabolnak, vagy veszélyeztetik épségét.
Egy Santa Monica-i kórházban, 88 éves korában, tüdőgyulladás szövődményei következtében elhunyt Blake Edwards, az Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany's) és a Rózsaszín párduc-filmek rendezője, forgatókönyvírója, producer. Halálos ágyánál ott volt felesége, Julie Andrews színésznő és családjának több tagja. A távozását megelőző hónapokban Edwards két Broadway-musicalen dolgozott. Az egyik egy Rózsaszín párduc-filmen alapult, a másik, Big Rosemary címmel, eredeti, önálló alkotásnak készült, az alkoholtilalom alatt játszódó cselekménnyel. Edwards harmadik generációs filmes volt. Nagyapja J. Gordon Edwards a némafilmek korának volt neves rendezője, apja, Jack McEdwards – ez a család valódi neve – pedig ismert hollywoodi segédrendező és gyártásvezető volt. Blake Edwards alkotásaiban olyan, világklasszissá vált filmcsillagok szerepeltek, mint Jack Lemmon, Audrey Hepburn, Tony Curtis, Peter Sellers, Dudley Moore, Lee Remick, vagy Julie Anrews, akivel 42 éven át élt házasságban. Noha névjegyét több műfajban is letette az asztalra, reputációt alapvetően a vígjátékban vívott ki magának, főleg ha azt keserédes romantikával fűszerezte, mint az Álom luxuskivitelben című filmben, vagy mélabús groteszkkel, mint a Rózsaszín párduc-sorozatban.
The Pink Panther Strikes Again Az 1970-es években a United Artists stúdió két legfontosabb franchise-a a James Bond-sorozat és Blake Edwards Rózsaszín Párduc -filmjei voltak. Mivel a 007-es ügynök 1974 és 1977 között ideiglenesen távol maradt a moziktól, a Peter Sellers által alakított ügyetlen Clouseau felügyelő a UA hierarchiájában is ideiglenesen az első helyre lépett elő. A hetvenes évek közepén zsinórban több Rózsaszín Párduc -mozi is készült, annak ellenére, hogy a sorozat címét adó gyémánt erre az ötödik részre már gyakorlatilag teljesen eltűnt a sorozatból. A Rózsaszín Párduc újra lecsap más szempontból is érdekes, ugyanis ebben a filmben gyakorlatilag elmosódik a határ a Bond- és a Párduc-filmek között: Clouseau felügyelő nemzetközi összeesküvésbe keveredik, és egy, a világot leigázó őrülttel kell megküzdenie. Az ötödik rész elején a Herbert Lom által alakított Dreyfus exfőfelügyelő egy elmegyógyintézetből szabadul, a francia nyomozóval közös korábbi kalandok ugyanis teljesen megőrjítették.
magyarul beszélő, angol-amerikai vígjáték, 104 perc Douvier, a nagyhatalmú üzletember, és nemzetközi drogbáró megunja a szeretőjét. Mivel attól tart, hogy Simone elárulja őt, ezért a lánynak meg kell halnia. Clouseau felügyelő, mint rendesen, most is véletlenül keveredik bele az ügybe: önhibáján kívül megmenti Simone életét. Pedig jobban tenné, ha a sajátjára vigyázna, ugyanis ezek után Douvier őt is el akarja tenni láb alól. Ettől kezdve Clouseau élete tele van izgalmakkal. Kirabolják, női ruhába bújtatják, majd lepuffantják és miután halottá nyilvánították, részt vehet a saját temetésén egy csinos papi reverendában. Rendezte: Blake Edwards, Szereplők: Peter Sellers, Herbert Lom, Burt Kwouk, Dyan Cannon, Robert Webber, Tony Beckley, Robert Loggia, Paul Stewart, André Maranne, Graham Stark, Alfie Bass, Sue Lloyd, Danny Schiller, Douglas Wilmer, Ferdy Mayne, Charles Augins, Irvin Allen, Robert LaBassiere, John Wyman, Lon Satton, Rosita Yarboy, Keith Hodiak, Pepsi Maycock