Kedvcsináló videók Tatáról és környékéről Képekben a felújított Esterházy kastély / 12:32 Tatai vár, Öreg-tó és környéke / 02:01 Tata története képekben / 18:36 A Tatai-vár kívülről-belülről / 02:20 Tata és környéke felfedeznivalói / 22:54 Tata madártávlatból ósszel… / 03:27 A Fényes Tanösvény egy ide látogató család szemével… / 01:19
A vár mellett áll az Esterházy-kastély, illetve a középső zsilipjénél a híres műemlék-malom, a Cifra malom. A kastély mai pompáját 1776-ban nyerte el, Fellner Jakab tervezése által, akit Esterházy Miklós, mint a tatai terület birtokosa, bízott meg még 1762-ben. Az épületnek a történelem fontos szerepet szánt, például I. Ferenc osztrák császár és magyar király, és felesége, Ludovika királyné ide menekültek el a napóleoni harcok elől. Az uralkodó végül itt írta alá 1809-ben a háborút lezáró bécsi békét. Az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után pedig 1921-ben itt fogták el. Tata, Tatai vár szálláshelyek - átutalás - 29 ajánlat - Szallas.hu. Háttérben az Esterházy-kastély A Cifra malom szabadon álló, L alaprajzú, kétszintes, csonkakontyolt nyeregtetős malomépület. Egyedüli malomként vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne. Az évszázadok folyamán többször felújították, 1753-ban barokk stílusúvá átépítették. Az épület üresen áll, dacolva az idő viszontagságaival.
A rendőrök testkamerájának felvételéből az is jól látszott, hogy Floyd már az intézkedés előtt sem érezte jól magát, dülöngélt, és látszólag rossz fizikai és egészségügyi állapotban volt, az intézkedő rendőrök meg is kérdezték tőle, hogy jól van-e. A halottkémi jelentés szerint Floyd koronavírus-fertőzött volt, és szívbetegségben is szenvedett, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy belehalt az egyébként valóban brutális intézkedésbe. Floyd halálát viszont a radikális baloldal azonnal kihasználta, különösen azért, mert 2020 választási év, és így akarták segíteni a demokrata Joe Bident Donald Trumppal szemben. Az anarchisták által kirobbantott zavargások végigsöpörtek az Egyesült Államokon, és átterjedtek több európai országra is. Blm szobor ferencváros 2020. Jól látszik, hogy az amerikai után az európai és a magyar radikális baloldal is ideológiai háborút akar indítani. Rendőrség nélküli, erőszakkal teli világot akar a BLM Az Egyesült Államokban nemcsak a boltok kifosztása vált mindennapossá, hanem a fehérek elleni gyűlölet és erőszak is egyre gyakrabban megjelent az utcákon.
Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER Miközben az egész ország a koronavírus-járvány elleni védekezéssel van elfoglalva, Ferencváros szélsőbaloldali városvezetése ismét a "legégetőbb" ügyeket intézi. Az Origo hírportál cikke szerint Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere nyilvánosságra hozta a 602/2020. (XI. 23. ) számú önkormányzati határozatot, amelyből kiderül, hogy kik nyerték a közterekre kiírt nyílt "Public Art" pályázatot. Ebből a dokumentumból tudhatjuk, hogy Baranyi az amerikai néger fajvédő Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak akar szobrot állítani a kerületben. Blm szobor ferencváros 5. A koronavírus-járvány miatt egy személyben meghozott határozat indoklása szerint a szobor egy "köztéri emlékműszobor-parafrázis" lenne, amely "jelenleg is aktuális társadalmi és politikai kérdéseket érint, hoz játékba: Black lives matter, az LMBTQ-val kapcsolatos a társadalomban élő előítéletek". Az indoklás azért is érdekes, mert bizonyítja, hogy a négerek "egyenlősége" melletti kiállás csak álca, ürügy a szélsőbaloldal számára, valójában szélsőségesen emberiségellenes, ordas eszméiket akarják terjeszteni.
Anglia után Franciaországban és Belgiumban folytatódott a radikális baloldalnak nem tetsző szobrok megrongálása. Sárga festékkel öntötték le például Charles de Gaulle volt francia miniszterelnök szobrát, majd megrongálták az 1942-es Bir-Hakeim-i csata emléktábláját is. Blm szobor ferencváros 10. Egyáltalán nem meglepő, hogy a BLM ilyen hamar eljutott Európába és kezdte meg romboló tevékenységét, hiszen a szélsőbaloldali mozgalom pénzügyi és politikai értelemben is szorosan kapcsolódik több Soros György által üzemeltetett NGO-hoz is (nem kormányzati szervezet). A Nyílt Társadalom Alapítvány már 2015-ben pénzelte a BLM-et, akkor 650 ezer dollárt adtak, majd az Amerikai Haladásért Központtal közösen további összesen 33 millió dollárt adományoztak. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Baranyi Krisztinát, Ferencváros baloldali polgármesterét, akinek az alábbi kérdéseket tettük fel: Miért érzi úgy a polgármester, hogy a koronavírus-járvány közben éppen egy BLM-szoborra van szükség a kerületben? Mennyibe kerül a kerület lakóinak ez az ún.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, Ásotthalom polgármestere az Azonnalinak nyilatkozva finoman üzent kollégájának, hogy ilyen szobrok helyett inkább a park füvesítésére kéne áldoznia pénzt és energiát, és nem az általa csak "műanyag szörnyszülöttnek" titulált alkotásra. De mit gondolnak a kerület lakosai az alkotásról? Ferencváros: szivárványos BLM-szoborral jelent meg a kerületi lap | Vadhajtások. Az általunk megkérdezettek többségének nem volt problémája a szoborral, és annak jelentéstartalmával, de volt olyan is, aki a sokszínűség, illetve a homoszexuálisok elfogadása helyett úgy gondolta, hogy egy sporteseményt ábrázolt Szalay Péter alkotása. Szeretet, elfogadás, konfliktus, szobordöntés. Ez mind szerepel a videónkban. Szoborátadás helyett így egy összművészeti performansz kerekedett az alkotásból. De vajon nem pont ez lehetett a művész célja?
Relativizálnak mindent, emiatt az embereknek már nincs erkölcsi fogódzójuk – fejtették ki, hozzátéve, ez ellen kell fellépni most, a nagyhéten is.
Közös múltjukat és jelenüket dolgozzák fel közösen, sok sikert kívánok hozzá. Forrás: Unsplash Sajnos ugyanígy vagyok a rohingyákkal és a Free Tibet! -mozgalommal is. Nemkülönben irreleváns számunkra továbbá az amerikai őslakosok leigázása, majd saját érdekükben rezervátumokba kerítése (az emlékek azóta hálaadássá szelídültek); az örmények; a dél-afrikai Apartheid; és mindenféle elnyomott kisebbség, pl. a "palesztinok" vagy a németországi németek tengernyi sérelme. Vannak bőven saját nemes és lezáratlan ügyeink, regionális és helyi gondok-lehetőségek, temetetlen halottak: Trianon, Benes-dekrétumok, Auschwitz, 1956, 2006. A rabszolgának elhurcolt és azóta is súlyosan elnyomott, intézményes rasszizmus által megvert magyarországi feketék (afro-magyarok? IX. kerület - Ferencváros | Ezúttal szivárvány színű szobor miatt áll a bál Ferencvárosban. ) története és ügye sajnos nem létezik. Bár majd biztos megmagyarázzák, jó szándékot nem tudok ebben a tervezett köztéri installációban felfedezni - egy BLM-szobor (LMBTQ-val elegyítve) úgy való a Ferenc térre, mint Avram Iancu Székelyudvarhelyre.
A Mi Hazánk nem is tétlenkedett, nem sokkal az installáció felállítása után megjelentek a helyszínen, OSB-lapokkal falazták be, a tetejére pedig összesen négy fakeresztet tettek, majd az egészet a párt plakátjaival ragasztották körbe. Több rendőrautó is a helyszínre érkezett és igazoltatta a pártaktivistákat, köztük Toroczkai Lászlót is. Maga az alkotó sem jósolt nagy jövőt szobrának, sőt kijelentette, még örülne is neki, ha ledöntenék, erről a HVG-nek így nyilatkozott: "ez a mozgalom szobrokat dönt, és azt a szobrot is ledöntik, amit ez a mozgalom inspirált – tökéletes kör mint műalkotás működik, nem gond"