Kék cinege A kék cinege éneke Természetvédelmi státusz Nem fenyegetett Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Cinegefélék (Paridae) Nem: Cyanistes Faj: C. caeruleus Tudományos név Cyanistes caeruleus ( Linnaeus, 1758) Szinonimák Parus caeruleus Elterjedés A kék cinege elterjedési területe egész éves telelőhely Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Kék cinege témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kék cinege témájú médiaállományokat és Kék cinege témájú kategóriát. Cinke költöző madár. A fiókák eleinte csupaszok és vakok Fészekodúból kitekintő fiatal madár A kék cinege, sokszor becézően kékcinke (Cyanistes caeruleus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja.
Jegyei Az őszapó (Aegithalos) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának névadó neme ez egyes szerzők szerint 5–20 fajjal, számos alfajjal. Törzse rövid és zömök, meglehetősen apró. Mindössze 14 cm hosszú. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge. Hosszú, erősen lépcsőzetes farka enyhén villás. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. Cinege költöző madár – Dokumentumok. Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől. Némelyiknek a fején fekete sáv húzódik, de van teljesen fehér is, ez teljesen független a nemtől. Előfordulhat, hogy hosszú faroktolluk el van görbülve, de ez csak a tojóknál látható. Ennek oka az odúban tartózkodás, hiszen a hosszú farktoll nem fér el, így egy kissé meghajlik. Elterjedése Az őszapó egész Európában és Ázsia mérsékelt övében költ. Földrészünkön csak Skandinávia északi részéről és Szardíniáról hiányzik. Hazánkban, a fátlan területek és a nagy kiterjedésű mezőgazdaságilag művelt területek kivételével, mindenütt fészkel.
Kopogtat a fák mellén, meg a hátán és hallgatózik, töpreng. Furcsa látvány. Szerszáma is van hozzá, jókora. Most a nagy fűzfa hívta orvosául, mert észrevette, hogy lombja sárgul. Megkopogtatja őt a csudadoktor, hallgatja és sóhajtoztatja sokszor. A baj okával máris ismerős, de hát nem tud segítni. Itt az ősz! Cinege Czóbel Minka: Három fehér hattyú Három fehér hattyú Egymás után halad, Esti szürkületben, Árnyékos sötétben Sötét fenyük alatt. Három sötét holló Reggeli napfényben, Harmatos fövényen Ezüst füzek alatt. Sárosi Árpád: Száll a madár Alig egy nesz a fák között, A hegy felől csak egy sugár. Miért nem jönnek a madarak?. Ha szól az első életriadó: Nem marad nyugton a madár. Áldás, imádság, köszönet, Mit elzeng fészke peremén: "Legyen kenyér, még mára is legyen! " Ébred a gond is komor-feketén. És száll a remegő madár, A zsarnok élet kergeti. Gondolj reá uj bőségek Keze: Öt éhes fia van neki! Gém. szép őszi kép Pósa Lajos: Madárszárnyak Vándor, állj meg! az ég harsan. Hova mennél a viharban? A sötét, vad éjszakába' Szól az orkán orgonája, Záporesőt ont a felhő, Recseg-ropog, zúg az erdő.
IGAZ például a négyzetet is fel lehet bontani az egyik átlójával 2 darab derékszögű háromszögre, ezek a derékszögű háromszögek viszont maguk is tengelyesen szimmetrikusak, hiszen egyenlő szárúak. Ha egy négyszög tengelyesen szimmetrikus, akkor van két egyenlő szöge. IGAZ a szimmetriatengely legfeljebb 2 csúcson haladhat át, tehát mindenképp van 2 olyan csúcs, ami nem a szimmetriatengelyre esik. Ez a két csúcs a szimmetria miatt tükrözéssel egymásba vihető, így meg kell egyezni a csúcsnál lévő szögeknek. Ha egy háromszögnek van szimmetriatengelye, akkor van két olyan oldala amelyek egyenlő hosszúak. IGAZ ha egy háromszögnek van szimmetriatengelye, akkor az legalább egyenlőszárú háromszög (speciális esetben szabályos háromszög)
a(z) 266 eredmények "tengelyesen szimmetrikus négyszögek" Négyszögek Csoportosító Általános iskola 7. osztály 8. osztály Matek Lufi pukkasztó 6. osztály Szerencsekerék 5. osztály Doboznyitó Párosító Matek
A négyzet tengelyesen szimmetrikus az átlóira illeszkedő egyenesekre és az oldalfelező merőlegeseire, illetve középpontosan szimmetrikus az átlók metszéspontjára nézve. Forgásszimmetrikus is: ha e pont körül ${90^ \circ}$-kal elforgatjuk, a négyzet nem változik. A rombusz tengelyesen szimmetrikus az átlóira, és középpontosan szimmetrikus az átlók metszéspontjára nézve. Ez is forgásszimmetrikus, az átlók metszéspontja körüli ${180^ \circ}$-os forgatásnál invariáns. Az ábrán látható paralelogramma tengelyesen nem szimmetrikus, de középpontosan szimmetrikus az átlók metszéspontjára nézve, és forgásszimmetrikus is: ugyanezen pont körüli ${180^ \circ}$-os forgatásnál invariáns. A szabályos háromszög és a téglalap tengelyes és forgásszimmetriával is rendelkezik − mindkettő szimmetriatengelyei az oldalfelező merőlegesek. A szabályos háromszög forgásszimmetriája a középpont körüli ${120^ \circ}$-os elforgatás során tapasztalható. A téglalap forgásszimmetrikus, az átlók metszéspontja körül ${180^ \circ}$-kal forgatva változatlan marad.
Tengelyesen szimmetrikus négyszögek
Kapcsolat:
Definíció alapján az érintőnégyszögnek van beírt köre, melynek középpontja az érintőnégyszög szögfelezőinek közös metszéspontja. Érintőnégyszögek-tétele: Egy konvex négyszög akkor és csak akkor érintőnégyszög, ha szemközti oldalainak összege egyenlő. Egyik irány: Ha egy négyszög érintőnégyszög, akkor szemközti oldalainak összege egyenlő. Bizonyítás: Ismert, hogy egy körhöz külső pontból húzott érintő szakaszok hossza egyenlő, így: AH = AE, BE = BF, CF = CG, DG = DH. Ha a megfelelő szakaszokat összeadjuk, akkor az oldalakhoz jutunk: (AH + HD) + (BF + FC) = (AE + EB) + (DG + GC) = AD + BC = AB + DC Másik irány: Ha egy konvex négyszög szemközti oldalainak összege egyenlő, akkor az érintőnégyszög. Bizonyítás: Ha a négyszög deltoid: A konvex deltoidnak van beírható köre, mert a tengelyes szimmetria miatt szögfelezői egy ponton haladnak át, és ez egyenlő távolságra van mind a négy oldaltól. Ha a négyszög nem deltoid: Ebben az esetben vagy mind a négy oldal különböző hosszúságú, vagy legfeljebb két szemközti oldal egyenlő hosszú, és a másik kettő egyike ezeknél nagyobb, a másik kisebb.