Mátrafüred 949 lakosú község, Gyöngyös közigazgatási része. Hegyvidéki üdülőhely és kirándulóközpont. Palóc néprajzi gyűjtemény, strandfürdő és a Nagy Sás-tó sportolási lehetőségekkel várja az idelátogatókat. Mátrafüred határában a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén 471 méter magasságban található Bene várának romja. Zalakaros környéki várak kastélyok. A vár nevét feltehetően Bene vitéztől kapta, aki Árpád fejedelem Edömér nevű vezérének unokája volt és pogány földvárat épített a Benevár-bércen. A tatárjárás során elpusztult kezdetleges földvár helyén Csobánka ispán épített új kővárat, mely nemzetségének székhelye lett. A 14. század elején ez volt az egész Mátra vidékének legkorszerűbb erődítménye. A Csobánka család tagjai Csák Mátéhoz csatlakoztak Károly Róbert király ellenében, közülük Dávid a rozgonyi ütközetben életét is vesztette. Ezért a király 1327-ben megfosztotta a Csobánkákat minden birtokuktól, és Benevárat a Szécsényi család ősének, Tamás ispánnak adta. A vár egészen 1424-ig a Szécsényi család kezén volt, amikor a király szerezte meg.
Változások a Kis-Balaton madárvilágában 4. Természetvédelem a Kis-Balaton területén Ördög Ferenc: A Karos helységnév eredete Vándor László: Zalakaros és környékének története az ősidőktől a török kor végéig I. Az ősidőktől a honfoglalásig II. Karos a középkorban A kezdetek. A magyar honfoglalástól 1254-ig Karos királyi birtok (1254-1355) Karos az óbudai prépostság birtokában (1355-1566) III. Karos határfalu a török birodalom szélén A kiskomára vár védőszárnyai alatt (1566-1664) Karos küzdelme a túlélésért (1664-1690) Jegyzetek Halász Imre: A település utolsó két évszázada A kontraktusok évtizedei Zalakaros 1848 után Szőlő és bortermelés Zalakaros a 20. században Kerecsényi Edit; Zalakaros népi értékei 2. Zalakaros földrajzi nevei 3. A, pajtáskertes" gazdálkodás emlékei 4. Zalakaros környéki várak ppt. Építkezés. A lakóház és berendezése 5. A régi szőlőhegyi hajlékok, a pincék 6. A karosa és a Zalakomár környéki népviselet alakulása az 1850-es évektől I. A női viselet 1. A viselet kb. az 1890-es évekig 2. A viselet változása az 1890-es évektől az I. világháborúig 3.
A Bene feletti hegygerinceken kilátók (Kozmáry-kilátó), a völgyekben forrásfoglalások, menedékházak, pihenőhelyek épültek. Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hideg vízű fürdőjére utalva, Ótátrafüred mintájára. Ebben az évben már működött első fürdője. A 20. század első évtizedében már több szálló üzemelt a településen, majd 1908-ben kiépült a Gyöngyös‑Parád kocsiút is. Az első komolyabb fejlesztést Puky Árpád polgármester szorgalmazta, aki Warga László műszaki főtanácsossal elkészíttette a település rendezési tervét: ekkor alakult ki Mátrafüred mai arculata. A falut a trianoni békeszerződés után fedezték fel és "foglalták el" az üdülők. Így az 1920-as évek végére már számos villa épült. Ezekben az időkben kezdték el a falu határában elterülő Sás-tó rendbetételét is. 1923. június 5-én megindult a Gyöngyös–Mátrafüred kisvasúti vonalon a forgalom. Balaton környéki látnivalók. Ez a vonal csatlakozott a Mátrát behálózó keskeny nyomközű vasúthálózathoz. A hálózat első szakaszait már az 1906-os években elkezdték építeni 600 mm-es nyomközzel.
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1957-1990 (Községi Búzakalász Mgtsz alapszervezet) 2. 5. Arany János KISZ Alapszervezet 2. 6. KISZ-Alapszervezet, Behiákpuszta 2. 7. úttörő (kisdobos) csapat 2. 8. MSZMP Alapszervezet, SZOT Gyógyüdülő 2. 9. KISZ Alapszervezet, SZOT Gyógyüdülő 308 2. 10. MSZMP Alapszervezet, Gyógyfürdő... 2. 11. Deák Ferenc KISZ Alapszervezet, Gyógyfürdő 2. 12. MSZMP Nagyközségi Bizottsága 2. 13. Nagyközségi KISZ Bizottság 3. A településen korábban működött társadalmi szervezetek 3. Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ) 3. Hazafias Népfront (HNF) 3. Nőtanács, Nőbizottság 3. Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) 3. Népi Ellenőrzési Csoport (NECS) 3. Egyesületek 3. Szakszervezetek 4. Politikai élet a rendszerváltás után 5. A településen jelenleg működő civil szervezetek 5. Alapítványok 5. Egyesületek 5. Zalakarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 5. Zalakaros környéki várak a pilisben. Vöröskereszt 5. Zalakarosi Sportkör (Sportegyesület) 6. A tanács, az önkormányzat működéséhez kötődő intézmények, szervezetek 6.
A királyi családok otthonába ritkán nyerhet betekintést a nagyközönség. VI. Fülöp spanyol király és felesége, Letícia királyné már több alkalommal megmutatott egy-egy kis részletet otthonából, és a királyi rezidencia mindannyiszor lenyűgözte az embereket. Letícia és Fülöp két kislányukkal, Leonóra és Zsófia hercegnővel együtt páratlan környezetben él, az őket körülvevő pazar csillogás modern stílussal ötvöződik, amit sokan részben a királyné stílusával és kifogástalan ízlésével magyaráznak. A spanyol királyné rezidenciája kívül-belül káprázatos: képeken mutatjuk - Otthon | Femina. Paloták és spanyol tengerpart Bármi is az igazság, az elvált újságíróból lett királyné mára otthonosan mozoghat a spanyol királyi rezidenciák falai között, ahol a családdal és az előkelő vendégekkel is szívesen fotózkodnak. A képeken megnézheted nappalijukat, kertjüket, de a nyári rezidencia tengerre néző panorámája is ámulatba ejthet.
1705 -ben meghalt I. Lipót, majd 1711 -ben váratlanul – méghozzá férfi örökös hátrahagyása nélkül – utódja, I. József császár is. Az 1703. évi családi megállapodás értelmében a Habsburgok valamennyi országa és tartománya Károly főhercegre szállt. VI. Károly császárnak azonban szintén nem volt fiúgyermeke. Ezért a bécsi udvar arra törekedett, hogy elfogadtassa a nagyhatalmakkal és a saját országainak nemességével is a leányági örökösödést. Ezt kívánta megteremteni a Pragmatica sanctioval. Ezt a megállapodást a császár, az 1703-as Habsburg-házi törvény alapján kívánta elfogadtatni az örökös tartományokkal, Magyarország és Erdély rendjeivel, amelynek értelmében lehetségessé vált a cél, hogy az elsőszülött leánygyermeke, Maria Theresia Amalia Walpurga örökölhesse a Habsburg trónt. 1712 márciusában a horvát rendi gyűlés úgy határozott, hogy ha Károlynak nem születne fia, a trónutódlás terjedjen ki a nőágra is. A horvátok a maguk érdekében fogalmazták meg javaslatukat, s a horvát kívánság, bár teljességgel az uralkodó szíve szerinti volt, mégis kényelmetlen helyzetbe hozta a kormányzatot a magyarokkal szemben.
Krisztinát végül felmentették a vádak alól, ugyanakkor 265 ezer euróra bírságolták, férjét pedig bűnösnek találták, és 6 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság, amit később 5 év 10 hónapra csökkentettek. A férfi tehát azóta is a büntetését tölti, de tavaly a jó magaviseletére való tekintettel enyhítettek fogvatartásának körülményein, amelynek értelmében hétfőtől csütörtökig csupán az éjszakákat kell a börtönben töltenie (korábban havonta csak egy hétvégén hagyhatta el az intézményt). Az egykori olimpikonnak emellett évente 36 szabadnapot engedélyeznek, szemben az eddigi 24 nappal, 2022. május 1-jétől pedig kérheti majd az idő előtti szabadulását, miután letöltötte büntetése kétharmadát. Forrás: Hello, Forbes,, Kiemelt kép: Getty Images