Sorozat: Lázár Ervin művei Novellák 1. Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, "Rácpácegrest" és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. A korábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Lázár Ervin talán legismertebb műve A Négyszögletű Kerek Erdő, de Zsebenci Klopédiát, Mikkamakkát és persze Dömdödömöt is az ő univerzumából ismerhetjük. Lázár Ervin 1936. május 5-én született Budapesten. Édesapja uradalmi intéző volt, ezért gyerekkorát – Illyés Gyulához hasonlóan – a Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán töltötte, ami alapvetően meghatározta a világképét. Mivel a pusztán nem volt iskola, a környéken lévő falvakba, városokba járt tanulni. A családot nem kímélte a Rákosi-diktatúra, kisemmizték őket, még a szolgálati lakást is elvették tőlük, így otthagyni kényszerültek addigi életüket. Ervin Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait – eredetileg nem akarták felvenni, de egy élsportoló rokon közbenjárására mégis bekerülhetett az iskolába –, majd érettségi után az ELTE bölcsészkarának újságírás szakos hallgatója lett (a Nagy Imre-féle enyhülésnek köszönhetően vették fel). Az egyetem elvégzését követően Pécsett dolgozott az Esti Pécsi Napló munkatársaként, ezzel párhuzamosan magyar szakon is diplomát szerzett.
A bábjáték műfajához is vonzódott (1992–93 folyamán rövid ideig az Állami Bábszínház dramaturgja volt). A legkisebb boszorkány bábdarabként is sikert aratott s az Árgyélus királyfi eleve bábszínpadra íródott. Elbeszélései többféle összeállításban, több kiadásban is olvashatók; a legbővebb válogatást a Hét szeretőm (1994) című kötet tartalmazza. Csillagmajor (1996) cikluscímmel – a szülőföld, a puszta hangulatát idéző – új elbeszéléseivel jelentkezett, majd Kisangyal (1997) összefoglaló cím alatt régebbi és még meg nem jelent novelláiból válogatott. Fontosabb DÍJAK, elismerések: 1974 – József Attila-díj 1980 – a Művészeti Alap Irodalmi Díja 1981 – Állami Ifjúsági Díj 1982 – Andersen-diploma 1985, 1989, 1996 – Az Év Könyve-jutalom 1989, 1990, 1993 – Az Év Gyermekkönyve-díj (IBBY) 1990 – Déry Tibor-jutalom 1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja 1995 – MSZOSZ-díj 1996 – Kossuth-díj 1999 – Pro Literatura-díj 2005 – Prima Primissima-díj Lázár Ervin hivatalos honlapja: Lázár Ervin a Facebookon:
Alkalmak: 2020. 05. 05., kedd 00:01 - 23:59 Olvass online! Lázár Ervin 1936-ban május 5. napján született 2020. Lázár Ervin (1936. -2006. 12. 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Leginkább a meséiről és az elbeszéléseiről ismert, első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Művei jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, és ő maga is írt hangjátékokat. Nyelvezete egyéni, játékos, jellegzetes hangvételű meséi a gyermekek és a felnőttek körében is kedveltek. "A kisfiú meg az oroszlánok" című kötete 1964-ben jelent meg és Réber László illusztrálta. "A fehér tigris" című népszerű regénye az 1971-ben jelent meg. Meseregényéért, az 1979-es "Berzsián és Didekiért" 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Az "Ó be szép az élet, s minden más madár" című hangjátéka elnyerte a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
Elég csak a szereplők nevét említenünk: Mikkamakka, Ló Szerafin, Dömdödöm, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, vagy éppen az író feleségéről, Vathy Zsuzsáról elnevezett Vacskamati. Lázár történetei fontos erkölcsi tanulságokat közvetítenek, mégis mellőzik a szentimentalizmust és a szájbarágós hangvételt. Nem riad vissza a súlyosabb témáktól: a szomorúság, a kudarc, a kirekesztettség gyakran megjelenik meséiben, a humort, az iróniát azonban a legkomorabb helyzetekben sem mellőzi. Ez az alapvető derű teszi képessé a folyton elégedetlenkedő szereplőket, hogy győzedelmeskedjenek a rossz felett, túljussanak a nehézségeken, a problémákon, melyekkel mi is gyakran szembenézünk a mindennapjainkban. Mindezt Lázár olyan frissességgel, olyan újszerű hangon képes átadni az olvasónak, hogy művei ma is épp olyan élvezetesek, mint a megírásuk idején. A rendszerváltás után újra újságírással kezdett foglalkozni, alapítója volt a Magyar Fórumnak, olvasószerkesztője a Magyar Naplónak. Dolgozott a Pesti Hírlapnál, a Magyar Nemzetnél, az Új Idők és a Hitel szerkesztője is volt, többek között Csoóri Sándorral és Ágh Istvánnal együtt.
azért is jelentős, mert biztosította az író számára, hogy továbbra is szabadúszó legyen. Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért – amely szintén több feldolgozást ért meg; Lengyel Pál például megrendezte színházi és bábszínházi produkcióként egyaránt – a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai (1989), valamint a Csillagmajor (1996) nyerte el ugyanezt. A Magyar Rádió Elnöksége I. díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért. Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját. Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig A manógyár.
Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusától 1971. április 30-ig az Élet és Irodalom tördelőszerkesztője. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. 1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét – bevallottan – onnan meríti. Stílusa filmszerű, "láttató" (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai balladisztikusan tömörek.
Ebben az esetben is arról van szó, hogy a szervezet önmaga ellen fordul, és megtámad egy szervet: itt éppen a hasnyálmirigy inzulintermelő rendszerét, a szigetsejteket semmisíti meg. A létfontosságú inzulin hiánya felborítja az anyagcserét, lehetetlenné válik a cukor lebontása és elégetése, ami ahhoz vezet, hogy a cukor kiürül a vizelettel a szervezetből. A betegség nagyon jellegzetes tünetekkel jár. Ha ezeket időben felismeri a szülő vagy az orvos, elkerülhető az anyagcsere összeomlása és a kóma. A cukorbetegséget mindig kórházban kezdik kezelni. A szakorvos beállítja a vércukorszintet úgy, hogy a normális tartományba essen, és megtanítja a szülőt és a kis beteget a szükséges eszközök (vércukormérő, inzulininjekció) használatára. A cukorbetegség egész életén át elkíséri az érintettet. Ez az első időkben óriási terhet ró az egész családra, hiszen sok szokást át kell alakítani. Ám a megfelelő kezelés és életmód ugyanakkora esélyt ad a kicsinek a teljes életre, mint társainak. Megfázás, meghűlés és azok kezelései gyermekkorban. A mai modern orvoslásnak hála már arra is mód van, hogy a betegség jól ismert felnőttkori szövődményeit (a különféle érbetegségeket) elkerülje a cukorbeteg.
Ez ugyan nem hangzik túl jól, mégsem kell pánikba esni a diagnózis hallatán! A megfelelő, időben megkezdett és rendszeresen felügyelt terápia célja a tünetmentesség: a kis betegek pedig épp olyan teljes életet élhetnek, mint kortársaik. Fájós térdek, gombóc bokák Gyerekkorban a leggyakoribb autoimmun betegség a krónikus ízületi gyulladás. Egy-két hétig tartó heveny gyulladás gyakran kialakul a gyerekek szervezetében, például felső légúti huruthoz kapcsolódva. A hosszú ideig tartó gyulladások mögött azonban legtöbbször ismeretlen eredetű gyermekkori ízületi gyulladás (juvenilisz idiopátiás artritisz, röviden JIA) áll. Az elnevezés olyan betegséget takar, amely 16 éves életkor előtt kezdődik, legalább hat hete fennáll, és oka ismeretlen. Egyéves kor előtt rendkívül ritka, ha mégis előfordul, akkor annak mindenképpen örökletes oka van. A betegség felismerését nehezíti, hogy gyakran panaszmentes, a gyerekeknek nem okoz fájdalmat. Emiatt aztán sokszor későn kerülnek orvoshoz a kicsik, ami a kezelés késése miatt ízületi károsodást is okozhat.
A jelenlegi szakirodalom nem tartalmaz erre vonatkozó információkat. Általános szabály, hogy más autoinflammatorikus betegségekhez hasonlóan, a gyulladáscsökkentő gyógyszerek magzatot érintő esetleges mellékhatásai miatt érdemes megtervezni a teherbe esést, és a kezelést előre be kell állítani.