Az Országgyűlés az elmúlt év végén sarkalatos törvényként fogadta el a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (Nvtv. ), és ezzel olyan egységes jogi szabályozása lett az önkormányzati és az állami vagyonnak, amire ez idáig példa nem volt. Be kell látni: annak ellenére, hogy a regulációs folyamatoknak mi – elsődlegesen jogalkalmazók – kevéssé örülünk, az Nvtv. egy régi hiányt pótol. Ez főként az önkormányzati vagyon tekintetében mondható el, ahol az Alaptörvénnyel összhangban megfogalmazásra kerültek a vagyon elsődlegesen közérdekű szolgálatára, védelmére és kezelésére, felelős gazdálkodására, megőrzésére vonatkozó szigorú szabályok. Különösen fontos, hogy az "off-shore partnerségek" kizárására bevezette a jogalkotó az átlátható szervezet fogalmát, illetőleg egyéb olyan fogalom-meghatározásokra került sor, amelyek értelmezései eddig is nagy jelentőséggel bírtak volna. (Ugyanakkor a jogszabály hagy némi kívánnivalót maga után jogszabály-szerkesztési szempontból a sokszor felesleges szigorú hivatkozásaival. )
A jogszabály - indoklása szerint - véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak. A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is. A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető le, és nem is osztható fel.
Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is. A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák. A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, legfőbb rendeltetése szerint a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.
a 15 évre vonatkozó elidegenítési tilalom, beszámolási kötelezettség. Beépült a törvénybe az állam elővásárlási joga, kivéve az önkormányzati bérlakások esetében, ahol ez a jog csak a bérlő elővásárlási jogát követően gyakorolható. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy valamennyi, nem bérlakás elidegenítésénél meg kell keresni az államot: nyilatkozzon elővásárlási jogáról. Ez az ingatlanértékesítési folyamatot meg fogja hosszabbítani, főként olyan ingatlannál, ahol még a versenyeztetési eljárás is kötelező. A nemzeti vagyon állam és önkormányzat közötti tulajdonjogának szabad és ingyenes átadása került szabályozásra abban az esetben, ha ez a vagyon közfeladat ellátását szolgálja és ez a közfeladat-ellátási kötelezettség önkormányzatról államra száll, vagy fordítva. Ez nyilvánvalóan az intézményrendszerek állami tulajdonba kerülését készíti elő, ugyanakkor nem gondolt a jogalkotó arra, hogy ezzel párhuzamosan érdemes lett volna az Áfa törvényt is módosítani, hiszen ez az átruházás jelenleg nem áfa mentes.
Az alábbi táblázatban jól látszik, mennyi a napi szükséglet a szervezet egészséges működéséhez. A cinket étkezéssel a legjobban vörös húsokkal, tengeri herkentyűkkel (mint például osztriga vagy rák), hüvelyesekkel és tejtermékekkel lehet pótolni. Kor Férfi Nő Terhesség Szoptatás 0-6 hónap 2 mg 7-12 hónap 3 mg 1-3 év 4-8 év 5 mg 9-13 év 8 mg 14-18 év 11 mg 9 mg 12 mg 13 mg 19+ év Immunvédelem a természet erejével Az Immunarom illóolaj-keverék 100% tiszta és természetes, bevizsgált kemotípusú illóolajokból készült, diffúzorba párologtatáshoz vagy szaunázáshoz ajánljuk. Viszket és száraz: ez már atópiás dermatitisz? - HáziPatika. Az erdeifenyő, a madagaszkári kámforfa és a niaouli a legerőteljesebb vírusölő, nyákoldó és immunerősítő illóolajok közé tartoznak. Mellettük megtalálható a keverékben a sárgafenyő, amely erőteljes fizikai és pszichés görcsoldó hatású, tüdőt tisztító és a tüdőt energiáit gyógyító olaj. Összetevői közül a populáris aromaterápia legnépszerűbb illóolaja, a teafa is megtalálható, mely baktérium- és gombaölő, általános fertőtlenítő hatású.
A bőrbetegségre utaló tünetek A nem fertőző kórképnek két, egymástól jól elkülöníthető fázisa van: az aktív, gyulladt időszak, illetve a nem aktív, azaz köztes fázis. A betegség fellángolási időszakában a korábban száraz, enyhe mértékben pikkelyes, hámló bőr kellemetlenül viszketővé válik, elfertőződik és begyullad. A bőrtünetek megjelenési helye életkoronként változik. Míg csecsemőknél elsősorban az arcon, a fejbőrön, könyökön és a térden jelenik meg, a nagyobb gyermekeknél általában a könyök- és térdhajlat mellett a csuklón, a lábon, a nyakon vagy a farpofák közötti hajlatban. A felnőttkorra is áthúzódó formája elsősorban a végtagokon, a csuklón, tenyéren, kézfejen és talpon található bőrt érinti. Száraz viszkető bon opticien. A felnőtteknél a tünetek leggyakrabban a végtagokon jelentkeznek. Fotó: Getty Images Mivel a viszketés sokszor csillapíthatatlan ingerként jelentkezik, ezért gyakran a vakarózásból származó sérülések okoznak még több gyulladást, így a bőr mélyebb rétegei is könnyen kiszolgáltatottá válhatnak a különböző fertőzésekkel szemben.
Gyakori náluk az atópiás ekcéma előfordulása, melynek főbb tünetei a viszketés és a száraz bőr. Kialakulásában szerepet játszik, hogy hiányoznak a bőrfelszínen természetesen megtalálható lipidek, amelyek védelmet nyújtanak a környezetben lévő irritáló anyagokkal szemben. A kor előrehaladtával a bőrben található faggyú- és verejtékmirigyek funckiója csökken, így az idősebbek bőre szárazabbá válik, rugalmassága, feszessége is csökken. Életmód: Fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű étel. Száraz viszkető bordeaux. A telítetlen zsírsavak, valamint a vitaminok hiánya is eredményezhet száraz bőrt. A C- és E-vitaminok, illetve azok pótlása fontosak az egészséges bőr fenntartása érdekében. Befolyásoló tényezők Munkahelyi ártalmak: Bizonyos foglalkozások is növelhetik a száraz bőr kialakulásának kockázatát, amelyek szélsőségesen meleg, vagy hideg körülmények közti munkát jelentenek (szabadtéri munka) vagy szükségessé teszik a tisztítószerek, fertőtlenítők, vegyi anyagok gyakori alkalmazását (egészségügyi dolgozók/fodrász/takarító).
A nedvességveszteség első lépése azon felszíni lipidek eltűnése, amelyek természetes védőréteget képeznek a bőrön, hogy megakadályozzák a víz elpárolgását. Amint ez a lipid-réteg megbomlik, a nedvesség elpárologhat és a nedvesség-megkötő anyagok könnyedén eltűnhetnek. Mivel ezek a természetes hidratáló anyagok (természetes hidratáló faktorok, NMF) hiányoznak, a bőr nem képes elegendő vizet tárolni és kiszárad. Ha ez az állapot fennmarad, a bőr mélyebb rétegeiben is veszélybe kerülhet a nedvességáramlás, mely végül a rendkívül száraz bőr kialakulásához vezet. Külső kiváltó okok Környezeti okok: Szélsőséges időjárási körülmények - hőség, hideg és száraz levegő, erős szél - igénybe veszik a bőrt, illetve az ultraibolya-sugárzás felgyorsíthatja a bőröregedés folyamatát, az öregedő bőr pedig hajlamosabb a kiszáradásra. Így hat bőrünkre a klóros víz - HáziPatika. Bőrápolással kapcsolatos okok: A gyakori mosakodás, hosszas forró fürdőzés vagy zuhanyzás eltávolítja azokat a lipideket, amelyek a bőr védőrétegét képezik. Különösen fontos az erős szappanok használatának mellőzése, mert ezek lehámlasztják a természetes bőrlipideket.
A száraz, szeles környezet, az izzadás, bizonyos ételek, textíliák, mosószerek, illetve a cigarettafüst mellett a tünetek súlyosbodását okozhatja például az alváshiány és a stressz is. Célirányos bőrápolás Bár a betegségre jelenleg teljes gyógyulást biztosító kezelés nincs, azonban a tünetek mind az aktív, mind pedig a köztes periódusokban enyhíthetők következetes, hatékony bőrápolással. Száraz viszkető bon musée. A speciálisan atópiás dermatitiszre javasolt tisztálkodószerek, olajtusfürdők, arc- és testápolókrémek rendszeres használatával a bőr rugalmasabbá, ellenállóbbá válhat, hatásukra jelentősen csökkenhet a viszkető érzés, és hatékonyabban elkerülhetőek az idő előtti fellángolások. A magas omega-6-zsírsav-tartalmú ligetszépemag-olaj, illetve szőlőmagolaj-tartalmú kozmetikumok tápláló és nyugtató hatásukkal képesek hatékonyan helyreállítani a bőr természetes védelmi funkcióját. Az édesgyökér kivonata (licochalcone) pedig olyan természetes gyulladásgátló és antioxidáns, amely hatékonyan csökkenti a bőr kivörösödését, enyhíti a gyulladást, ezért gyakran megtalálható az atópiás ekcémás bőrre javasolt termékek hatóanyagai között.
Fáradtság és gyengeség Ilyenkor télen általános jelenség, ám ha érezhetően kevesebb az energiánk, bármikor képesek lennénk elaludni, és hosszabb ideje gyengének érezzük magunkat, akkor ez jódhiány miatt is lehet. Hajhullás A jódhiány és a következtében kialakult pajzsmirigy-alulműködés gyakori tünete a haj megritkulása. Száraz, repedezett bőr Ebben az évszakban szintén gyakori, a tél velejárója a hidegben száradó, viszkető, kirepedezett bőr. Ám jódhiány mellett hiába ápoljuk bőrünket különböző tápláló, hidratáló krémekkel, látványos javulást nem tudunk elérni, csak ha gondoskodtunk a hiányzó ásványi anyag pótlásáról. Honnan tudhatom, hogy mennyi jódra van szükségem? Egészséges szervezet számára a napi jódszükségletet az életkor határozza meg. 1 éves korig 40-60; 2-3 év között 70; 4 és 6 év között 90; 7 és 10 év között 120; 11 év felett pedig 150 mikrogramm. Bőrviszketés - Nem csak a száraz bőr okozhatja, betegséget is jelezhet. Terhesség alatt 175, szoptatás időszakában pedig ennél is magasabb, 200 mikrogramm jódot javasolt naponta elfogyasztani. Ha azonban a felsorolt panaszokat tapasztaljuk, vagy tudjuk, hogy valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, a szervezetben lévő jód mennyiségét vizeletből javasolt először pontosan meghatározni.
Ennek következtében veszít nedvességéből és hamar kiszárad. Ezt az állapotot jelzi a feszülő, húzódó, viszkető bőr, amit aztán észrevétlenül kezdünk el vakarni, sérüléseket okozva a hámrétegen. A klóros medencevíz még az egészséges bőrt is kikezdheti. Fotó: Getty Images A száraz, kipirosodott, irritált vagy sebes bőr azon kívül, hogy esztétikailag nem szép látvány, számos fertőzés forrása lehet. A sérült bőrön keresztül ugyanis könnyebben jutnak be szervezetünkbe a különféle kórokozók. Ha a klóros vízből kiszállva nem mossuk le magunkat alaposan, és elmulasztjuk a hidratálást, bőrünk könnyen kiszáradhat, érdessé és repedezetté válhat. Éppen ezért fontos a tudatos és rendszeres hidratálás, és amennyiben szükséges, a sérült védőréteg helyreállítása. Ez különösen azok számára lényeges, akik olyan bőrproblémával küzdenek, mint például az ekcéma - az ő bőrük eleve érzékenyebb a környezeti hatásokra, könnyebben szárad ki. Az ekcémát így akár a klóros víz is belobbanthatja: ilyenkor száraz, vörös, viszkető foltok jelenhetnek meg a bőrön.