A jogi kar diplomaosztója Téli diplomaosztó ünnepséget tartott a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Főépület Díszudvarán szombaton. Az Európai és Nemzetközi Üzleti Jogi angol nyelvű LLM képzésen öten, osztatlan jogász képzésben 36-an szereztek oklevelet. Dr fónai mihály templom. Szinte minden a jogról az ÁJK-n A DE Állam- és Jogtudományi Kara az ötéves osztatlan jogászképzés mellett hároméves igazságügyi igazgatási alapszakra, angol nyelvű European and International Business Law LLM-re és kétéves jogi felsőoktatási szakképzésre egyaránt várja a jelentkezőket. Ismét nyílt nap az ÁJK-n Újabb nyílt napot tart a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, ahol szinte minden kiderül a kar képzési és kutatási kínálatáról. A 19-ei rendezvényhez a pályaválasztás előtt álló érdeklődők ezúttal is az interneten keresztül tudnak majd csatlakozni.
Oktatók Dr. Dúll Andrea, egyetemi docens, PhD Prof. dr. Fónai Mihály, egyetemi tanár, PhD Tárgyfelelős Prof. Dr. Fónai Mihály, egyetemi tanár, PhD Tantárgy típusa és óraszáma: 4 óra előadás Kreditpont értéke: 4 Követelmény: kollokvium A tantárgy keretein belül az építészeti szakmagyakorláshoz szükséges legfontosabb társadalomtudományi ismeretekről - településszociológiáról, környezetpszichológiáról - kapnak információt a hallgatók, célja az ismeretátadáson túl az interdiszciplináris szemléletük fejlesztése. Dr fónai mihály jónás könyve. A témák történeti áttekintésével és főbb kérdéseinek a tárgyalásával a társadalmi kérdések "beágyazottságának" és a jelenségek társadalmi összefüggéseinek a megértését alapozza meg. A településszociológia téma keretében a település fogalmával és történeti sajátosságaival, majd a magyar településtörténet sajátosságaival foglalkozik. Bemutatja az ismert településszociológiai iskolákat. A posztszocialista átmenet térszerkezeti és településszociológiai folyamatainak jellemzésével a hallgatók tájékozódását segíti a mai folyamatokban.
Kutatásmódszertani kézikönyv Published on Nov 2, 2016 A társadalomtudományi, pontosabban a szociális képzésekben résztvevő hallgatók számára készült, elsődlegesen azzal a céllal, hogy segítse a minél szín... dlcs
Név Kezdés Témavezető Megjegyzés Kelemen Gabriella 17/18 Dr. Bacskai Katinka Kozek Lilla Dr. habil Engler Ágnes Nagy Zsuzsa Dr. habil. Müller Anetta Novák Ildikó Ágnes Prof. Dr. Fónai Mihály Dávid Izabella 18/19 Prof. Duffek Mihály Gintner Tamásné Hornyák Ágnes Prof. Pusztai Gabriella Öszt. Józsa Gabriella Dr. Engler Ágnes Kerekes Rita Dr. Váradi Judit Kiss Júlianna Kuthy-Megyesi Judit Dr. Takács-Miklósi Márta–Dr. Juhász Erika Péter Csaba Dr. Szűcs Tímea Szabó Dániel Dr. Kovács-Nagy Klára Sanaa Taher Saleh Deákné Dr. Dusa Ágnes Réka - Dr. Kovács Karolina Eszter Stip. Hung. Csók Cintia 19/20 Erdei Ildikó Dr. Gortka-Rákó Erzsébet Gál Enikő Dr. Fényes Hajnalka Godó Katalin Dr. Ceglédi Tímea Hrabéczy Anett Mike Ádám Dr. Sárosi Szabó Márta / Dr. Buda András Radócz József Miklós Reszeginé Vályogos Krisztina Prof. Polónyi István Hal. Szakál Zsolt Jennyfer Paola Casas Trujillo Prof. Pusztai Gabriella – Dr. Dr fónai mihály gimnázium. Dabney-Fekete Ilona Peshawa Jalal Mohammed Dr. habil Engler Ágnes–Dr.
tanszékvezető, egyetemi tanár Szoba: ÁJK C/9/B Telefon: 52/512-700/74800 Email: Feladatköre: Fogadóóra: Hétfő 10. 00-11. 00 (Csak szorgalmi időszakban! ) Oktatott tárgyak: Szociológia Etnoszociológia Elitszociológia Társadalmi és kultúraközi kommunikáció Önéletrajz CV - English Publikációk Ismerje meg a debreceni jogi kart! Partnereink, kapcsolataink
Országos Neveléstudományi Konferencia Tudományos Programbizottsága és szervezői szeretettel köszöntik az olvasót. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága által szervezett, nagy hagyományú, és ebben az évben 13. alkalommal megrendezésre...
Szöveggyűjteményünk a magyar kultúrpolitika 1920-tól 1990-ig terjedő történetének bemutatására vállalkozik. Elsőként a kultúrpolitika fogalmával és felépítésével ismerkedünk meg. A kultúrpolitika meghatározásánál az ismertebb hazai elméleti modelleket vesszük figyelembe. A doktori iskola nem törzstag témavezetői | Debreceni Egyetem. Az egyes korszakok jobb megértése és a közölt tanulmányok, illetve források értelmezése, elhelyezése céljából az egyes fejezetekhez elemző bevezetéseket írtunk, melyek a korszakokat feldolgozó monográfiák főbb ismeretanyagát tömörítik, illetve korábbi saját kutatási eredményeinken alapulnak.
Végső esetben időszakonként (több évenként) le lehet "fölözni", szedni a felső kőréteget. Át lehet mosni, hogy visszanyerje a színét, tisztuljon meg a portól, és a visszatöltés után legyen ismét jó vízelvezető és átszellőző réteg. Igy készítik és újítják fel a vörös salakos, vagy az apró fehér kövekkel készített sétautakat is. Utoljára maradt a legfontosabb rész, az alaptest és a lábazat kiszárítása, hogy szigetelni lehessen. Vizesen nem ajánlják leszigetelni, tehát először meg kell szabadulni a régi vakolattól és újra kell vakolni szárító, vízáteresztő, lélegző anyaggal. Csak olyan durva felület szükséges amit szigetelni lehet. A hőszigetelő vakolat hogyan javít a szigetelésen?. Közben nyugodtan meg lehet csinálni a kulézást. Amikor kiszáradt a lábazat, akkor egyszerűen ki kell termelni a követ a fal melletti keskeny sávból és elvégezni a szigetelést. A követ visszatöltve nyoma sem marad a "földmunkának". Ezt egyetlen betonjárdánál sem lehet megcsinálni. Óriási költséggel új járdát kellene készíteni, hogy jól nézzen ki, ne legyen később töredezés, szinteltolódás, botlásveszély, víz aláfolyás.
A nyomószilárdsága nem túl jó, ezért annak idején a kisterenyei házaknál adódtak szerkezeti hibák, repedések. Az is igaz, hogy az a környék bányavidék volt akkoriban, így a rendszeres földmozgások és repedések eredhettek a föld alatti termelő tevékenység miatt is. Nagy térfogat-növekedést tud elérni a gázbeton, ezáltal nagy vízfelvételre és páratartásra képes. A vizet azonban nehezen tudja leadni, nem tud ismét kiszáradni, ha olyan típusú vakolat kerül a téglákra, amik ebben meggátolják. Ekkor nedvesedhet a fal, és penészesedés is előfordulhat. Az utóbbinak számos egészségkárosító hatása van, legyen az ilyen épület raktár, munkahely, egészségügyi intézmény vagy lakás! Majd ha a nagy térfogat ismét kisebb lesz, és a tégla "visszahúzódik" eredeti méretére, megrepedhet a vakolat. De ez igaz lehet más téglákra is. Sokak szerint nem jelent veszélyt az egészségre Arról, hogy a gázbeton egészséges vagy sem, sugároz-e vagy sem, megoszlanak a vélemények. Eladó családi ház - Tiszalúc, Akácfa utca #32364547. A rendszerváltásig épült gázszilikát-házak, amelyek erőművi salakot tartalmaznak, jelenthetnek esetleg egészségügyi kockázatot.
Az évek folyamán a rendszeres szellőztetés is segítette a gázok eltávozását. Akadályozó tényező volt a vastag hőszigetelés, ami miatt a téglákban "rekedtek" a gázok. Hogyan készül a gázbeton? A gázszilikát úgy készül, hogy valamilyen adalékanyagot összekevernek vízzel, mésszel és/vagy cementtel, majd speciális alumíniumpasztát adagolnak hozzá. Mi a szilikát téglából épült házak előnye és hátránya?. Az alumínium reakcióba lép a vízzel, és hidrogén gáz (ezért hívták régebben gázbetonnak) fejlődik, ami felfelé vándorolva megduzzasztja az anyagot – olyan ez, mint a kelt tészta kelesztése. A hidrogén nem marad az anyagban, azonban a helyén keletkezett üregek, pórusok (ezért hívják mostanában pórusbetonnak) biztosítják a gázszilikát-pórusbeton "könnyűségét", és ezáltal a jó hőszigetelő képességet. Az YTONG sejtbeton falazóanyagok gyártása néhány éve kezdődött meg hazánkban, a gyengébb minőségű korábbi sejtbeton (gázbeton) termékek kiváltására. Forrás:
Az utóbbi években gyártott pórusbeton esetében erről nincs szó. De az igazságügyi szakértők is ritkán találkoztak olyan gázszilikát-épülettel, ahol radioktavitás észlelhető, vagyis nagyon minimális a sugárzás veszélye. Inkább magában a környezetben fordulhatott elő radioaktív sugárzás, és ekkor felmerülhetett a falazóanyag sugárzása is. Például lényeges szempont, hogy a bányászott vasérc, aminek melléktermékét használtál fel a gázbeton-gyártásra, sugárzó volt-e vagy sem. A rudabányai vasérc sugárzott, a volt Szovjetunióból származó vasgyártás-alapanyagok sugárzása pedig attól függ, hogy honnan származik a vasérc, és ezt csak mérésekkel lehet megállapítani – mondja Weixl-Várhegyi László. Már távoztak a káros anyagok Hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok (ELTE kutató labor) jelzik, hogy a különböző építőanyagokban előforduló salak radioaktív anyagot is tartalmazhatott. A gázszilikát nagyon porózusos, felülete megnőhet, ezáltal a radon nagyon könnyen ki tud jutni az anyagból. Ami eredetileg megnövelte a hőszigetelő képességét és így előnyére vált, az ebben az esetben az anyag hátránya.
Sugárzásveszélyes a gázszilikát? Számos vád érte a gázbeton házakat, hogy a lakókat radioaktív sugárzásnak teszik ki. Való igaz, hogy a rendszerváltás előtt erőművekből, illetve vasgyártásból és bányászatból melléktermékként kinyert kohópernyét, salakot használták fel a szilikát téglák gyártására. Attól függően, honnan származott a nyersanyag, előfordulhatott néhány esetben, hogy a falazóanyagból sugárzást észleltek. Ha ezek az épületek annak idején tartalmaztak is káros anyagokat, mára ezek valószínűleg már kioldódtak a falakból. A modern pórusbetonnál ilyen veszély egészen biztos nem fenyeget, mivel fő alkotóeleme a kvarchomok, ami teljes mértékben környezetbarát. A szilikát tégla előnyei A modern szilikát tégla népszerű építőanyag, amely számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik: olcsó, könnyű vele dolgozni, jó hőszigetelő, egyszerűen megmunkálható, árnyékoló hatás (pl. radar-és mobilsugárzás ellen), jó hangszigetelő, jó páraáteresztő. A gázszilikát tégla hátulütői A pontenciális sugárzásveszélyen kívül még egyéb negatívumok is előfordulhatnak a gázszilikátból készült házaknál: Helytelen kivitelezésnél alacsony nyomószilárdságból eredő repedezések.