A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Készüljünk március 15-re! 2 év után először lesznek nyilvános ünnepségek március 15-én. Készüljünk hát együtt, ünnepeljünk együtt! Ugrás az oldal tetejére
Korábban a katoliku... Református templom - Nyíregyháza A Kálvin téren áll az 1873-1882 között épült romantikus stílusú református templom. 1347-t... Nyírvíz-palota - Nyíregyháza A nyíregyházi szecessziós és eklektikus stílusú Nyírvíz-palota Papp Gyula és Szabolcs Feren... Megyeháza - Nyíregyháza Nyíregyháza Hősök terén áll az eklektikus stílusban tervezett megyeháza, melyet 1891-1892 k... Kossuth-szobor - Nyíregyháza Nyíregyháza Kossuth terén áll magas talpazaton a Kossuth emlékmű.
Bővebb ismertető Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Fedősztori. Egy olyan világba, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik. Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen - sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében. A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek.
Fedősztori E-KÖNYV leírása Kémek és titkos játszmák Magyarországon Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Egy olyan világba, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik. Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen - sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében. A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek.
– Tudnál definíciót adni, mit jelent Magyarországon a kém és az ügynök szó? – Röviden azt nevezném kémnek, aki egy külföldi államban vagy külföldi érdekeltség ellen hírszerző tevékenységet folytat. Ügynöknek pedig azt, akit a hírszerző informátorként beszervez a munkára. A készülő könyvemben mindkettőre bőven lesz példa. De hadd tegyem hozzá: minden országnak vannak hírszerzői és kémelhárítói, és ez így van jól. – Sok olyan személy van a modern Magyarország ügynökei és kémei között, aki az állampárti titkosszolgálatoknak is dolgozott? – Egy magyar hírszerző megsértődik, ha kémnek nevezzük, pedig valóban, ha külföldön dolgozik, azaz kémkedik, akkor kém. Már kevesebben, de még mindig vannak olyan magyar hírszerzők, akik a nyolcvanas években kezdték a pályájukat. De inkább a kilencvenes és a kétezres évekre volt jellemző, hogy a hírszerzésnél és az elhárításnál is bőven dolgoztak olyanok, akik még a kommunista állampárt idején kezdték a munkát. – Mekkora hatással volt/van ez az elmúlt harminc évre?