Sokan nem tudják, de egy ilyen (e-naplós) folyamatban addig nem lehet tovább lépni az építkezésben, amíg a munkaterület – ugyanilyen hivatalosan – visszaadásra nem kerül, sőt a legvégén használatbavételi engedélyt sem kaphatunk ennek hiányában. (Ez számtalan esetben okozott galibát, például akkor, ha a kivitelező eltűnt. Az Építész Kamara tájékoztatója az egyszerű bejelentés változtatásáról. ) A munkaterület "kezeléséről" persze akkor is gondoskodni kell (célszerűen valamilyen dokumentációval), ha nem vezetünk e-naplót, de ez kicsivel több szabadságot ad a szereplőknek. Köztes megoldások Amennyiben mégsem döntünk az e-napló vezetése mellett, saját érdekünket szolgálja, hogy más formában (írásban) történjen meg legalább a kulcsfontosságú események rögzítése/dokumentálása. Ilyen esetekre használhatunk bizonyos, előre gyártott nyomtatványokat (pl. megbízói szerződés, teljesítési igazolás, átadás-átvételt bizonyító dokumentum, munkaterület átadás/átvételt bizonyító dokumentum). Minden építőipari kivitelezőt amúgy is bizonyos szintű dokumentálási kötelezettség köt az általános működési szabályok alapján (szervezett munkavégzés esetén), melyet az ő érdeke (is) betartani.
rendelet A salátarendelet több fontos építésügyi jogszabályt is módosított 4. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. rendelet
Az e-napló "kiesése" (illetve annak lehetősége) tehát akár még megkönnyebbülést is okozhat. Nézzünk pár főbb szempontot, mit is "nyerünk" azzal, ha úgy döntünk, nem vezetjü k az e-naplót: nem kell azzal vesződni, hogy az építkezés résztvevőit meghívjuk, főnaplót, alnaplót nyissunk, nem kötelező elektronikusan, naprakészen dokumentálni, a kivitelező(k) adatait (jogosultságait igazoló dokumentumait), nem kötelező elektronikusan, naprakészen dokumentálni, a kivitelező(k) által folyamatban lévő vagy elvégzett munkálatokat, és nem kötelező elektronikusan, naprakészen dokumentálni, a kivitelező(k) által történt munkaterület átadásokat/átvételeket. Mit vesztünk, ha nem vezetünk e-naplót? Építkezés.info | 2021. január 1-jétől jelentősen változtak az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások. A könnyebbségből kifolyólag könnyen előfordulhat, hogy olyan kivitelezőt illetve vállalkozót bízunk meg családi házunk építésével, akinél hiányoznak az adott munka szakszerű elvégzéséhez szükséges feltételek. (Az e-naplóba fel kellett tölteni a jogosultságokat és az e-naplóba nem is írhatott bele "akárki". ) Elvész az elvégzett munka dokumentáltsága.
Posted in a Térképző, egyszerű bejelentés, építési engedély, Építésügyi hatósági szolgáltatás, ÉTDR, HETI OKOSSÁG | No Comments » Tags: a Térkpéző, átalakítás, bővítés, egyszerű bejelentés, építés, építési engedély kérelme Posted by: a Térképző | on március 22, 2017 300 m2-en túlról jelentik E heti okosság: Egyszerű bejelentés 300 m2 felett is Az egyszerű bejelentéssel érintett építési ügyek köre januárban bővült utoljára. Tegnap ismét hozzányúltak a törvényhez a törvényalkotók, így 30 nap múlva, Húsvét után, élessé válik, hogy a 300 m2 hasznos alapterület feletti lakóingatlanok építése/bővítéseis egyszerű bejelentéssel megoldható. Posted in a Térképző, családi ház, egyszerű bejelentés, elektronikus építési napló, építési engedély, építési napló, HETI OKOSSÁG, tervtanács | 8 hozzászólás » Tags: a Térképző, egyszerű bejelentés, elektronikus építési napló, heti okosság, meglévő lakóépület bővítése, természetes személy, új lakás, új lakóépület Posted by: a Térképző | on március 8, 2017 CSOK-os kivitelezés E heti okosság: CSOK-ra készülsz?
1949. október 19-én debütált az Operaházban a Carmen ben Moralesként. Kivételes művész volt: nemcsak ragyogó énekes, hanem kiváló színész is, aki lírai, drámai és buffo szerepekben egyaránt remekelt. Mintegy hetven operaszerepet énekelt, és számtalanszor fellépett dal- és oratóriuménekesként is. A hazai színpadok mellett külföldön is sikert aratott, a Kékszakállú szerepét például a milánói Scalában vitte sikerre. Az egyik legtisztábban beszélő, éneklő művész volt. 1988-ban saját díjat alapított: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek. 18 operalemeze és két önálló albuma jelent meg. Háromszoros Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, Bartók-Pásztory-díjas, a Halhatatlanok Társulatának tagja, az Operaház örökös tagja. 2009. november 27-én hunyt el Budapesten. "Ha együtt léptünk föl, olyan férfi állt mellettem a színpadon, akibe akkor és ott bele lehetett szeretni. Óvó szeretettel figyelte a fiatalokat, a Così fan tutté ban félreült az áriám alatt, és utána csak annyit jegyzett meg: No, ez dollár illatú volt. "
De nemcsak a színpadon volt hiteles, hanem az életben is. Közvetlenségének, nyíltságának és személyes varázsának köszönhetően a zenén túl a szellemi- és közélet nagyságai közé emelkedett. Az Operaház fennállásának 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen még Melis Györggyel együtt köszönthettük a nagy múltú intézményt. Szomorú, hogy ugyanebben az évben kellett távoznia közülünk. Páratlan életmű, páratlan élet volt az övé, aminek során tízezreket tanított és szórakoztatott. Számtalan felejthetetlen alakításával méltán foglalta el az őt megillető helyet a világ zenetörténetében, és ezek révén örökre megmarad a zeneszerető magyar közönség emlékezetében. Személyében a magyar kultúra és a világ operajátszásának egyik legmeghatározóbb alakjától veszünk most búcsút" – áll a kormányfő közleményében. ***** Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Korábbi interjú Melis Györggyel az Evangélikus Életben Frici, a pulikeverék barátságos farkcsóválással fogad Melis György operaénekes óbudai házának kapujában.
1989 óta a Magyar Állami Operaház örökös tagja, 2003 óta mesterművésze. Életútja elismeréseként ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést vehette át, 2008-ban Prima-díjban részesült. Ő maga is alapított díjat: a Melis György-emlékplakettel a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekest jutalmazzák. Melis György halálával hatalmas veszteség érte a magyar operajátszást – mondta el Marton Éva operaénekes pénteken az elhunyt művészt méltatva. Marton Éva felidézte, hogy sokat dolgoztak együtt Melis Györggyel, a milánói Scalában például együtt énekelték először magyarul Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát. Nagy művészként tisztelte Melis Györgyöt, akitől barátságot is kapott. "Az utóbbi időben kicsit visszahúzódott, mert készült a másvilágra" – fogalmazott Marton Éva. Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a dalszínház nem pusztán falakból áll, hanem emberekből. Mint mondta, az intézményt olyan "oszlopok" tartották, mint Osváth Júlia, Simándy József és Melis György.